A jövő hét közepén megjelenhet a Magyar Közlönyben az utolsó - vagy tudja a tököm - törvénycsomag, amely a 2013. évi adótörvényeket érinti. Ez azért iszonyatosan örvendetes hír, mert nagyjából december 20-ra kiderül, megéri-e valóban áttérni az eváról, vagy az általános szabályokról az új, kisvállalati adókra, amely áttérés jogvesztő határideje december 20-a. Igen, lehet sikítani, hogy a határidőt január 15-ig meghosszabbították, de talán jelzés értékkel bír, hogy normális körülmények között ez a kretén társaság már nem képes egy szaros adócsomagot megcsinálni. Biztos nagyon tehetségesek azok az emberek, aki technikailag előállítják ezt a sok szart, és közben örülnek, hogy nem az ő, hanem Matolcsy neve szerepel a lap alján, mert ha tehetnék, ezt a pár évet kitörölnék az önéletrajzukból. Összességében akkor is szánalmas, hogy egy jogszabály, amelyet július 10-dikén nyújtottak be a parlamentnek, és október 10-én fogadták el, annyira fosra sikerült, hogy még december 17-én is ügyködni kell rajta.
Ezt a színvonalat a Moszkva téren ácsingózó, úgynevezett kőműves segédmunkás sem engedheti meg magának, vagy igen, egyszer, de második alkalommal már a kőbányai Mázsa téren is tudni fogja mindenki, hogy ezt a barmot sehova sem szabad elvinni, legfeljebb ajtótámasznak lehet használni, de arra meg ott van a megvizesedett cementes zsák. A srácok azonban semmi és senki által nem zavartatva, szívós és kitartó munkával baszták szét a teljes jogszabályalkotást.
Az egész onnan indult, hogy sarkalatos törvényt terveztek a pénzügyi stabilitásról. Ebben (pdf) meghatározták egyebek mellett, hogy szívatós adóváltozást a hatályba lépés előtt 60 nappal kell kihirdetni, új adót csak januártól lehet bevezetni, s a szöveget 180 nappal a hatályba lépést megelőzően kell kihirdetni, bírságot, pótdíjat megállapítót pedig 30 nappal korábban. Aztán összerakták, hogy ez kurvára nem fog menni, mert akkor nagyon korán ki kell találni nagyon sok mindent, úgyhogy lett belőle a 2011. évi 194. törvény, amelyben már sem 180 (muhaha), sem 60 nap nem szerepel. A korábban hatályos 45 napot is lejjebb vitték a picsába 30 napra, elvégre válság van.
Azóta elég sokat fordult a világ. Bár az se volt normális, aki egy percig is elhitte ezt a hagymázas baromságot, ami lett, az mégiscsak túlszárnyalta a legvadabb könyvelői rémálmokat is. Eddig - és itt értsd az elmúlt annyi évet, amióta van értelme parlament által elfogadott törvényekről beszélni - az volt a felháborító, ha a zárószavazás előtt nem csak vesszőhibákat javítottak, és ha három hét alatt lezavarták a nagyobb törvények vitáját és szavazását. Amúgy az adótörvények nagyjából minden évben ugyanazon a néven futottak - az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról, majd ezt követően egyes pénzügyi tárgyú törvények elnevezés -, visszataszító módon néha bejött egy költségvetést megalapozó törvény is.
Most? Nagyjából öt különböző salátából lehet összeszedni a 2013-as változásokat: kisadós törvény, pénzügyi tárgyú törvények, költségvetést megalapozó egy, megalapozó kettő, emellett pedig érdemes minden szart elolvasni, mert az egészségügyi tárgyú törvényekben áfát, a víziközművesben pedig különadót módosítanak. Ja, és a költségvetést megalapozó törvényben van azért felsőoktatási szabályozás is, csak a miheztartás végett. Eddig elég volt egy, legfeljebb kettő, de a nevéből egyértelműen következő tervezet sorsát végig követni, most mindent el kell olvasni, de még akkor sem biztos, hogy éppen nyomon vagyunk-e. Adó különszámokat megvásárolni tiszta baromság, úgyis a felét ki kell dobni, mert nem az a hatályos szöveg.
És akkor a költségvetésről még nem is beszéltünk. Valaha úgy volt, hogy a főszámok elfogadását követően már csak a fejezeti köteteket lehetett baszkurálni, jól ki kellett találni így, mi a faszt is akar a kormány a következő évben. Ha a hiány kezdett elszállni, az volt a cél - ez is elég gané megoldás persze -, hogy pénzforgalmilag ne nagyon barmolja szét a kiadásokat, valahogy álljon meg a tákolmány, s ne kelljen pótköltségvetést benyújtani. Utána a zárszámadásban persze már lehetett javítani, hogy az a 4,6 százalék hopszi, 9,8 lett, de az már mindegy volt. (Szart volt mindegy.) Na ehhez képest válságra, IMF-re, EU-ra hivatkozva át lett nyomva, hogy a főszámokat is lehet módosítani - megjegyzem, korábban is volt válság, IMF, sőt még a szarházi EU is, oszt mégis sikerült azokat a kurva számokat megtartani. És a legújabb, hogy akár zárószavazás előtti módosítóval is át lehet írni bármit, ha a görény IMF, EU, válság, vagy S. Lajos, vállalkozó úgy kívánja.
Ebben nem az a legszomorúbb, hogy ekkor már csak koherenciazavart lehetne korrigálni - bár valljuk be, egy elcseszett GDP progi elég nagy koherenciazavar, az tuti. A zárószavazás előtti módosítókat azonban nem kell a szakbizottságban megköröztetni - s nem is kell minden érintett bizottságon átvinni - azt csak az alkotmányügyi bizottság tárgyalja. Hát minden tiszteletem a következő alkotmánybíróé, de hadd feltételezzem, hogy a költségvetéshez nagyjából annyi köze van, mint Szíjjártónak az önálló gondolatokhoz. Vagyis hivatkozva a bármire, simán át lehet írni az egész költségvetést kritika nélkül, ha ehhez meg kell még valami extra adóbevétel, azt simán be lehet nyomni egy módosítóval a hulladékról szóló törvénybe. De mit csodálkozom itt, elvégre ez a sunfi tuning országa.
