Kiindulásként abban nagyjából egyet érthetünk, hogy Simon Gábor és Rogán Antal ügyködése nagyjából ugyanaz a kategória, konkrétan büntetőjogi. Simon a nagy számlanyitó, a tisztázatlan pénzek őrzője, s ez a halom pénz vagy az övé vagy sem. Ha az övé, akkor ugye hunnét van, ha nem az övé, akkor mégis kié, és miért van nála, és amúgy is hunnét van? Estébé, a sztori ismert, a tagnak mindenképp valamilyen zárkában a helye már a miheztartás végett is, legalább egy lopó-csaló politikust most már illene lesittelni, hogy most ez momentán Simon, az az ő magán pechje.
Rogán sem jobb ám sokkal az egykori szoci tótumfaktumnál. A hülyegyerekből mindenessé és giga megmondóemberré nőtt kis fickó amellett, hogy rém idegesítő, még tele is van nehezen vagy egyáltalán nem megmagyarázható mutyival. A Blikkes gyerek a téren csak egy dolog, elvégre csak támogatni kell a művészetet. Ő is elfelejtette a vagyonnyilatkozatában, hogy hány lakása van és az mekkora - azt ugye nem veszi be senki, hogy ennyire figyelmetlen? Figyelmetlenség az, amikor elfelejted befizetni a parkolási bírságot - már ha nem arról van szó, hogy simán baszol rá - vagy nem csinálod meg időben a bevallásodat. De az, hogy a fejlécen az szerepel: Országgyűlés, a címben pedig vagyonnyilatkozat, a felsorolásban pedig tulajdonában álló ingatlan, az csak elég információ. Igen, baszki, azt kérdezzük, hány kéród van neked és becses nejednek. Ja, elfelejtette, hogy az az övé. Majd a bontóperben felejtsd el, faszikám.
Szorgos ellenzékiek gyorsan kiszámolták, hogy ha Rogánék fűrészporon éltek volna hatvan évig, akkor se tudták volna megvenni a két luxuslakást. De megmagyarázza, hogy kölcsönből, baszki, állatorvos az anyósom. Jó hát nyilván én vagyok a hülye, hogy nem nézek ki százmilliókat két nyugdíjasból, de azért ez mégsem túl valószínű. De nem csak arról van szó, hogy papíron nem volt miből lakást venni. Rogán személyesen felügyelete mellett döntött tavaly a gazdasági bizottság arról, hogy iszonyatosan gyanús, offshore hátterű cégek koordinálják a letelepedési államkötvények eladását - volt olyan közvetítőcég, amelyet három héttel a kiválasztás előtt alapítottak. Oké, az alatt a három hét alatt semmi törvénytelent nem csináltak, de talán ez még kevés az üdvösséghez.
Rogán mellett jó lakni, hiszen a szomszédja az ötödik kerületben kilenc trafikot is meg tudott szerezni, s ebből három önkormányzati tulajdonú bérleményben működik. Ezek a trafikosok. De jól jártak a lipótvárosi tanyasiak is, az ötödik kerületi pályázatok kapták a legtöbb pénzt, négyen több mint 200 milliót. Igen, azóta tudjuk, hogy mindez a piacok fejlesztésére szolgált, ahol tanyasi tojást árulnak majd ezerrel, de talán ezt a nemes célt mégsem egy olyan forrásból kellett volna finanszírozni, ami kurvára nem a Hold utcai piac kifestésére van kitalálva.
Vár-e sitt Rogánra? Nem. És soha nem is lesz olyan közutálatnak örvendő, bűnözőnek kikiáltott figura, mint Simon. De mi ennek az oka? Részben a mindig független mti, amelyik nem közölt le egyetlen rogános hírt sem, amely az ingatlanügyeit érintette. Nemcsak azt hallgatta el a hírügynökség, hogy nem írt be ezt-azt a vagyonnyilatkozatban a kiöregedett Petőfi, hanem azt sem, hogy a pecókra nem nagyon volt forrás, még akkor sem, ha pránát ettek asszonykával éveken át. De ez csak egy ok, amiért Rogánból sosem lesz Simon. A többi mutyiba is simán bele kellett volna buknia, mégsem történt semmi.
Ha összevetjük a két faszit, az látszik, hogy Simon egy valamelyest ismert, de tulajdonság nélküli figura volt a közvélemény számára. Valami szoci, közepesen jelentős pozícióban. De hogy amúgy kicsoda-micsoda, azt legfeljebb azok tudták, akik rá vagy ellene szavaztak négyévente. Ebből a gyurmaszerű, se íze se bűze állapotból nagyon könnyű szarházivá avanzsálni, hiszen nincs összehasonlítási alap, és egy szoci, akinek nincs legalább hat kiskorú gyereke, már eleve potenciális rohadék.
Ezzel szemben Tóni profin felépítette magát: polgármester, frakcióvezető, bizottsági elnök, amely bizottság egyébként túlzott jelentőséget is kapott. Mindenben megszólal, legyen szó Alkotmánybíróságról, devizahitelről vagy tököm tudja miről. És mindemellett szétcukiskodja a bulvármédiát a jelentéktelen külsejű, de legalább fiatal feleségével, a kis porontyokkal és természetesen saját kutyusokkal. Haknizott a tévében, szerepelt sorozatban, saját kiadványban sztárolta önmagát és mindenhol megjelent, ahol mint polgármester növelhette a népszerűségét. És hát ki hiszi el erről a tüneményes apa-férj-polgármester-szakpolitikusról, hogy bármi rosszat tehet?