Alig pár hét telt el a narancsuralom második félidejéből, de már most látszik, hogy a jól bevált fideszes forgatókönyv szerint, csak minden eddiginél durvábban zajlanak az események: pofátlanság, hatalommánia és tenyérbemászó arrogancia a köbön, a nép reakciója meg egyenlő a nullával. Úgy látszik, az értelmes kisebbség beletörődött a megváltoztathatatlanba: nem hogy lázadni nincs értelme, de már pofázni se nagyon.
Miről is döntött első ülésnapjain az új parlament? Először is, a szarházi nép nem szavazott biztos kétharmadot, megoldották a problémát egy igencsak álságos törvénymódosítással.. Aztán: miután a választási eredményekből újra kiderült, hogy Budapesten átlag feletti az IQ-ellátottság, s bizony neccesnek ígérkezik az önkori választás, gyorsan megváltoztatták elcsalták a rendszert, hogy szinte biztos hatalmon maradjanak.
A reklámadóval nyíltan letámadták a legnagyobb hazai médiaszolgáltatót, melynek legnagyobb bűne vélhetően az, hogy noha nem is politizál, túl nagy a bevétele és még nem silányult kormányszócsővé. A KEHI civil szervezetekre uszítása már szinte bagatell, Lázár János pedig egyszerűen kirakta a farkát az asztalra, amikor igazi pökhendi bunkó stílusban válaszolt az őt joggal basztató újságírónak, idézzük:
Mindenképpen szeretnék Pethő Andrásnak, az origo.hu újságírójának legalább a mai napon egy kis élvezetet szerezni, ezért a megnevezett utak során felhasznált két millió forintot rögvest az állami költségvetés rendelkezésére bocsátom.
Egy ekkora tapló jobb helyeken pár nap után eltűnik a süllyesztőben, nálunk az újságíró főnöke, az Origo főszerkesztője bukott meg, állítólag politikai nyomásra, az éles kormánykritikák miatt. Megy ez a fiúknak, most már a túl kritikusnak titulált nagy hírportál is tudja, hol a helye. Mégis mit képzelt a Telekom: együttműködési szerződést ír alá a kormánnyal, majd hagyja a tulajdonában levő netes lapot, hogy fikázza a rendszert? Ideje volt kedves német barátaink figyelmét felhívni arra, hogy bizonyos esetekben van még tér a telekomadó és a közműadó emelése előtt.
Ezen a blogon mi már rég nem írjuk le azt a szóösszetételt, hogy nincs lejjebb - most se fogjuk. Tény, hogy a rezsim még mindig egyre visszataszítóbb, miközben a reakciók egyre tompábbak. Az ország leszakad, a korrupció egyre inkább centralizált és intézményesített, az emberek pedig szinte még élvezik is, hogy a fiúk az arcukba brunyálnak. Majd utólag megfejtik az okostojások, hogy miként sikerült ennyire átbaszni a palánkon sokmillió embert, valahogy nem dob fel, hogy láttunk már sokkal durvábbat is a történelemben. Lakonikusan most is csak annyit állapíthatunk meg: messze még a rémálom vége és kurva sokáig törlesztik majd gyerekeink a Viktorék által rájuk hagyott számlát.
Lélekben ott vagyunk az Origo-székháznál tartott tüntetésen.