Húsz év múlva remélhetőleg már minden kínlódás nélkül tudunk majd röhögni egy Best of Matolcsy idézetgyűjteményen, sajnos ma még inkább nyugtatóra szorul az, aki végighallgatja egy beszédét. Pontosabban, ma is szórakoztató lenne egy Gyurci-féle agymenésfüzér egy gyógyintézet karácsonyi partiján, csak nehéz attól elvonatkoztatni, hogy az ország gazdasági miniszteréről van szó, aki a látszat ellenére komolyan gondolja azt, amit mond.

Debil múlt szombati rádióinterjúja valószínűleg igazi klasszikus lesz. Lényegében az unortodox mókamiki önéletrajza, amivel nyilván sehova se vennék fel, de nem baj, a jelenlegi pozijához nem szükséges szaktudás. Kiderül belőle például, hogy egy döntésről csak akkor lehet biztosat mondani, ha az megszületett. Rendkívüli bölcsességre utaló meglátás, mint ahogy az is, hogy "a kormány elmúlt két és fél évének konzervatív és sikeres pénzügyi konszolidációja már arra predesztinál, hogy Magyarország kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól".

Szokás szerint elmondja, hogy fél év múlva jön a kánaán, csak most nem volt itt Richard Quest, hogy körberöhögje. Pedig neki épp fél éve ígérte a brutális növekedés beindulását és a magyar feritélt 2013-ra, amiből mint kiderült, jó esetben stagfláció, de inkább jó vaskos recesszió lehet. Nyilván külső hatások miatt.

Matolcsy az országban egyedüli emberként már látja a hitelezés beindulását is. A jegybankkal kötendő stratégiai szövetségről szóló dumával a forintot is esésbe küldte, de az interjúban a legfontosabb rész nem ez volt, hanem a következő: "örülök, hogy tartottuk magunkat az utolsó töltényig és forintig a 2010-ben elindított gazdaságpolitikai vonalhoz. Szerencsére nem volt sem időm, sem kedvem arra, hogy elbizonytalanodjak. Szerencsére a miniszterelnök részéről olyan támogatást, kiállást tapasztaltam minden nap, minden héten és hónapban, amely erőt is adott".

Azzal lépünk tehát át 2013-ba, hogy az ember, akinek gazdaságpolitikájánál nagyobbat még soha senkié nem bukott Magyarországon, továbbra is azt csinál, amit akar, mert egyetlen főnöke maximálisan megbízik benne. Miután Viktor egy darabig a felsőoktatási szopásból származó veszteség minimalizálásával lesz elfoglalva, Debil nyugodtan és szabadon garázdálkodhat még egy darabig. Kénytelen vagyok azt hinni, hogy hiába próbálják az értelmesebb arcok azonnal ellapátolni a szart, amit Matolcsy elpottyant, a végeredmény még egy darabig biztos az lesz, amit György akar.

Pleschinger Gyula például kétségbeesetten magyarázza, hogy mindenképp szükség van devizakötvény-kibocsátásra, miközben főnöke szerint nem, hiszen az ország lazán finanszírozza magát forintos kötvényekből is. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha az olcsó IMF-finanszírozást "kurvaannyukat, nekünk ne pofázzanak" címszóval kizártuk, akkor a jövő évi baszott nagy finanszírozási igényt célszerű egy optimális forint-deviza mix révén megoldani. De György idáig se jut el. Ő csak annyit lát, hogy a deviza az külföldi, a külső adósság nagy, az pedig kiszolgáltatottá tesz. Dögöljön meg minden külföldi, magyar adósságot forintban finanszírozzunk, lehetőleg mi, magyarok. Ennyi a stratégia. Az, hogy ez mekkora átváltást, potenciális forintgyengülést jelenthet, amivel épp jól odabasz az adósságnak, fel sem merül.

Matolcsy jegybanki partnerségre tett utalása a következőt jelenti: odamegyek és ugyanolyan unortodox módszerekre állítom át a monetáris politikát, amilyeneket a fiskálisban már alkalmazok. Ebbe aztán simán belefér bármi, a devizatartalék elherdálása szinte csak az alap.

Szerencsétlen Simor András próbált ma reagálni Matolcsy baromságaira, de hiába mond sok értelmeset, ha már ő is a lelépést várja, ráadásul épp a híres együttműködési kedvét nem tudja alátámasztani konkrétumokkal. Húsz javaslatot küldött Viktornak, meg a Debilnek? Akkor ezeket korábban mi a faszért nem kommunikálta? 

A helyzet tehát már nem is változatlan, hanem romlik. A monetáris fidesztrollok a növekvő bizonytalanság, a gyengülő forint és az MNB várható felrobbantása ellenére átnyomták ma az ötödik kamatcsökkentést, a kazánban fokozódik a nyomás. Matolcsy ámokfutását nem hogy nem korlátozza semmi, de elmebeteg politikáját hamarosan kiterjesztheti a jegybankra is. Ez pedig szinte garanciát jelent arra, hogy a világvége most pénteken elmarad ugyan, de sajnos teljesen racionális befektetői döntés jelenleg a forint ellen játszani, illetve kimenteni az országból a megtakarítások egy részét.