Egyszerre zseniális és undorító. Bődületes siker, luxuskocsin furikázó értékesítők, hatalmas házukat elvesztő, csúnyán bepalizott befektetők. Az MLM-rendszer csúcsra járatása, az ügyfelek szerződés utáni magasról leszarása. Ez mind a Brokernet nevének hallatán juthat az eszünkbe. 

A semmiből lett a pénzügyi közvetítés csúcsragadozója ez a társaság, pár év alatt eljutva odáig, hogy a legnagyobb biztosítók könyörögjenek nekik, árulják az ő termékeiket is. Iszonyatos nagy bizniszt hoztak össze maximális kreativitással, elsöprő lendülettel, de legfőképpen az ügyfelek gátlástalan átbaszásával.

Most szakad a cég, kétfelé. Ahogy beszart a piac, a sokmilliárdos tulajok nem bírják ki egymás mellett és külön utakon folytatják. A szív megszakad.

A termék, melyre mindent alapoztak, önmagában akár még vonzónak is tűnhet. Befektetési egységhez kötött, vagy unit-linked biztosítás a neve, ehhez képest biztosítási rész alig van benne. Befektetési termék ez, amit azzal az ígérettel lehet eladni, hogy meggazdagodhat belőle az ügyfél. A probléma ott kezdődik, amikor a gátlástalan, magát tanácsadónak nevező ügynök a gyorstalpalókon fanatikus előadók által a fejébe vert legocsmányabb dumákkal hülyíti bele a termékbe az ügyfelet, gyönyörű múltbeli hozamokat mutató grafikonokkal vetítve a jövőt. 

A unit-linked fontos jellemzője, hogy picsa drága. A biztosító akkorát szakajt rajta, hogy a lúzer ügyfél által teljesített éves befizetés 150-170 százalékát perkálta ki a fénykorban jutalékként az ügynöknek. Vagyis eladott például a brókernetes egy biztosítást 300 ezer forintos első éves díjjal, ami után közel félmilliós jutalékot kapott a biztosítótól. El lehet képzelni, mekkora költségei vannak ennek a szarnak a vevője számára, ha egy 10 éves konstrukció esetén másfél éves díjbevételt megkap az ügynök és a végén a még a biztosító is kaszál.

Ráadásul amit egy ilyen unit-linked biztosítás tud, bárki összerakhatja magának mezei befektetési alap és sima kockázati biztosítás kombinációjából, töredék költséggel. De pénzügyi kultúra a béka segge alatt, a brókernetes ügynökök pedig olyan kiképzést kapnak a fejtágítókon, hogy a legnagyobb kupac trágyát is lenyomják bárki torkán.

A hálózatépítés valóban zseniális volt. Majd minden bapalizott, aki megvette a biztosítást, felkérést kapott, hogy lépjen be a rendszerbe, szervezzen maga alá újakat. Akik szinteket léptek, hamar hatalmas pénzeket kerestek. A szekér olyan sokáig ment, hogy a csúcson állók sokszoros milliárdosok lettek, a leggazdagabb magyarokat felsoroló listák oszlopos tagjai, de még az 5.-6. szinten állók is luxusautókkal furikáztak. 

A legocsmányabb átkúrás még megér egy misét. Amikor összekapcsolták a hitelt a unit-linkeddel, az volt a duma, hogy a meglevő lakást elzálogosítva, az arra felvett hitelből kell befektetni, mert a hozam jócskán túlszárnyalja a hitelkamatot, vagyis pénz nélkül, a semmiből lehet nagy nyereséget gyártani. A legtriviálisabb közgazdasági összefüggések egyike, hogy ezt csak igen magas kockázat mellett lehet megcsinálni, de a brokernetes ügynökök ekkoriban azt az igét hirdették, hogy Kína növekedése 2050-ig nem áll meg, az ottani tőzsde még évekig szárnyalni fog, komplett idióta, aki ebből kimarad. A dolog vége ismert: befektetések értéke zuhan, hitelkamatot nem tudja az ügyfél fizetni, volt egy háza, most meg csövezhet az utcán.

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb magyar cégsikerének alapja tehát az ügyfelek többrendbeli félrevezetése volt. Legalább 10 ismerős sztorijából ugyanaz a kép állt össze: szerencsétleneknek egyáltalán nem mondták el a kockázatokat és azt az apróságot se, hogy az első 3 év alatt akkor is csak hatalmas buktával lehet kiszállni egy unit-linked-ből, ha amúgy a befektetés jól működik. Ennek kapcsán az pedig már tényleg a mocsokság csimborasszója volt, hogy a 3 év meglevő ügyfeleket az ügynökök elkezdték "átkötni": rádumálták őket a meglevő szerződés felmondására és egy új, modernnek mondott szar megkötésére, hogy megint nyúlhassák a jutalékot.

Nekik kellett volna így járniuk, lexikon, biztosítás, egyre megy:

A Brokernet-henger elképesztő hatékonysággal működött. Annak a biztosítónak a termékét tolták, mellyel a legjobb megállapodást kötötték. A termékfejlesztésért felelő Kostevc Péter kegyeiért versengtek a biztosítók, közben Kósa Erika építette a hálózatot. Arra is figyeltek, hogy megpróbálják szalonképessé tenni magukat, támogatni kezdtek például sportolókat. Felvették a szakszerű pénzügyi tanácsadó imázsát, noha a történet soha nem szólt másról, mint az ügynök számára legnagyobb jutalékot biztosító termék értékesítéséről.

Ügyesen lekenyerezték a sajtót is. A gazdasági lapokban ma is tematikus oldalakat szponzorálnak, s konferenciákat támogatnak. Jó húzás, olcsón elérték, hogy a geciségeikről senki se írjon. Illetve csak majdnem, mert a HVG és a Figyelő kimaradt, utóbbi néhányszor komolyabban nekik is rongyolt, aztán történhetett valami a háttérben, mert a történet egy tövig benyalós Kostevc-interjúval végződött.

A szopórollerre végül nemes egyszerűséggel a válság ültette fel a céget. Elfogyott a pénz, kinek van ma évi több száz ezer forintja befektetésekre? Meredeken csökken a magyarországi unit-linked értékesítés, hitelt sem lehet eladni, a brokernetes piramis alján levők megélni se tudnak, de a tetőn ücsörgő Kósának is szűk már a Bentley. Nem lehet tudni, min balhéztak össze Kostevccel, csak látszik, hogy a pénzeszsákon ülve elcsitultak az ellentétek, de a fostalicskát már nem hajlandók együtt tolni. Hol van már a tőzsdei bevezetési terv?

Érdekes kérdés, hogy mi lesz most. Bizonyára mindkét nagyarc meg akarja tartani a legjobb ügynököket, akik most dilemmáznak, hogy kivel tartsanak. Kósa fejében bizonyára ott van az új stratégia, de egy korábbi értékesítési guru, Balázs Attila is így gondolta, amikor kiszállt és nem sokra vitte a Bridge Hungary-vel.

Akárhogy is lesz, a válság és az elszegényedés kevés pozitív hozományának egyike, hogy még a legpofátlanabb hazug ügynökök sem tudnak eladni, kevesebb naiv lúzer sétál bele a a fanatikus brokernetes ügynökök csapdájába. Jelen pillanatban a potenciális magyar ügyfelek és a teljes biztosítási és befektetési piac számára is az lenne a legjobb, ha a kettészakadt cég mindkét fele eltűnne a faszba a süllyesztőben. Amire persze sok esély nincs, de talán megégették velük magukat annyian, hogy a következő gazdasági fellendülésben az új generáció tagjait már nem tudják majd olyan magas hatékonysággal beszopatni az ügynökök, mint ahogy azt a brokernetesek a fénykorukban tették.