Vannak tévécsatornák, ahol abból csinálnak műsort, hogy a pasas fejéből hogy operálnak ki egy villanykörtét, meg hasonlók. Volt olyan is, amikor válogatott kreténeket mutattak be, akik mindenféle szirszart vettek meg hitelkártyával meg kölcsönökből, kábé guccsi táskát titkárnői fizetés mellett. Aztán jött valami könyvelő kinézetű, halvérű nő, aki megmondja, hogy anyukám, holnaptól napi tíz fontból élsz és táskát legfeljebb a Tescóban veszel tíz centért nájlonból.
Ezt hívjuk most magáncsődnek, ez a kádas párt nagy találmánya. Van ezzel gond? Nincs, ha a suttyókból indulunk ki, akiknek annyi eszük nincs, hogy felfogják: azt a sok hulladékot, amit összevásárolnak, nem lehet adatrögzítői fizetésből finanszírozni. Akkor sem, ha a főnöknő idegesítően drága autóval jár dolgozni. Az ilyen barmok amúgy tök stabil tagjai lennének a társadalomnak, csak meg kell nekik mutatni, hogy képességük és pozíciójuk milyen viszonyban áll a számukra jogosnak ítélt elképzelésekkel. Hogy köszönőviszonyban sem.
És nagyjából ez a terve a KDNP-nek is, azokat kihúzni a szarból, akik amúgy termelik a GDP-t és fogyasztanak, vagyis nyugdíjas korukra valamelyest visszafizetik az adósmentés költségét, hiszen vesznek majd másik lakást meg kocsit. Az lehet vita tárgya, hogy mennyiben kellene bárkinek is beszállnia idióták mentegetésébe, miért kell vállon veregetni a felelőtlen kreténeket. Ezeket a köröket nagyjából megfutottuk már az elengedett önkormányzati adósságnál meg a végtörlesztésnél és a devizahiteles mentőcsomagnál.
Összességében a javaslat nem szociális juttatás vagy valami keresztényi könyörületesség manifesztálódása - ezt meg lehetne bocsátani a keresztényeknek, mégiscsak az irgalom a fő megkülönböztető jegyük -, hanem a fizetőképes kereslet megtartása, támogatása. Aki belefér a KDNP által hasznosnak ítélt csoportba, azt lehet menteni. Ez nagyon fasza így vegytisztán, kár, hogy a többi le van szarva, mert úgysem tényező.
S ki a többi? A nyomorult, aki eleve nem tudja fizetni semmijét, mert bedőlt a munkahelye és Borsodban nem keresnek túl sok paplanvarró munkásnőt. Aki feketén melózik, ezért a magáncsődös agytröszt valójában nem is láthatja, mennyiből él - a szabályozás lényegében bankszámlákhoz köti a házi költségvetés tervezését és a költéseket, ami megköveteli a fehér jövedelmet. Aki pult alól vásárol, nyugta nélkül, mert csak a kamu húst meg az okosban vett zöldséget tudja megvenni. Aki kútról hozza a vizet, lopja az áramot, mert az övét már elzárta a szolgáltató.
Szóval a magáncsőd az úgynevezett szegényeket rohadtul nem támogatja. Ez közgazdasági szempontból érthető, hiszen soha nem fogják visszahozni azt a költséget, amit beléjük feccöl a rendszer. Ámde nem éppen ez volna elvárható egy keresztény párttól, hogy a kőkemény, bokroslajosi közgazdaságtant szemen köpve igenis kiállna a szegényekért?