A röhejesen magasra jutott pénzügyi főkretén pofára esése nyilván örömteli hír, de senki se higgye, hogy pezsgődurrogtatásra és ordenáré lerészegedésre sarkallná a Mentális szerkesztőséget. Valszeg mi ekéztük a legintenzívebben szerencsétlen Doubravszky Györgyöt a blogoszférában, mégse tudunk egy pillanatra sem kacagni most a bukásán.
Miért is? Rendszerszinten a kis dilettáns agysebész távozása nem jelent semmit. Nem a sötét nímand tehet arról, hogy másfél éven át rajta röhögött az egész pénzügyi szakma. Százezres számban élnek ebben az országban olyan szerencsétlenek, akik azt hiszik, hogy mindenhez értenek, akik kívülállóként is megmondják bármelyik szakmabelinek, hogy mit hogy kell csinálni. Persze minősített eset, ha valaki a saját lábszagú összeesküvés-elméleteit helytállóbbnak gondolja, mint a kibaszott tényeket, de nagy az isten állatkertje, a magyarok istenéében pedig különösen sokan röfögnek. A gond ott kezdődik, ha a hatalom annyira dilettáns, vagy aljas, hogy a világmegváltó elszállt kreténeknek pozíciót ad.
D. úr esetében pont ez történt, s amikor már mindenki számára egyértelmű volt, hogy hova való, akkor is kitartott mellette fő mentora, aki a hóna alá nyúlt. A legnagyobb szopás, hogy nem az X-faktorban vagyunk, ez a segítő-védelmező nem más, mint az ország nemzeti bankjának elnöke. Akinek a helyét persze semmi sem fenyegeti.
Nem árt emlékezni arra, hogy mennyire káros volt D. tevékenysége. Már civil messiásként is behülyített több tízezer embert egy nevetséges baromsággal (ha többen összeállnak kiváltó hitelt kérni, az olcsóbb lesz, brrr), pénzügyi biztosként is agyament ökörségekkel adta a lovat a devizahitelesek alá, ötleteiből semmi se valósulhatott meg. A jegybanki kurfli már csak a jutalomjáték volt, emberünk agyműködésének szerencsére örök emléket állított az index azzal, hogy közölte egyik prezentációját - kihagyhatatlan!
A rendszernek szüksége volt egy olyan lúzerre, aki saját kútfőből nyomja azt a bankellenes demagóg baromságot, amit a nép nagy része hallani akar. De az idő túllépett rajta. A rendszert áprilisban nélküle is bebetonozzák, György pedig mehet vissza oda, ahonnan jött, s ahova való, az ezoterikus könyvei közé.