Egy Tarlós-interjú általában szórakoztató olvasmány. Ahogy egy Tarlós-sajtótájékoztató is. Ha meg összevágnak belőle agyament részleteket, akkor különösen. Főleg azért, mert emberünkben régóta vegyül az elhivatottság és a karakánság a tévedhetetlenség érzésével és az igazi taplósággal. Ezért aztán helytálló meglátások, faszán kemény beleállások keverednek orbitális faszságokkal, ezek aránya változó, de legalább mindig lehet néhány szófordulatán nagyokat röhögni.

Most viszont nem valami kibaszott frappáns szóvirágon lehet mulatni, sőt inkább csak a fideszgyűlőlők és a kárörvendők méltán népes csoportja hahotázik hangosan. Az ember ugyanis olyan sebességgel csúszik lefelé a lejtőn, hogy a seggén már hóban is kigyulladt volna az alsógatya. Nagy arcú megmondóból kezd üldözési mániás törpévé válni, ahogy elhatalmasodik rajta bicikli- és Vitézyfóbia. Már inkább sajnálatra méltó.

Úgy tűnik, hogy pár éve még öblös faroklegyintéssel lecsapta a legyet, ma meg már a Chemotox gombját se bírja megnyomni. Egyszerűen szánakozva lehet csak nézni a vergődését, amit produkál. Abban ugyanis nem is érdemes részletesen belemenni, hogy mennyire nevetséges a bringások elleni kifakadása. A kiszivárgott, vagy kilopott anyagot még letagadja, de azért többször is elmondja, mennyire tele van a pöcke a biciklisekkel és külön Vitézy Dáviddal.

A fogatlan oroszlán papírról olvassa szánalmas tütüzését, ebben a mondatban minden benne van:

Nem egy mindenhonnan elcsapott, sértődött, bezárt múzeumot kegyelemből igazgató közgazdász fogja meghatározni egy diszkógömbös, Tütü nevű night-clubból, mi legyen a budapesti közlekedésfejlesztéssel.

Namármost, csak egy helyről csapták el, azt is ő maga, Tarlós intézte. Közlekedési Múzeum: egyrészt bunkóság bárkit múzeumi melóval fikázni, másrészt lényegében új múzeumot épít, ami azért nem kispálya. Tütü: no comment. Megmondja, mi legyen: lószart, csak elmondja a véleményét. Amire sajna oda kell figyelni, mert el kell ismerni, nagy arcától függetlenül ért hozzá.

Tarlós túl gyors változást emleget, ami kapitális baromság. Iszonyat siker, hogy rövid idő alatt mennyire népszerűvé sikerült tenni a biciklis közlekedést, ebből semmi sem indokolja a visszalépést a személyes bosszúvágyon túl. Ha Tarlós valóban csak a bringások ellen akarna arcoskodni, akkor említhetné például a semmilyen szabályt be nem tartó, piros lámpán is áthajtó, valóban irritáló faszkalapokat, rájuk uszíthatná a rendőröket. Vagy kezdhetne egy szakmai vitát arról, hogy kell-e a szabályokat változtatni a kulturált közlekedés érdekében. De nem ezt teszi. Értelmetlenségeket és baromságokat mond és a patás ördög Vitézyre célozgat. Aki higgadtan, kulturáltan, szakmai alapon válaszol. 

Teljesen érthetetlen, miért csinálja a főpolgi ezt a szánalmas komédiát, miért csinál magából vén hülyét. Ebben nem győzhet. Vitézy csak a saját szakterületén szólal meg és az emberek nagy része értékeli, amit a budapesti közlekedésért tett. Csak a vak bosszúvágy és a félelem marad magyarázatként. Mi sem lepődnénk meg, ha Dávidka egyszer szívesen lenne budapesti főember, de ha így is van, Tarlós viselkedése nem épp tiszta tudatú emberre vall. Ha ennyire leépül, mindenkinek jobb lesz, ha el sem indul a székéért újra 19-ben - ami csak azért szívás, mert első éveiben még elviselhető volt és egy fideszes nyalonc pártkatona a legnagyobb csapás volna.