Akart a tököm ünneprontó lenni, de mintha kiveszett volna a realitásérzék az agyakból az úgynevezett ellenzéki oldalon. Csupa lelkes tudósítást lehetett olvasni arról, hogy mennyire megalázó a rezsimnek, hogy a tüntetők hülyét csinálnak belőle, hogy a túltolt propaganda ellen milyen frappáns válaszokkal szlogenekkel, mémekkel veszik fel a harcot a fiatalok. Ez persze jó, de aléljunk már el teljesen, arról valahogy nem esik szó, hogy egy kibaszott centivel nem kerültünk közelebb Orbán leváltásához. Sőt, a festékszóró zseni révén még távolodtunk is.
A haszonlesőket és az agyhalottakat leszámítva abban talán mindenki egyetért, hogy ezt az aljas rezsimet minél hamarabb le kell váltani, Orbán Viktort el kell zavarni. És hoppá, jövőre lesz egy úgynevezett választás, ami erre esetleg lehetőséget kínál. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen stratégiával lehet változás 2018-ban?
Ha igen, akkor ezek a bulitüntetések nem osztanak, nem szoroznak. Lehet rühellni a pártokat, de választáson Orbánt buktatni csak velük lehet. Tehát lehet faszbukon szervezni tüntit minden hétköznapra, lehet technóra reszelni és kézműves sörrel a gigában igen szellemes transzparenseket mutogatni az Oktogonon hetente ötször, a bajszos szarok ettől még csak röhögnek a markukba.
De az még csak egy komoly akadály, hogy az egyre nagyobb elégedetlenséget hogy hasznosítsák az ellenzéki pártok. Ha sehogy, akkor még csak nullában vagyunk, magyarul baszhatjuk. De amikor a tüntetésen a hirtelen ismertségre szert tett nagy rendszerváltó baromságot hint el, az már épp a céllal ellentétes hatást ér el.
Természetesen igaz, hogy a sokpárti demokráciában az arányos választási rendszer az igazságos. Az is igaz, hogy a Fidesz a saját érdekeinek megfelelően változtatta meg a rendszert olyanra, hogy még akkor is nyerjen, ha összességében a szavazók nagyobbik része elhajtaná a picsába. De: egyrészt választási mozgalom ennek megváltoztatására eleve marhaság, mert amíg jól járnak vele, Orbánéknak eszük ágában nincs a rendszeren változtatni, ezt lehetetlen tüntetésekkel, illetve bármilyen civil megmozdulással elérni.
Másrészt, s ez a fontosabb, a békés és teljes leváltásuk csak a jelenlegi többségi rendszerben jöhet össze. Lófaszt se ér, ha véletlenül kis többséggel nyer az ellenzék, mert a kétharmaddal bebetonozott rezsimszolgákat csak kétharmaddal lehet elküldeni, ennyi kell a demokratikus közjogi rendszer visszaállításához. Márpedig kétharmadot szerezni csak a mostani rendszerben lehet. A visszaalakítás arányossá a Fidesz érdeke lesz akkor, ha a népszerűsége nagy mértékben csökken. Ezzel szemben ha a Fidesz bukását kívánjuk és a demokratikus intézményrendszer visszaállítását, akkor a mostani rendszerben kell őket egyharmad alá szorítani.
Ezen kell agyalni, a korrekt összefogáson, de leginkább a széles technikai koalíción, egy ideiglenes kormányon, ami csak annyit tesz, hogy kétharmaddal eltakarítja a Fidesz mocskát, aztán jöhet a normális választás immár arányos rendszerben.
Lehet és kell tehát tüntetni a kormány mocskos húzásai ellen, de jó lenne nyomást gyakorolni a szarfaszú ellenzékre is, hogy ezúttal ne kúrják el. A másfél millió narancsos káposztafej kivételével mindenki azt várja, hogy nőjenek fel a feladathoz.
