Eddig nem igazán tudtam eldönteni, hogy egy képzeletbeli Rogán-Varga Misi boxmeccsen kinek szurkoljak, leginkább talán annak, hogy mindkét jómadár fogsor nélkül távozzon. Legfrissebb egymásnak feszülésük után viszont el kell ismernem, hogy a satuparaszt romboló sokkal visszataszítóbb, mint a pislákoló értelmű pávatáncos, vagyis törjön csak össze jobban a bájgúnár Tóni arcocskája, hiszen még mindig Miska a vállalhatóbb.
A két szemétdombra való politikus az ingyenes készpénzfelvétel témakörében különbözött össze, Mihály elkövette azt a Viktorisztánban súlyos büntetést maga után vonó hibát, hogy a szakmaiság csíráját magában hordozó javaslattal rukkolt elő. A dolog szánalmas előzményeit, a tranzakciós illeték elcseszett bevezetésétől az elmaradó bevételeken át az illeték megemeléséig több posztban rágcsáltuk e helyen, a lényeg, hogy ők maguk kúrták az egekbe az alapvető banki szolgáltatások árát (dobtak egy hátast, hogy a szarházi bankok áthárították az illetéket), majd elkezdtek azon makkozni, hogy miként csökkentésék erőből oly módon, hogy a bank fizessen a zemberek helyett. Erre jött Tóni egyszerre választóbarát és bankszopató ötlete a kötelező ingyenes kápéfelvétel lehetőségéről.
Nem kellett azonban ahhoz hatdiplomás közgazdásznak lenni, hogy egyből leessen: ebből az lesz, hogy a készpénz felé terelik a népet, ami komplett idiotizmus. Azon már fenn se akadunk, hogy ezt a dilettáns ötletgazdák előre képtelenek voltak átgondolni, lényeg, hogy belátták, megint mekkora faszok voltak. Visszakozni nem mertek, hiszen kell a népnek az ingyencirkusz és a nullforintos kápéfelvétel, mentésképpen azt találták ki, hogy jó, akkor a kártyás fizetések mentesüljenek a tranzakciós illeték alól, amivel azok is újra ingyenessé válhatnak.
Ez pármilliárdos kiesést jelent a költségvetésnek, ki nem szarja le, de Mihály elkövette azt a hibát, hogy a kőbe vésett ingyenes ATM-kivét megvalósítására olyan megoldást eszelt ki, mellyel a feketeseggű bankok is jól jártak volna. Persze mihez képest? A szanaszét szopatás helyett csak simán szétszopatták volna őket szana nélkül, nem alanyi jogon járt volna az ingyen kivét mindenkinek, hanem egy olyan alapszámlához kapcsolódott volna, amit bárki választhat.
A bankoknak ez azért tetszett, mert nem minden ügyfél választotta volna az alapszámlát, tehát maradtak volna olyanok, akik szabad elhatározásukból továbbra is fizetnek a kápéfelvételért. Mivel a bankok az ingyenes, tehát számukra bevételt nem hozó ATM-kivétek után is perkálják az illetéket, egy bolhapöcörőnyivel csökkent volna a terhük amiatt, hogy lett volna némi díjbevételük a nem alapszámlát választóktól. Ez a néhány milliárdos könnyítés is elég volt azonban a belvárosi csődörnek ahhoz, hogy éktelen haragra gerjedjen: egy bank nem örülhet, a mocskos imperialista csökevényeket addig kell ütni, amíg mozognak.
A kis pávatáncos miniszter már devizahiteles-mentés ügyben is próbált olyat mondani, hogy nem szabad túlterhelni a pénzügyi szektort, le is lett gyorsan ugatva. Most hasonló volt a szitu, a nagy elkúrás közepette próbált egy olyan kompromisszumos ötlettel előjönni, hogy a politikai célnak megfelelő ingyenesség is meglegyen, de szakmailag is vállalható konstrukció szülessen.
Kár volt, a tanulság pedig igen szomorú: a politikai indíttatású, szavazatmaximalizálási célú gátlástalanság határtalan, s a Fidesz frakcióvezetője nagyobb hatalommal bír bármely kormánytagnál. Kitalálhat bármit egy minisztérium, a passzátot néhány arc pukizza, Viktor és legszűkebb, habonyos-rogános-lázáros köre dönt mindenről. Márpedig őket kizárólag a népszerűség-hajhászat izgatja, ami minden szakmai érvet felülír.
