"Nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, ettől a lehetőségtől pedig nem félni kell, hanem okosan használni, hogy a magyar gazdaság szerkezetét javítsuk" - mondta Varga Mihály főtárgyaló az MTI tudósítása szerint. A történet egyetlen szépséghibája, hogy Varga a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusülésén és nem Orbán Viktor dolgozószobájában fogalmazta meg ezt a bölcsességet.
Persze még érdemes várni egy keveset, mivel azok a tanácsadók, tisztségviselők és bizalmasok, akik eddig efféle véleményeket fogalmaztak meg, gyorsan kikerültek a pikszisből, s a következő megbeszélésre már nem kaptak meghívót. Szóval ha Varga Mihály a jövő héten is főtárgyaló lesz még, akkor a legfontosabb helyen is célba ért az üzenet, s remélhetőleg a jövőben Orbán Viktor abban éli ki szabadságharc iránti vágyát, hogy a még iskolás gyerekeit Petőfi Sándornak öltözteti a jelmezbálon.
Kívülről szemlélve alig vagy egyáltalán nem érhető a magyar kormány elmúlt hónapokban bemutatott ámokfutása. Mint mikor az ember üvöltözik a kiérkező mentősökkel, hogy jól van, miközben a hátából áll ki a kés. Persze a végén csak bekerül a kórházba, de nem mindegy, hogy mekkora vérveszteséggel. Nagyon olcsó dolog fillérre lebontani, hogy a kamatfelárak és az adósságszolgálat vonalán ez hány forintba került. Egyrészt mert vagy annyiba került vagy nem. Másrészt mert a veszteség nem ilyen természetű.
Magyarország ugyanis ma semmilyen szempontból nem komolyan vehető állam. Első körben hisztis kurvaként viselkedett, többször is minősíthetetlen hangnemben elküldte dörzsölt és tapasztalt szeretőjét, mert az megmondta, milyen öltözéket illik viselni az operában. A hisztisből ezt követően harcos feminista lett, akinek nem kell segítség, mert ő majd megoldja. Ez tartott addig, amíg otthon az első villanykörte ki nem égett, s a kis feminista rá nem jött, hogy vannak egészen alapvető dolgok, amelyeket képtelen megoldani egyedül. S persze rögtön eszébe jutott, hogy a lefolyó is épphogy működik. Na még csak az kéne, hogy elöntsön mindent a szar. S mivel az öreg szeretőt mégiscsak ciki hívni, előtte megpróbált mást is. És itt lett a hisztisből lett feminista egy olcsó kurva. Mert az új szerető átjött ugyan, el is kérte a szolgáltatás egyébként igencsak magas árát, ám végül közölte, hogy ő nem villanyszerelő.
Az a kérdés, hogy mit lehet tenni ilyen esetben. Bűnbánatot lehet gyakorolni, de ez soha nem volt a kishölgy szokása, kár is ebben bízni. Aztán felveheti a legjobb ruháját, amiről mindenki tudja, hogy az már egyáltalán nem divatos, ráadásul félig meg is ette a szú, majd felkeresheti a régi szeretőt, és nagyon halkan, nagyon udvariasan a segítségét kérheti. A legmegalázóbb kétséget kizáróan az, hogy a segítséget meg is fogja kapni, ám tudomásul kell vennie, hogy az öregnek lesznek majd olyan kívánságai is, amelyekről annak előtte nem volt szó, s amelyeket most zokszó nélkül teljesíteni kell. És azt is meg kell szoknia, hogy hordjon bármilyen ruhát vagy ékszert, a többi hölgy szemében még nagyon sokáig olcsó kis kurva marad.