Meglepően sokáig várt a hatalom azzal, hogy megszerezze a takarékszövetkezeti szektort. Nem tudni, miért pöcsöltek eddig, de végül magát az egyeztetés nélküli törvényalkotást olyan gatyaszaggató gyorsasággal tolták le, hogy még Demján Sándor kevés haja is úgy állt égnek, mint papfasz a lagziban.
Nevezett üzletemberről érdemes külön is megemlékezni. Nem csak azért, mert bekerülése tavalyi hülyeséggyűjteményünkbe már jelzi, mekkora arcnak tartjuk, de mostani kiakadása a takszövtörvény ellen is finoman szólva szánalmasnak tűnik. Pontosabban igaza van abban, hogy undorító, amit a kormány véghezvisz, de pár nappal korábban Sándorunknak nem volt vér a pucájában akkor is megszólalni, amikor az ő és Töröcskei narancsspan kis bankocskáját lepte meg egy nagyobb adag pénzmaggal az állam.
De mi is történik a takarékokkal? A szitu valahol hasonlít a nyugdíjrabláshoz. Adott egy szarul működő rendszer, amihez hozzá kell nyúlni, mindegy, hogy irreálisan magas költséggel dolgozó pénztárakról, vagy a hatékonyság csíráját se magában hordozó szétszabdalt, széthúzó takszövökről van szó. Épeszű apuci mit csinál, ha fiacskája odapisál a konyhakőre? Kedvesen megdorgálja és elmagyarázza, hogy máskor ilyen ne történjen, de nem hajítja ki a harmadikról a vásott kölköt. A pénztáraknál is jó lett volna egy reform a szétkúrásuk és a vagyon lenyúlása helyett, ugyanígy lehetett volna külföldi tapasztalatok alapján modernizálni a vidék bankjainak integrációját.
De ez nyilván nem pálya a Vezértörpének, fenekestől kell felforgatni az egész rendszert úgy, hogy lényegében állami ellenőrzés alá kerüljön az egész bolt. A takarékok saját intézményvédelmi alapjait kinyírják, lesz egy új, amibe kötelező belépniük. Aki nem teszi, nem is működhet. Eddig a szövetkezetek többségi tulajdonában állt a Takarékbank, most az állam feltőkésíti és ő irányítja. A Takarékbank mondja majd meg az uniformizált takszövöknek, mit csináljanak, ha egyénieskednek, vagy bármely okból nem nem teszik az arcuk, leválthatja a vezetőiket.
Káder Jancsi most jófejségből visszadobta a törvényt, Rogán mester jó szokása szerint lapátol egy kis szart, vagyis pár apróságot kicserélnek, de semmi kétség, a lényeg változatlan marad, megszavazzák újra. Egész pályás állami lenyúlás ez is, mint annyi más, amiben a legdurvább az, hogy megint azok basznak rá a legjobban, akik értelmesen cselekedtek az elmúlt években: egyesültek, vagy az integráció keretein belül maradva bankká alakultak és sokkal hatékonyabban kezdtek működni.
Mivel a takszöv átalakításban kevesebb a gazdasági racionalitás, mint lócitromban a c vitamin, leginkább Csányi Sándor sakkban tartásának szándékával lehet magyarázni a nyúlást. Meg persze a vidék szisztematikus leigázásával. Egy átlagos picsafüst kisvárosban a polgármester vagy fideszes, vagy kénytelen felfelé nyalni, nehogy kikúrjanak vele a pénzosztáskor. A helyben fontos, segélyt, vagy munkát adó arcok már mind haverok, de eddig legalább a bankár nem tartozott sehova, ami tarthatatlan állapot volt. Mennyivel kúlabb már, ha az is a haveri körben dől el, hogy ki kap hitelt a környéken. Aztán már csak az állam kiszállása jön: vajon kik kapják majd pár év múlva a zsír kis bankocskákat szarér-húgyér?
Lehet, hogy a törvénykezés kapkodó, a gazdaságpolitika dilettáns. De hurrá, a nagy célok elérésében igenis van következetesség: a "mindent elszedni, mindenkit kizsákmányolni" koncepció végrehajtása zökkenőmentesen halad.
