Kezdjük ott, hogy ma reggel úgy viselkedett Matolcsy, mint egy taknyos kis óvodás, akinek a nagyok összedöntötték a homokozóban a várát, és még a lapátkáját is elvitték. Ez az egész az EU a köcsög, és ő követel még plusz megszorításokat duma eleve kibaszottul unalmas már - sose hittem, hogy lesz rosszabb az elmúltnyolcévnél. Az a picsogás meg egyenesen kiborító, hogy bezzeg a bolgároknak elfogadták a pénztárgépek csipelését - igen, bazdmeg, két év átfutással, nem két hónap alatt. De Mató szerint kettős mérce az is, hogy egy csomó államot nem baszogatnak, pedig három százalék felett lesz a hiányuk, minket meg megszorításokba hajszolnak a 2,7-ünkkel. Ja, ha Árpád vezér óta egyszer sikerült volna három százalék alá vinni azt a fostos hiányt, még volna is ebben valami.
Nagy sértődöttségében mindazonáltal két hét alatt ezermilliárd forint értékű megszorítást egyenlegjavítást jelentett be a nemzet balfasza jobbkeze. Ebben benne van az először bejelentett 397, majd a ma reggeli 367 milliárd, s érdemes ide számolni a GDP fél százalékát kitevő hiány emelést is. Alant a Napi Gazdaság táblája.
Egyedül az adójellegű intézkedések több mint 400 milliárd forintot tesznek ki. És miből is áll az adóemelés? Csupa kínlódásból, csupa olyan lépésből, amely által kisstílű bunkónak, megbízhatatlan, hazudozó kis pöcsnek tűnik a kormány. Bankadó: nem felezzük meg, nem szüntetjük meg. Ha nem tetszik, mehetsz haza anyádhoz, és kérhetsz tőle sütire aprót. Tranzakciós illeték (már az égbekiáltó, hogy csak azért illeték, hogy azt ne kelljen jóvá hagyatni az EU-val): még hatályba sem lépett, de már emeltek rajta, már kiterjesztették, holnap kitalálják, hogy az is pénzügyi tranzakció, ha a zsebemből a malacperselybe teszem a húszast. Közműadó: mi ez egyáltalán? Mató és a focidrukker fejében óriási zavar van. Brüsszelben beígértek nekik egy tockost, mire nekiállnak durcásan csapkodni. De kivel is basznak ki? Hát nem az EU-val az biztos.
800 milliárd forinttal eddig egyetlen kormány sem merte kiigazítani, megszorítani, akármicsodázni a költségvetést, hiszen ez az állami bevételek majdnem tíz százaléka. Plasztikusan fogalmazva: kurva sok pénz. Ennyi pénzből tíz ponttal lehet csökkenteni a tb járulékokat - 27-ről 17 százalékra -, de hét-nyolc százalékkal lejjebb mehet az áfa kulcsa is. Nyilván sokkal könnyebb ennyi pluszpénzt elkölteni, mint ennyit kivonni a rendszerből, de azt látni kell, hogy ez akkora összeg, amit a konyhaasztalon egy franciakockás papíron nem lenne szabad összeszedni. És nem durciból meg sérdődésből, meg a köcsög EU bekaphatja attitűdből kellene kiindulni. Ha nagyon durván meg kell szorítani a nadrágszíjat, akkor nem az a megoldás, hogy az úri luxusnak tűnő baromságokból veszünk vissza?
És mi a mostani adórendszer leginkább úri luxusnak számító eleme? A 16 százalékos szja. Egyszerűen ezt ma nem engedhetjük meg magunknak. Baromi jól hangzik, és igen, baromi jól esik ilyen keveset fizetni, de ez olyan, mintha télen levennénk a fűtést, összetekert pokrócokat dugdosnánk az ablakrésbe, de az ajtót tárva-nyitva hagynánk. Lehet szeretni és lehet nem szeretni az egykulcsos szja-t, de az biztos, hogy a 16 százalékos egyetlen kulcs most nem fér bele. Ha csak ezen múlik a vezér épelméjűsége, maradhat akár az egy kulcs is, de a 16 százalék borzasztó alacsony - már akkor annak számított, amikor kitalálták. Dzsentri hévvel bemondták, de értelme nem volt. Ha csak azzal foglalkoztak volna, hogy lassan eltűnjön a felső kulcs, már az elég lett volna, akkor most 18 százalék lenne az szja.
Ha jövőre 19 százalékra emelnék az szja-t továbbra is egykulcsosnak hagyva, akkor az 300 milliárd forintot hozna - ezzel majdnem meglenne a bejelentett adóemelés, a bankadóval például nem kellene totálisan hiteltelenné tenni magunkat. Ja, szemétség, meg a szegények járnak rosszul, de a családi adókedvezménnyel az alacsonyabb jövedelműeknél ez tompábban jelentkezne. Ne legyenek illúzióink, ezt a 800 milliárdot sem Warren Buffet vagy Soros György fogja megfizetni, és ez is a szegényeknek fog jobban fájni.
Valójában a fiúknak össze kéne szorítani a fogukat, kérni egy időpontot valami nagyon fasza pszichológusnál, aztán be kellene jelenteni, hogy visszatérünk a kétkulcsos szja-hoz. Nem azért, mert az jobb (egyébként lehet, hogy jobb), hanem mert most erre nincs pénz. Nyilván azt a hibát nem volna szabad elkövetni, hogy az átlagbér felett húszezer forinttal lépjen be a felső kulcs, valahol ott lehetne meghúzni a határt, ahol már nem egzisztenciális kérdés az adózás. Lehet, hogy ganéság, de aki egy misit keres, annak legyen kerete egy felső kulcsra. Később, mondjuk öt év alatt ki lehetne találni egy normális vagyonadót, amelyet le lehetne írni az szja-ból, így a magas jövedelműek sem éreznék, hogy csak szívnak.
De ez már túlságosan szép, mint az öreg, csúf patkány álma, hogy falábú házmester-kislánynak születik.