Pontosan tíz hónapja omlott össze a Malév nevű szarkupac, azóta jobb érzése lehet az adófizetőnek: kissé csökkentek a csont felesleges állami kiadások. Az is látszik, hogy a bedőlés után nyomott rengeteg rinya is nagyrészt felesleges volt, a piac alapvetően megoldja, amit meg kell neki. A gond az, hogy a csőd előtt és utána is lehetett volna olyan kézenfekvő döntéseket hozni, melyek nyomán sokkal jobb helyzet alakulhatott volna ki a mainál. Sajnos a kormány képtelen volt rá, sőt inkább ártott és mérge mára lassan ölni kezd.
Azon nem nyitnék vitát, hogy életképes volt-e a Malév, a válasz ugyanis egyértelmű nem. A szopóágra került dolgozókat nyilván sajnálom, de egy kis racionális gondolkodással azért bárki beláthatta, hogy soha nyereséget nem terhelő vállalatnál dolgozni elég bizonytalan, minden napot célszerű ajándékként felfogni. Őszintén meglepődtem, milyen sokan gondolták, hogy ez a csődtömeg sose hasal el, csak azért, mert a gépek farkán magyar zászló van, mindig alányúl az aktuális kormány. Még akkor sem hitték, hogy kuka az egész, amikor az unió megmondta, elég az állami támogatásból, eladni meg nem lehetett, mert a kutyának sem kellett.
A fő probléma a taknyolás előtt az volt, hogy a kormány lófaszt sem tett azért, hogy a teljesen egyértelmű veszteséget minimalizálja. Illetve annyit, hogy elkezdte a szokott hazug kommunikációt, elődeire tolva a felelősséget. Pedig ott voltak az asztalukon a tanulmányok arról, hogy miként lehet a nagy rakat szar helyén egy kicsi, áramvonalas légitársaságot gründolni, mégse történt semmi. A csőd másnapján repülhetett volna az új cég, a munkahelyek egy része megmaradt volna. Volt ilyenre több példa máshol a világban, a hasonló átállások minden tapasztalata rendelkezésre állt. A mai napig nem tudjuk, hogy miért nem élt a nyilvánvaló lehetőséggel a kormány. Egyáltalán nem biztos, hogy bejött volna a dolog, de megpróbálni meg kellett volna.
Elkúrták, de ezt magyarázzák meg inkább a korábbi Malév-dolgozóknak. Összességében jobb az élet így, mint a hatalmas pénznyelővel. Olyan picsa drága volt, hogy sose tudtam rá jegyet venni, pedig az én adómból tömték már lassan 20 éve. De mi történt február óta? Mitől fostak az aggódók? Csökken az utasszám? Túrót, ha az átszállókat nem számoljuk, nagyjából azonos lesz a tavalyival. Leáll a konferenciaturizmus? Lehet, hogy csökken kissé, de ezt már ne az én kibaszott adómból finanszírozzuk, jó? Maradt néhány nem pótolt útvonal? Szarom le, repüljön a Balkánra és a Közel-Keletre a néhány zsíros üzletember átszállással, nehogy már ezt is én fizessem. Nem ide fogják telepíteni régiós központjaikat a multik? Ezt már a kormány rég elintézte a büntetőadókkal, aki tud, így is menekül.
A hatalmasat szopó reptér kivételével nincs tehát nagy baj, turista több jön a fapadosokkal, a szállodák foglaltsága a négy csillagtól lefelé nőtt. A magyar is fillérekért utazhat, mert egymásnak feszül itt a legnagyobb európai és közép-európai fapados, utóbbira még büszkék is lehetünk, a Wizz magyar találmány. A 2012-es év rendben lesz, de jövőre jönnek a gondok. És azt már nem lehet a Malév bedőlésére fogni, az a kormány sara lesz.
Az elmúlt hetekben kitört a balhé a reptéren. A fő probléma persze abból jön, hogy a reptér privatizációjakor a vevő túlságosan magas árat fizetett és most fut a pénze után. A reptérnek hatalmas bukta az átszálló utasok kiesése, meg az, hogy nincs helyi bázisú légitársaság, mely 20 gépet tart itt és drágán bérel mindenféle irodát és fizet egyéb szolgáltatásokért. A Hochtief vezetői se lehetnek nagy ászok, hogy nem számoltak a Malév csődjével, mindenesetre felfejlesztették a kettes terminált a nemzeti légitársaság igényeinek megfelelően. Persze ezt vállalták a privatizációs szerződésben, de mégis dilettáns dolog volt arra játszani, hogy mindig lesz itt nemzeti légitársaság. Hülyék voltak, vagy abban bíztak, hogy ha ők fejlesztenek, a kormány is tesz a Malévért, vagy indít utódot, nem tudni. De a végeredmény az lett, hogy itt van egy baszott nagy és felesleges terminál, meg egy reptértulaj, aki kétségbeesetten próbálja menteni a menthetőt.
Mit csinál ilyen helyzetben egy épelméjű kormány? Leül, tárgyal, majd a felek végül megegyeznek egy olyan szerződésmódosításban, mely könnyebbséget jelent a reptérnek azon cél érdekében, hogy több járat és utas érkezzen Budapestre. Mindenki jól jár. Mit csinált ellenben ez a szarfaszú bagázs? Nem csak tojt az egészre, de még kispályás egyéni érdekek alapján büntetőadót is kivetett a padlón fetrengő reptérre. Az ország egyik legeladósodottabb kerületének, a XVII.-nek fideszes polgármestere úgy gondolta, fizessen neki, meg a szomszáédnak a reptér 2,25 milliárd forintnyi telekadót, mert csak. Mert német gecik, szopjanak lovat. És így lett, a mai rezsimben ez így működik. Rákosborzasztó elkúrta a pénzt, a reptér meg fizeti helyettük.
Ez nyári ügy volt, de teljesen biztosra lehetett venni, hogy valahogy megpróbálják ezt a plusz költséget ráverni a légitársaságokra. Ez indult be ősszel, a reptér vadul emeli a díjakat, a világ legsuttyóbb légitársasága 40 százalékos kapacitás-csökkentést hajt végre, de a többi nagy cég is veri a tamtamot. Alternatíva nincs, másodlagos reptér nem látszik a környéken. Az eredmény nem lehet más, mint emelkedő jegyárak, kevesebb járat, csökkenő utasszám 2013-ban.
A kormány tehát elkövetett egy óriási mulasztást azzal, hogy nem állított utódot a Malév bedőléséig. Utána az lett volna a dolga, hogy segít a forgalom élénkítésében, a helyzet rendeződésében. E helyett csak a havernak tolják a zsét és véreztetik a repteret. Nehéz nem arra gondolni, hogy itt is valamiféle visszaállamosítási törekvés van a háttérben, de persze az sem lesz nagy meglepetés, ha utólag újra csak az derül ki:egyszerűen dillettáns hülyék voltak.
