Bocsássatok meg a tegezésért, nem a tiszteletlenség jele, de ugyebár ritkán szokás bárkit úgy megkérni a távozásra, hogy kérném szépen elhúzni szíveskedjék a picsába.
Jártam ma a városban, meg tegnap is. Láttam egész nap 35 fokban a napon vigyázzban álló rendőröket, vagy ezret. Sok fiatal szerencsétlen fakabátot, biztos még főiskolások, nyilván őket tették a legszarabb helyre. Láttam sok agyilag felbaszott embert, láttam ezreket a dugóban rohadni, hiszen mégse tudhatja senki, Benji merre közlekedik, le kell zárni három lehetséges útvonalat.
Vannak helyzetek, amikor az ember kénytelen együtt élni a kellemetlenségekkel. Tudja, hogy megszívja, de vállalja, mert nincs más megoldás, vagy a kisebbik rosszat választja. Ha vasárnap délután haza akarok jönni a Balcsiról, magamat szúrom tökön, tudom, hogy úgyis lesz egy baleset és állok két órát a sorban. Az én döntésem, kockázatom. Van olyan is, hogy elfogadom mások szórakozását. Ha a sok gyíkarc élvezi, hogy betonon koptassa szarrá az ízületeit, tiszteletben tartom, nem ugatok a futókra az Andrássyn, hogy engedjenek át keresztbe.
A hazugságot, agyomosást, népbutítást valahogy nem komálom, de legfeljebb mondok néhány cifrát, amikor látok egy-egy Habony alkotta plakátot. Nézem, látom, megyek a dolgomra, túllépek rajta. De most eljött egy pont, ahol a mocsok, a manipuláció, a visszataszító politikai érdekházasság meggátol abban, hogy éljem a normális életemet. És meggátol még rengeteg embert, aláz meg több ezer rendőrt, akinek nem az lenne a dolga, hogy hőgutát kap az út szélén állva. És ez már eléggé bassza a csőröm.
Azért, mert ti pont ugyanúgy hülyítitek a népeteket és gyűlölitek, bűnbaknak kiáltjátok ki azt a vénembert, aki az értelmet, a hozzátok hasonlókkal szembeni kiállást támogatja,rögtön egymás karjaiba hullottatok. A ti dolgotok, gusztustalan, leszarom. Egyet kérek: ne itt csináljátok. Viktornak biztos nagy skalp, hogy sok év után idejön egy izraeli miniszterelnök, nekünk sajna nem csak egy szánalmas ripacskodás, de a legalapvetőbb dolgaink elintézésében akadályozó tényező.
Menjen Viktor inkább Jeruzsálembe, ott úgyis mindig ennyi biztonsági cucc kell. De ha lehet kérni ne Budapesten komédiázzatok, ahol ki se merik számolni, hány milliárdba kerül ez a hatalmas készültség. Ha mindenképp Magyarország, legalább menjetek ki a pusztára, egyetek egy kóser gulyást, oszt jónapot. Vagy béreljétek ki a felcsúti kisvasutat, úgyse megy rajta senki, az agyontámogatott falu meg bírja ki a felhajtást, nagy készültséget pár napig.
Minden megoldás érdekel, csak ha már egy bűnben született beautiful frieldshipet toltok, hagyjátok élni azt, aki erre kurvára nem kíváncsi.