Ma este örülni kell, büszkének lenni. Tök mindegy, hogy szereti-e valaki a focit, vagy sem.
Van egy csapatunk, amely kivívta sok tízmillió embert tiszteletét. Egy gárda, amely papíron a leggyengébb emberanyagból áll, mégis még a laikus drukkernek is a legegységesebb képet mutatja. Lelkesek, kihajtják a belüket. Igazságtalan ítélet utáni vert helyzetből is fel tudnak állni. Persze még mindig gyakran pattan el az a kurva labda, de a technikai hiányosságokon is könnyű túllépni, egyszerűen jó nézni őket, ahogy játszanak.
Vannak egyéniségek. A szétszívatott srác, aki a harmadik vonalban sem játszhatott, de mára a válogatott egyik legjobbja. A kölyök, aki érettségi helyett a csapat szeme, s aki méltó társa a középpályán a csúcsra érő nagy öregnek, aki az apja lehetne. A mackónacis öreg kapus, aki az EB egyik legkúlabb figurája lett. És a többiek, mindenki.
És persze az edző, aki sorra húz zseniálisakat és aki hitet öntött a csapatba. Meg, ki ne hagyjam, az elődje, aki a magyarként Berliben is csúcsra ért és aki felépítette ezt a csapatot.
Igen, Orbán stadionhóbortjáról beszélni kell, kritizálni kell. Minden egyéb kormányzati mocsokságról beszélni kell. De nem ma. Semmi köze a mostani csapathoz, a sikerhez. Nyilván rá fogják építeni a további focifejlesztést és annak kommunikációját a sikerre, de ne foglalkozzunk most ezzel.
Baszódjon meg mindenki, aki amíg versenyben vagyunk, fociügyben politizál. Szarjon sünt, lehetőleg farfekvésest, aki Viktor sikereként próbálja láttatni a csapat teljesítményét, de szopjon lovat az a nem kevés orbánfóbiás is, aki már az első győzelem estéjén a stadionozásban élte ki magát és azóta se tud róla leakadni. Végül, elhúzhat a bús picsába mindenki, aki kisebbíti a csapat érdemét, aki csak szerencsét emleget, meg béna ellenfeleket, hasonlót.
Nagy szükség van egy nagy közös sikerélményre, ezt ma meg kell ünnepelni. Mindegy, hogy ma nyerünk, vagy nem, mindegy, hogy a következő körben a horvátok jönnek, az angolok, vagy a belgák. Mindegy, hogy félbites fidesztroll valaki, vagy stadionfóbiás gyurcsányista blogger.
Ma eksztázis legyen, aztán közös ünneplés. Végig a körúton, végig a városokon. Nem fog ettől semmi se változni, de szüksége van rá az országnak. Legyen legalább egy kibaszott boldog napunk!
