Száz métert is alig tudok leúszni, nem hogy másfél kilit, ráadásul a bringanyereg is gyakran feltöri a valagam cirka 20 perc alatt. Nem valószínű tehát, hogy valaha érintett leszek egy komolyabb triatlonversenyben, de kívülről lelkesen és örömmel figyelem, hogy egyre többen mozognak, körülöttem lassan mindenki fut és már vasember ismerősöm is akad. Ez jó. Az már kevésbé, hogy egy szépnek és jónak indult kezdeményezés, a budapesti Ironman mára egy botrányosan rendezett, botrányosan kommunikált és balhés akármi lett, amire nem hogy büszkék nem lehetünk, de inkább szégyellnünk kell, ami történt, ami történik.
Az előzmény annyi, hogy van egy menő magyar vasember, Kropkó Péter. Volt szép pályafutása, komoly eredményei, aztán valahol 40 felett abbahagyta. Néhány évig csak úgy elvolt, felszedett pár kilót, ilyesmi. Aztán pár ismerőse rádumálta, hogy legyen versenyrendező. Ő adja a nevét, ismertségét, a többiek meg intézik, amit még kell, a szervezőmunka nagyját. Az Ironman márkát birtokló céggel leszerződve megszerezték a jogot, hogy ez alatt a név alatt versenyeket rendezzenek. Sikerrel indultak, már két éve volt az első pesti féltávú Ironman.
Na innentől már nem annyira egyértelmű, mi hogyan történt. Az biztos, hogy idénre egyre több ellenséget szereztek maguknak. A fő verseny időpontját az olimpia miatt előrehozták, így viszont pont rászerveztek a nagyatádi klasszlkus triatlonversenyre, amit ha minden igaz, elég régóta július végén rendeznek. Ez sokaknak joggal baszta a csőrét. E mellett egyre több, rövidebb távú, sok embert megmozgató versenyt kezdtek rendezni. Pontosabban csak akartak, mert az első nagyobb ilyen már botrányba fulladt, az utolsó pillanatban kellett lefújni.
Akkor robbant ki az ellenségeskedés Kropkóék és a triatlonszövetség között, nem húzom az időt azzal, hogy mivel vádolták egymást, a lényeg, hogy kívülről a sajtóinformációk alapján úgy tűnt: a szövetség szívatja őket és minden meglevő engedélyük ellenére elérték, hogy ne tudják megrendezni. Ott szopott félezer induló. Aztán a mostani főverseny előtt még a szövetség fegyelmi bizottsága elmeszelte Kropkóékat, az se volt biztos, hogy ezt nem bukják be. Itt is külső támadás érződött, az lett volna a minimum, hogy a nagy versenyig félretegyék a feszkót, rendezzék meg sikeresen, aztán utána lehet egymást agyalni.
Végül lett nagy Ironman, de nagyon úgy fest, a rendezők baszottul be akarták hozni a törölt verseny miatti veszteségeket. A női futáson váratlanul elkezdtek 500 forintot kérni a csomagmegőrzésért, lezárt nevezéseket újra kinyitottak, hogy jöjjön még zsé. Balhé volt a gyerekversenyen is, ahol 3-4 évesek tolakodtak és keresték pánikszerűen a szüleiket, akiket az őrök nem engedtek a közelükbe, ezért ők is lökdösődtek.
A fő távon a cél előtt 200 méterrel összeesett egy versenyző, majd a kórházban meghalt. Ezt a rendezők előbb letagadták, majd döntésüket kegyeleti okokkal magyarázták. És még hátra volt a szarosvízbalhé. A triatlonszövetség szombat este jelezte, hogy az úszáshoz használt területen a vízminőség nem alkalmas a fürdésre, ezt a minősítést a rendezők is megkapták. Ennek ellenére megrendezték a vasárnapi versenyt és vannak is már olyanok, akiknek megárthatott a víz - nem csak két amatőr barátom, de egy olimpikon is.
Sajnos pont a fő kérdésben nem lehet tisztán látni: miért feszül egymásnak a triatlonszövetég és a Kropkó-csapat? A Kropkó-pártiak szerint csípi a szemüket a gyors sikerük és ezért tesznek be nekik a legaljasabb húzásokkal. Nos, az elmaradt versenynél még erre hajlottam magam is, de azt azért mégse hiszem, hogy hamis vízmintaadatokkal manipulált volna a szövetség, vagy ők fosták össze a vizet, csakhogy ne tudja megrendezni a vasárnapi etapot Kropkó.
Egy sportági szövetség elvárhatja, hogy a tagszervezetei betartsanak bizonyos általa írt szabályokat, úgy tűnik viszont, Kropkóék máshogy értelmezik a dolgot, mondván, ők az Ironman céggel szerződtek, nekik a magyar szövetség bizonyos dolgokban nem ugathat. Egy biztos: ha ez a bolt beindul, iszonyat pénzek mozoghatnak benne. Persze nem keveset kell fizetni a márkanévért, de sok a szponzor, a nagy távra 60, a felére 20 ezer forint a nevezési díj, állami támogatás is van. Kérdés: meddig. Mert a szövetség főnöke Bátorfi Béla, akit Orbán Viktor fogorvosaként ismer a közvélemény. És innentől mindenki kedvére kombinálhat.
Nem tudom, Kropkó mit szól az egészhez. Ő az idén inkább a versenyzői visszatéréssel volt elfoglalva, kevéssé folyt bele a szervezésbe, a stábja vitte a boltot. Ez a stáb pedig beleállt a harcba, de akárhány triatlonossal beszélgetek, azt mondják, a botrányos szervezéssel és a hazug kommunikációval kezdi elveszíteni a versenyzők többségének jóindulatát. Nem mondják el az álláspontjukat, nincs egy ember, aki kiállna és a hátára venné a céget, csak a sikerpropagandát nyomják és a versenyző halálát is a szlovák sajtó írja meg hamarabb. Semmi elkúrást nem ismertek el, semmiért nem kértek elnézést. Visszataszító.
Így nincs szükség erre az egészre, többet árt, mint használ. Majd rendeznek mások fasza triatlonversenyeket, ennyi. Kropkónak minimum át kellene gondolnia, hogy kikre bízta a nevét viselő céget és ki kellene már végre állni és elmondani, mi áll a balhé hátterében. Vagy ha nem tudják, miért támadják őket, legalább az őket igazoló bizonyítékokat kérjük sürgősen - az, hogy teátrálisan isznak az öböl vizéből, lófasz és esti fény. Inkább adják a hivatalos víztisztasági papírokat. Mert ha valóban mocskos vízben úsztatták a több száz amatőr triatlonost, akkor jobb, ha most hagyják abba az egészet.
Az ötlet jó volt: menő vasember, mögötte profinak tűnő csapat. Készséggel elhiszem, hogy valakik kinézték a bizniszt, a politikusok, vagy haverok által vezetett sportági szövetségek bármire képesek. Értem, ha harc van a háttérben és ha Kropkóék nem akarnak másokat is beengedni abba, amit kitaláltak. De amíg a versenyzők egészségével is játszanak és a bevételnövelés látszik egyetlen célként, azzal a Kropkó-csapat is olyan szintre süllyed, hogy nem méltók a támogatásra.