Kemény év volt 2016, jó hogy vége, az egyetlen gond, hogy 17 még veszélyesebbnek néz ki. Magyarország a gazdasági adatok rövid távú javulása ellenére még lentebb csúszott, mert a maffiaállamra épülő irányított demokrácia rendszere a nélkül épült tovább, hogy a legkisebb társadalmi ellenállásba ütközzön. Géza évértékelője után szerintem ezek voltak a legnagyobb horderejű dolgok itthon és magyar szemszögből a világban.
A szabad sajtó eltaposása
Viktor nem enged abból, hogy ő mondja meg az embereknek azt, amit a világról, az országról gondolni kell. Minden eszközzel aprították a független, az őket bármilyen szempontból kritizáló médiát, a Népszabadság megszüntetése csak a jéghegy csúcsa. Felülről irányítva, állami pénzekkel támogatva juttatták csókosok kezébe a legfontosabb sajtótermékeket, alig pár olyan maradt, amely ellen tudott állni, vagy amellyel nem tudnak mit kezdeni. A hab a tortán a leszámolás, megfélemlítés a meghekkelt Viktor-interjú után.
Uszítás + sikeres tematizálás = kamu népszavazás
A narancspropaganda természetesen nem akadt le a migánsellenes uszításról és fél évig tematizálni is tudott egy tök felesleges népszavazással. Mi erről azzal fejeztük ki a véleményünket, hogy szándékosan csak egyetlen egyszer írtunk róla. Az agitpropgépezet aztán elképesztő cinizmussal adagolta a bukott népszavazást sikerként, ami megint csak az egyik legjellemzőbb vonás.
Kopaszbotrány
Egyértelmű jelzés, hogy az állam semmi eszköztől nem riad vissza a céljai érdekében. Nem elég, hogy a bíróságokat leszámítva minden szervet ellenőrzés alá vontak és kézivezérelnek, az ügyészség is a rezsim szolgálatában áll, de ha ez is kevés, már a fizikai erőszakot is bevetik.
MNB-alapítványok
Több mindenre rávilágít az, ami itt történt. Egyrészt arra, hogy vannak a rendszer kegyeltjei, akik törvények felett állnak és bármit megtehetnek. Matolcsy valóban azt tapasztalja, hogy neki egy főnöke van, Viktor, rajta kívül mindenki bekaphatja, azt csinál akár sokmilliárd forint közpénzzel, amit akar. Joga van bármit eltitkolni, senkinek semmi köze hozzá.
Rogán balhéi
Az Index leleplezése csak megerősítette, hogy mennyire korruptak ezek az arcok. Az urizálás egy dolog, de a rendszer, amit állami segédlettel a lopásra felépítettek, döbbenetes. És - ahogy Matolcsynál - a jó elvtárs, amíg a Főni bizalmát élvezi, bármit megtehet, legfeljebb kicsit hátrébb lép és kevesebbet szerepel.
Tállai megszólalásai
Az Orbán-éra egyik szimbóluma, a semmihez se értő ostoba, akinek hiába lóg ki a kapa a szájából, kizárólag a lojalitása miatt magas polcra helyezik. Azt se tudja, mi az az adó, legyen hát adófőnök, egyszerű ez. Aki minden megszólalásával közröhej tárgya, mégis kiskirály, élet-halál ura lehet a maga kis városában, stadionnal és minden állami jóval kitömve.
Felminősítés, csalóka növekedés
A fő gazdasági adatok ideiglenesen javulnak, a hitelminősítők nem tehettek mást, mint hogy kirántsák az országot a bóvliból. A vezér elhitte, hogy fő emberei (Matolcsy és Varga Mihály) értik a dolgukat, pedig jórészt a brutál hosszú recesszió után beinduló elhalasztott vásárlások és a kivándorlás nyomán kialakult munkaerőhiány bérnövelő hatása lökte be a szekeret, amely az irgalmatlan uniós pénzek nélkül már rég elsüllyedt volna a mocsárban. Ehhez túl sok köze nincs a kormánynak, de középtávon már baszhatjuk magunkat az oktatásunkkal, meg a picsa alacsony beruházási rátánkkal, régiós szinten továbbra is lemaradunk. De a most épp kedvező adatok biztosítják a lehetőséget a még nagyobb lopásra és a választások felé közeledve az osztogatásra, ez a nyuggerek karácsonyi ajándékával el is indult már idén.
A nap hangja, vagyis hallgatása
Az év csalódása az, ahogy az emberek igába hajtották a fejüket, elfogadták, hogy ez a rendszer így működik, hogy nincsen jobb. Megint nem látni csíráit se egy olyan új szerveződésnek, amely valamennyire szintén populista módon, de a klasszikus demokratikus kereteken belül maradva és a lopásmentességre nagy hangsúlyt fektetve alternatíva lehetne az egyre jobban kiépülő narancsos maffiaállam ellen. Egyre többen gondolják úgy, hogy Viktor középtávon is leválthatatlan, ehhez kell alkalmazkodni. Behódolnak a kisebb-nagyobb cégek is, egyre kevesebben mernek bármilyen módon ellenszegülni, mert tudják, hogy a hatalom bizalmának elvesztése mivel járhat. Rémisztő.
Az "oszd meg és uralkodj" dupla sikere
Mert igaz ez a saját oligarchiáira, tanulva a Simicska-afférból egyre több emberre támaszkodik. De igaz az ellenzék megosztására is, mert nyilvánvaló a matek: ha közös jelöltet állítanak ellene, akkor sok választókerületben bukhat. Nem túl életszerű persze a Jobbik és a többiek megegyezése, de a háttérben mindent meg is tesz ez ellen a Fidesz.
Brexit, Trump, populizmus, post-truth
Ezeket össze lehet vonni, egy tőről fakadnak. Valamit nagyon elkúrtak a legfejlettebb liberális demokráciákban is és félő, hogy nem a demokratikus kereteken belüli változás jelenti majd a jövőt, hanem ennél sokkal komolyabb változások. A túltolt polkorrektség, a hatalmi arrogancia és a növekvő társadalmi feszkók a Trumphoz hasonló borzasztóan veszélyes figurák felé tolják a csalódottakat, ők pedig a kihasználják az emberi hiszékenységet és azt, hogy a többség nem a valóságra, az igazságra kíváncsi, hanem arra, hogy valaki az ő mondókáját fújja, az ő érdekét is képviselje. Meglepő hatékonysággal lehet a közösségi médiát ügyesen kezelve álhíreket, összeesküvés-elméleteket terjeszteni és ez a populisták malmára hajtja a vizet. A következő évek legfontosabb kérdése, hogy a liberális demokráciák találnak-e erre megfelelő választ, vagy ki kell próbálnia a világnak egy új világrend pusztítását ahhoz, hogy becsülni tudja a korábbi értékeit.
A lényeg és a kilátások
Orbán Viktor zsenialitását abban a politikai értelemben visszaigazolják a világban zajló folyamatok, hogy egyre többen használják az ő néphülyítő "ha sokszor mondom a hazugságot, a végén igaznak tűnik" módszerét a népszerűséghajhászásra, illetve ellenfelek karaktergyilkolására. Sajna a magyar társadalom időlegesen beletörődött, hogy legtehetségesebb politikusa egy központosított, korrupt autokráciába hajló rendszert épít fel, a 18-as választásról régóta mondjuk, hogy eldőlt és 2017 elején is egyértelműnek tűnik, hogy a hatékony propagandával, ügyes kampánnyal, osztogatással, migránsos riogatással, brutális médiatúlsúllyal szemben senki nem rúg labdába. A következő évek kérdése, hogy legalább az esélye felsejlik-e egy későbbi változásnak.