A Népszava szerint a derék jobbkéz jövő márciusban jegybankelnök lesz. Már csak addig kell elviselni ezt a rohadék offshore parasztot ott a Bank utcában, utána jön a Kánaán. Hogy kinek, azt nem tudni. Talán a kis devizatartaléknak, amelynek nem kell majd ott penészednie feleslegesen a pince mélyén, hanem végre kikerülhet a friss levegőre, végre meglobogtathatja a Gyuri és a főnök, hogy nesztek. Mint a gengszterrapperek a videoklipekben. Madafaka, yo! Ennél szofisztikáltabbat most nem nagyon nézek ki belőlük.

De legyünk optimisták. Mert ha jobbkéz MNB elnök lesz, akkor nem lesz miniszter. És ez elég komoly dimenziókat nyit meg. Lehet például olyan költségvetésünk, amit nem a zárószavazás előtt két perccel kell összetákolni, mert addigra izzik be a logarléc. Lesz talán valaki, aki nem úgy ejti ki a Brüsszel szót, mint aki kurvára izgatott, mert ezt a furcsa kis izét megtalálta végre a térképen, sőt arra is rájött, hogy oda vonatok is mennek. Lesz talán valaki, aki nem devalválta magát a végletekig Európában, akit nem csak lesajnálnak, és nem csak azért kap egy helyet a vacsoraasztalnál, mert a protokoll szerint ez illik.

De vegyük ki a kezünket a biliből. Ugyan ki vállalná el ezt a posztot? Ki akarna Ovi pincsije lenni, akinek az a legfőbb feladata, hogy a meccsbelépő továbbra is ingyen juttatás maradjon, aki hétfőn söralátéteket lobogtat, kedden meg nyolc új adót jelent be? Ez a poszt csak akkor lenne vállalható, ha Ovi is találna magának valami neki sokkal jobban passzoló feladatot. Mondjuk lehetne gyúró a felcsúti öregfiúknál. 

Azért a nap elején még nem képzeltem, hogy Pataky Attisnak lesz igaza, amikor ezt nyilatkozta: "El nem tudom képzelni, hogy azt ami most van, miért hazudják valóságnak. Ez nem valóság, ez a mátrix. Nem létezik, hogy ezt érdemeljük. (...) És akkor van ez a lószar, amire ráírják hogy pénz, az sokat ér. Na ennek lesz vége, és attól vannak annyira megvadulva, hogy tudják, hogy ez így van. Ők tudják."