Most, hogy karácsony szent ünnepén beragyogja lelkünket a szeretet, különösen úgy érezzük, még mindig túlságosan kevesen ismerik el, milyen rendkívüli ember Rogán Antal. Szerencsére a rezsisárkányölő mindenes, a devizahiteles-mentő és kerületfelvirágoztató géniusz más igazhitűek érdeklődését is felkeltette, végre akad egy lap, mely a Rogán család csodálatos életének legfontosabb részleteiről beszámol.
Az idei év egyik kulcsfontosságú pillanata volt, amikor valami isteni szerencse folytán látómezőnkbe került a City című újság szeptemberi száma. Végre egy lap, mely a mocsokjudeóbolsilibsi siserehad ellenpropagandájával szemben nem csak azt mutatja meg, hogy mennyire gyönyörű az élet Magyarországon, de a belvárosiak lapja bepillantást enged a kerület legnépszerűbb emberének mindennapjaiba is.
Egészen megható a két teljes oldalon elterülő beszámoló a Rogán család nyaralásáról, a vak is látja, hogy aki egy nyáribobot ilyen profin elvezet, arra egy egész országot kell bízni.
Szívszorító az is, ahogy a zseniális városrészvezető elkalauzol kedvenc helyeire, s az is kiderül, hol ismerte meg fantasztikus feleségét, két gyönyörű gyermekük anyját.
Külön köszönet azért, hogy szentimentális írás tudósít az év eseményről, miniszterelnök úr lányának lagzijáról.
A következő lapszám dupla oldalas überkúl képriportjából az is kiderül, hogy hány rétest csent el Antal és Cili kutyája Krumpli, hogyan osztott egy teherautó platójára supermanként felpattanva burgonyát a polgármester, mennyire jól jártak a kerület lakói a rezsicsökkentéssel, a tanárok rendkívül hálásak az életpálya programért, a családok pedig az ingyenes tankönyvek miatt kizárólag felsőfokú jelzők kíséretében emlegetik a Rogán nevet.
Ha valakinek olyan érzése támadna, hogy a való világot bemutató képes kiadvány esetleg Belvárosi Önkormányzat közpénzen készült propagandalapja lenne, ki kell ábránduljon, ezt legfeljebb az elmúlt nyolc év levitézlett multibérenc senkiházijai állíthatják. Az önkormányzatnak nincs saját lapja, a City-t nyilvánvalóan rajongói pénzekből tartják fenn. A magyar kormányt ért aljas külföldi támadások fényében teljesen érthető, hogy a lapban nincs impresszum, a nemzet titkos jótevőinek számító szerkesztők, újságírók és a kiadó nem vállalják kilétüket.
A Mentális stáb csak annyit mondhat: áldassák a neve azoknak a derék embereknek, akiknek jóvoltából ez a fergeteges kiadvány eljut az emberekhez, országunk örökké virágozni fog.