Van az úgy, hogy a blog szerzőinek feje a másik eszmefuttatásának hallatán úgy rángatózik, mint műkutyáé a Zsiguli hátsó ablakában. De olyan is van, amikor baromira más jut az eszünkbe egy-egy ügyről és noha értjük, mit mond a másik, teljesen eltérő következtetésekre jutunk. Így jártunk most is plakátügyben. Íme, ki mire jutott, aztán a végén szavazni is lehet, hogy hányan vagyunk idióták a kettőből.
Géza:
Hagyjuk most azt, hogy normális ellenzék híján törpepártok akcióival kell beérni, aminek következtében a legfontosabb kommunikáció pillanatnyilag az, hogy hány darab tojás találja el a kormány gyűlölködő plakátját. Igen, vannak fontos kérdések, amelyeket nem lenne szabad háttérbe szorítani. Ilyen a szűnni és lankadni nem akaró lopás, amit megpróbál a Fidesz eszméletlenül tehetséges emberek random felbukkanásának betudni. Ilyen a Quaestor-sztori fel nem fejtett politikai háttere. Ilyen a stabilitási megtakarítási számlának álcázott pénzmosás gördülékenyebbé tétele.
De. Mielőtt legyintünk, hogy ez a plakátolás csak terelés és kispályás hülyegyerekek hepajkodása - még szerencse, hogy van pár vicces trollkodás is, legalább röhögni lehet valamin - érdemes megállni egy pillanatra. Ami ezzel a gyűlölködő kampánnyal történik, az nem maradhat visszhang nélkül. Kifejezetten ver a víz a jaj, itt már elviselhetetlen az antiszemitizmus típusú zsigeri rettegéstől, nem is gondolom, hogy ezek a szövegek valódi és meggyőződéses kirekesztést jelentenének.
Viszont egyrészt ha ezek gond nélkül átmennek a társadalmi párbeszédbe, akkor ez a fajta hozzáállás a normális kommunikáció része lesz. És ez az, ami nagy baj. A rezsicsökkentés is csak egy ócska kampányfogás volt, ám annak nem volt ennyire káros a következménye - már ha az nem nagy kár, hogy a közműcégek visszaadják az ipart, csak előtte tízmilliárdokat visznek ki osztalék formájában és hagyják itt a leépülőfélben lévő hálózatot. Simicska után a geci lényegében sima köznyelvi szó lett, még a Forbes is megengedi magának, hogy használja, pedig egy egy meglehetősen trágár kifejezés, aminek csak szűk sávban van helye - ez a blog néha megenged magának hasonló kifejezéseket, de a gecit Simicskáig sose írtuk le és nem gondoljuk, hogy újságokban, lapokban ennek volna létjogosultsága.
Ennek fényében a gyűlölködő kommunikáció sem megengedhető. Ez ugyanis olyan mély és zsigeri primitívséget enged a felszínre, amit kulturált közösségben inkább vissza illik tartani. Nem lökünk arrébb nyugger nénit a villamosra szállva, pedig rohadtul útban van és nem büdösmigránsozunk akkor sem, ha az illegális bevándorlók helyzetének rendezése uniós szintű feladatot jelent.
Pár napja Balónál volt vendég Röhrig Géza, a Saul fia című film főszereplője. Egyebek mellett azt mondta, a Kristályéjszaka volt az a pont, amikor a kulturált nyugatnak, német népnek, egyháznak fel kellett volna lépnie, hogy ez tűrhetetlen. Teljesen mindegy, hogy ez tényleg így volt van sem. De akárhol is volt ez a pont, ahol a nácik elmebetegsége még visszafordítható lett volna, azon a ponton nem történt semmi. Nem tudom, ez a bevándorlógyűlölő propaganda fordulópont vagy sem, s azt sem, hogy ha igen, akkor minek a fordulópontja. De az biztos, hogy olyan szintre ért a kormány, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Egyszerűen nem.
Mert a legnagyobb veszély nem a növekvő idegengyűlölet vagy akár a halálbüntetés visszaállításának belengetése. Hanem a közöny.
Miki:
A kiindulópont az, hogy a kormány túl sok ügyben pattant szopórollerre és veszettül kell neki valami gumicsont, amivel tematizálhatja a közbeszédet. A bevándorlók elleni kampány erre ideális, mert
1. Legkésőbb a pirézes teszt óta tudni, hogy a nép tekintélyes hányada mindenkit rühell önmagán kívül.
2. A Jobbik-veszély felismerése óta fontos nekik, hogy bizonyos ügyekben kulturáltabbak tűnjenek (uniós bratyizás), máshol viszont dobjanak valamit a pontagyúaknak. Az, hogy mikor melyiket választják, csak attól függ, hogy a társadalom mire vevő inkább. Unió ügyben a többség tisztában van a tagság előnyeivel,elkezdik hát fényezni a gyarmatosító Brüsszelt, a bevándorlókkal kapcsolatban viszont óriási a sötétség a fejekben, lehet hülyíteni a primitíveket, akik majd eldöntik a következő választást.
3. Borítékolható volt, hogy a bérrettegő libernyákok azonnal ugranak majd a bevándorlós témára. Törökgábor módra most hagyjuk, hogy teljes joggal, a lényeg az, hogy centire kiszámítható volt a reakciójuk.
A plakátpingálás persze nem volt előre látható, de minél tovább bohóckodnak ezzel a bérrettegő libberek, annál nagyobb kacajok kísérik a Fidesz-központban, hogy erről szólnak a hírek, nem a narancsosok mocskos ügyeiről. Nem akar a Fidesz ezzel a kampánnyal semmit a népszerűséghajhászáson túl, a szarfaszú ellenzék meg rákattant, mint gyöngytyúk a takonyra.
A Fidesznek semmi sem drága, bármekkora népbutítást és aljasságot bevállal két szem szavazatért. Mondhat a törpe csodacsatár bármit, ezen sose fog változtatni. Ezért az úgynevezett ellenzéknek kéne. Mert ha nem, hiába van már csak másfél millió agymosott híve Viktornak, ezek már lassan kopnak, sose sikerül a Fideszt eltakarítani.
Kiegészítés: amit szerdán a kétfaszúék mondanak, az tetszik: ha az ellenplakátkampány nem csak a bevándorlós cuccról szól, hanem a Fidesz mocskairól is, akkor ez örvendetes, hajrá!
