Visszamenőleg összegyűjteni a tavalyi év buktáit viszonylag egyszerű feladat volt, a sok szar között szelektálni egy fokkal nehezebb. Ezen már túl vagyunk, de országunk zseniális vezetői gondoskodtak arról, hogy bár szinte el sem kezdődött az új év, már írhatjuk 2013 tuti bukásainak listáját is. Nagy részük látszott, vagy legalábbis körvonalazódott már tavaly év végén, de szinte nincs nap, hogy ne jöjjön újabb adalék, vagy megerősítés arról, hogy mekkorát taknyolnak a fiúk bizonyos ügyekben.
Viktor soha meg nem hátráló erőpolitikája
Kezdődött azzal, hogy felmosták vele a padlót Brüsszelben. Onnantól kezdve visszavett az arcából az ember, nem ugatott minden másnap az EU-ra, ellenben kiadta az ukázt: bármi áron ki kell kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól. A biztos újraválasztáshoz vezető út stratégiája így nézett ki: egyrészt a brüsszeli kontrolltól megszabadulva lehet majd jó kis osztogatós költségvetést csinálni 2014-re, másrészt úgy kell a választási rendszert átalakítani, hogy más ne nagyon rúgjon labdába. A regisztrációval azonban túllőttek a célon. Ma még nem tudhatjuk, pontosan mitől fosta össze magát hirtelen a tehetségtelen középcsatár, de valami elszakadt az agyában, az biztos. Ahogy meghátrált a keretszámok ügyében, az első igen látványos jele volt az erőpolitika kudarcának. Annál nagyobbat pedig, ahogy az eddig tűzön-vízen át átnyomandónak tűnő regisztrációból kihátrált, ebben a ciklusban még nem égett Viktor. Mi lesz ebből? Félő, hogy marad az ocsmány demagógia, osztogatás, lásd a röhejes rezsicsökkentést, belengetve az újabbakat, majd a 13. havi nyugdíjat. Biztos, hogy tele van a puttony még további undorító ötletekkel, a Habony Művek 24 órás műszakban dolgozik. De egy dologra nem ártana figyelni. Ha ennyi faszságot sikerül már most megígérni, azzal a stratégia másik lábát is könnyen kirúghatjátok. Nem lesz itt túlzottdeficit-eljárás megszűnés, ha a csillagokat is leígéritek az égről.Teljesen nem hülyék ezek a brüsszeli arcok.
A 2013-as költségvetés
Túl sokat ezt nem is kell ragozni. Már megszavazásának pillanatában, sőt jóval előtte a hülyének is egyértelmű volt, hogy irreálisan nagyra tervezték a bevételi oldalt, a kiadásit pedig kicsire. Mennyire szánalmas már, mikor az elemzők, közgazdák azt számolgatják, a 800 milliárdos megszorcsiból 3, vagy 400 a kamu. Igazából csak röhögni lehetett tehát, amikor elkezdték magyarázni, hogy a felsőoktatási balhé után az oda allokált 35 milliárd nem is a költségvetésből van, aztán maga a Debil is elismerte, hogy a pénztárgép-bulinál lófasz sem lesz a tervekből, s persze ma már az is tök egyértelmű, hogy az útdíj is borul, ahogy arra számítani lehetett. A 0,9 százalékos növekedési terv is egy vicc, a rezsicsökkentés az adóbevételeken vág egy nagyot, nincs is értelme folytatni. Még jó, hogy a nyuggerek infláció feletti emelést kapnak, ami kőbe van vésve. Kérdés már csak annyi, hogy márciusban, vagy csap áprilisban jön a következő megszorítócsomag.
A Matolcsy-féle jegybanki hitelélénkítés és gazdasági fordulat
A világ legostobább gazdasági minisztere úgy gondolja, hogy Kerényi Imre lassan megrendelheti életnagyságú szobrát az NGM-be, kicsiny agya tekervényeivel már a jegybank elfoglalására koncentrál. Meggyőződése, hogy csak a liberális hazaáruló MNB-s bagázs aknamunkája miatt szart be teljesen a hitelezés, ezen fog ő az idén változtatni. Ha a Nemzeti Bank a kormányt támogatja, akkor jön a kánaán. Sajna a gaz nyugati imperialisták által használt módszerek, melyekre most a Debil rá akar cuppanni, nálunk nem igazán tűnnek üdvözítőnek, ellenben a következő egyszerű dolgok segíthetnének valamennyit: jogbiztonság, döntések előtti egyeztetés az érintettekkel, kiszámíthatóság, büntetőadók csökkentése, néha napján az erre adott ígéretek betartása.
Az új állami támogatású lakáshitel-program
A kézrátétellel gyógyítás tipikus példája volt az új fideszes lakástámogatási rendszer indulása. Úgy gondolták az okosok, hogy ha egy NER-társ lakáshitelezést akar felfuttatni, akkor elég rákoncentrálni, s az megtörténik. Aztán kiderült, hogy ehhez bankok is kellenek, de azok a genyák csak akkor szállnak be a buliba, ha kereshetnek is rajta egy kicsit, a NER két szép szeméért még nem. Főleg, amikor egy másik kezével a rendszer kereszetbe-hosszába szopatja őket a bankadóval. Tavaly nyáron ezért sikerült addig javítani a feltételeket, hogy más megérje néhány banknak állami támogatású forinthitelt kínálni. Csak ez meg a júzer szempontjából annyira szar, hogy az ügyfeleket nem érdekli. Az első évben nagy állami támogatás már a másodikban csökken, az ötödikre el is fogy, onnan meg szophatja a faszt egy piaci, vagyis kurva magas kamatozású forinthitellel. Egy valóban kedvező konstrukció, az árfolyamgát 2.0 se kellett a devizahiteleseknek, részben épp azért, mert attól fosnak, mi lesz az 5 éves segítség után. Ezek után a legkevésbé se meglepő, hogy az állami támogatású lakáshitel überszar feltételeivel szinte senki se akart új hitelt. December végén ezért megint kedvezőbbé tették a rendszert, tovább jár az állami támogatás, nagyobb összegre, de ezzel is csak adtak a szarnak egy pofont. Lenyúlták a nyugdíjpénzeket, ideológia alapon írják át bármelyik törvényt 5 perc alatt, most meg meg vannak lepve, hogy egy alapvetően bizalomra, hosszabb távú elkötelezettségre épülő dolog nem működik, az amúgy is pénztelen emberek pedig azt mondják: lófaszt a seggetekbe.
A bankok elleni perekben reménykedő devizahitelesek pofára esése
A hiteltörlesztés bojkottjára felszólító elmebeteg csak a jéghegy csúcsa, de fészbukos körlevelekből, valamint korábbi posztjaink kommentjeiből is látszik, mekkora a reménykedés, hogy jogi úton ki lehet menekülni az elbaszott szerződésekből. Nos, nem lehet. Bármi történt első fokon, a hitelt vissza kell majd fizetni, a devizaárfolyam veszteségét bebukva. A bankok egyoldalú kamatemelései valóban undorítóak voltak, de sajnos jogszerűek - ezt a szabályozó kúrta el, nem kicsit, nagyon, önmagában azzal, hogy a bankok megtehették. Lehet, hogy kisebb tételeket meg lehet majd nyerni jogi úton azért, mert valami nem stimmelt például a kezelési költséggel, de az már teljesen irreális várakozás, hogy semmisnek minősítsék a szerződéseket és csak az eredetileg felvett összeget, plusz a jegybanki alapkamatot kelljen visszaperkálni. Akkor is az, ha az új pénzügyi biztos unortodox főnöke nótáját fújva hitegeti a devizahiteleseket és magából hülyét csinálva még azt sem meri kimondani, hogy bazmeg, a deviza alapú hitel bizony deviza alapú hitel, vagyis hordozott árfolyamkockázatot.