Nagy valószínűséggel megszűnik az utóbbi évek legundorítóbb unit linked terméke, a béren kívüli juttatásként adott életbiztosítás, a konstrukció ugyanis jövőre már nem lesz adómentes - mértéktartóék itt írnak róla, alant a bővebb verzió. Sajnos a süllyesztő még nem biztos, mert ez a szar továbbra is kedvezményesen fog adózni, de talán sokak kedvét elveszi.
A hülyének is megéri típusú konstrukció lényege a következő: a unit linked biztosítást a munkaadó, foglalkoztató köti meg a biztosítóval, ő fizeti a díjat is, a kedvezményezett pedig a munkavállaló. Az szja törvény szerint a munkáltató által fizetett kockázati biztosítások díja adómentes juttatás, több feltételes adómegállapítás meg is erősítette, hogy akkor simán lehet adómentesen unit linked termékkel jutalmazni a dolgozót. A hatályos törvény szerint a biztosítás díja bármekkora lehet, így a munkavállaló számára korlátlan összeg átjátszható adómentesen. Csak a biztosítás egyéb kikötéseit kell figyelembe venni.
Na, ezeket nem szokta elmondani a biztosítási ügynök. Ez a mese ugyanis addig szép, amíg semmi sem változik - a feltételes adómegállapítás ugyanis csak az adott fajta ügyre érvényes, s csak akkor, ha azt nem módosítják az ügylet lezárultáig. Igen ám, de az tíz év. Vagyis a nyomorult munkavállaló baszhatja a rezet tíz évig a munkahelyén akkor is, ha legszívesebben már lépne onnan a francba. Ha ugyanis elmegy, a következők várnak rá: a főnök nyilván nem fizeti utána a díjat a továbbiakban, vagyis megszűnik a biztosítása. Ez egy unit linked esetében elég nagy szívás, főleg ha csak két vagy három évig élt a biztosítás. Vagyis ha nem akarja felbontani a szerződést, inkább fizeti a munkavállaló magának a díjat a következő években. Ez már alapból kellemetlen, a szívás azonban csak ezt követően jön.
A biztosítási szerződés ugyanis módosul vagy megszűnik, s ezzel ugrik az adómentesség. Visszamenőleg a már befizetett díjakra és az egész szarra. Ha a munkaadó havonta tízezer forintot fizetett be, akkor ez alapból évi 120 ezer forint utáni adókötelezettséget jelent. És ugye nem kell mondani, hogy nem volt mindig egykulcsos az szja, volt az 36 százalék is, ráadásul az egyéni járulékokat is hozzá kell adni. Ez tízezer forint után - csak a hatályos szabályok szerint számolva - évi majdnem 50 ezer forint. Ezt rögtön be kell tenni, utána meg lehet gondolkodni azon, hogy fizeti-e maga után a díjat a szerencsétlen, vagy hagyja a francba az egészet. Előbbinél elmondhatja, hogy kötött egy biztosítást, amire nem volt szüksége, utóbbinál meg keresett nagyjából tíz forint húsz fillért.
A konstrukció ebben a formában azért felháborító, mert a munkavállalót szívatja meg a munkaadó és a biztosító is elég keményen. A történetnek van azonban egy másik aspektusa is, amit viszont már elindítani sem lett volna szabad. Mert mi van akkor, ha a munkaadó és a munkavállaló lényegében ugyanaz? Az önfoglalkoztatók korlátlanul lapátolhatták át a pénzt olyan béren kívüli juttatásnak hazudott megtakarításba, amelyben saját maguknak fizették a biztosítás díját. A vállalkozás el tudta számolni költségként, a munkavállaló pedig adómentes juttatásként zsebre tehette a lét.
Ebből a fasza kis termékből szedte be Járai Zsigmond CIG Pannóniája a bevételének java részét, köszönhetően a mindig becsületes és tisztességes Brokernet ügynököknek - más biztosítók is alkalmazták ezt, de a CIG volt az, amelyik ebből tudott iszonyatosan durva növekedési mutatókat produkálni.
Na, hát ennek ha nem is lesz vége, de sokkal kevésbé lesz népszerű. Az szja módosítás tervezete ugyanis kimondja: jövőre nem a könyvelő meg a biztosító fogja megmondani, hogy mi lesz kockázati biztosítás, hanem a tények. Vagyis ha csak akkor jön a lé, ha az alany elpatkolt, akkor kockázati a biztosítás, és erre lesz érvényes az adómentes díjfizetés - praktikusan ilyet érdemes kötni egy bányászra, ipari alpinistára vagy tűzoltóra. Ha a biztosításból akkor is van kifizetés, ha az ipse életben marad, akkor az nem kockázati, nem adómentes, csókol anyád, a libatömő. Annyi rést hagy a szabály, hogy mivel az ilyen konstrukció mégis jobb, mint a semmi - főleg annak, aki eladja -, jóllehet adómentes nem lesz, de csak a díj 1,19 szeresének 16 százaléka lesz az adó plusz 27 százalék eho.
Ebben az az igen remek, hogy nem lehet majd kibarmolni a munkavállalóval: a főnök nem zsarolhatja meg azzal az alkalmazottat, hogy mehetsz, mucika, de akkor a gatyádat is adóra költöd. Az új verzió szerint ugyanis a cucc béren kívüli juttatás lesz, ami az adóterhen kívül azt is jelenti, hogy a munkáltató fizeti az adót. Vagyis ha jön a lapát, a főnöknek nemcsak a végkielégítés miatt kell kikészíteni a bukszát, hanem a céges unit linked adójához is. Vagyis górékám vagy nem fogja kirúgni a munkavállalóját, vagy ha annyira meg akar szabadulni a tőle, kifizeti a rászakadó adót. Ja, persze grátiszban tovább is fizetheti a biztosítási díjat, ha ahhoz van kedve. Nem kell nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy egyértelmű legyen: ezt a kockázatot nem fogják vállalni a munkáltatók, inkább vesznek egy raklap Bözsiutalványt.
Azért mielőtt gyűjtést kezdenénk Zsigáéknak, azt is el kell mondani, hogy elég jó dealt kötött a CIG a kormánnyal. A megkötött biztosításoknál a változás csak 2016-tól lesz érvényben. Az indoklás szerint három év elég az átállásra. Nahát, de miért is három év? Mert a mesebeli sárkánynak is annyi feje van? Lószart. Épp ennyi idő után kapják meg a befizetett díjakból a jutalékot a derék brokernetes ügynökök. Ekkor már nekik szart se hoz a biztosítás, ezért szokták újrakötni - újabb jutalékért persze. Már csak azt várom, mivel jön elő legközelebb a CIG.
