A poligráfos vizsgálatok köztudottan nem túl megbízhatóak, de ha lett volna hazugságvizsgáló gép pénteken a Kossuth stúdiójában, alighanem csúnya véget ér szegény. Elképzelem, ahogy Orbán Viktor szavai nyomán először kileng a mutató, aztán kiszakad, pár pillanat múlva az egész szerkezet remegni kezd, majd a bődületes túlterheléstől egyszerűen szétrobban a picsába. 

Több más politikushoz hasonlóan a Vezértörpétől sem áll távol a csúsztatás, a blöffölés és a gátlástalan pofánkba hazudozás, de a mostani dózis figyelemre méltó teljesítmény. Gazdasági ügyekben előadott eszmefuttatása során volt olyan két perc, mely alatt kilenc ordas hazugságot striguláztam össze. Utána sajnos romlott az átlag és újabb egy percbe már csak három fért. De ne legyünk nagyigényűek, ez se rossz teljesítmény egy miniszterelnöktől, becsüljük meg őt.

Az egész 25 perces beszélgetés meghallgatását a hazugságallergiások minimum egy tonna kalciumtabletta felhalmozásával kezdjék el (itt van), a mi három percünk 12.20-nál kezdődik.

Szívesen meg is állapodtunk volna az IMF-fel, ha tudtunk volna.

Na ne vicceljünk kérem, ez csak rajtatok múlott. Amíg lehetett, lebegtettétek a dolgot, de közben durva hazugságkampányt nyomtatok a nép felé. Bármikor megegyezhettetek volna, de a politikai érdek felülírta a gazdaságit.Csak az számított, hogy az IMF ne ugathasson bele az unortodox szemétdomb ügyeibe. Azt persze nem tudtuk meg, hogy konkrétan mibe is akart volna.

A kötvénykibocsátás fontos a magyar emberek élete szempontjából. (...) Ez a mi mindennapi életünkről szól.

Ócska vásári kamu, az emberek pont leszarják, miből finanszíroztok, csak olcsón és jól kéne.

Magyarországról zajlott egy nagy pénzügyi vita. ez most eldőlt.Arról szólt, hogy képes-e az ország a saját lábán is megállni az IMF nélkül is.

Nem volt semmilyen vita. Minden normális ország megáll a lábán IMF nélkül, a piac általában finanszíroz, csak az a kérdés, mennyiért. Az pedig annak függvénye, hogy milyen a befektetői hangulat a világban és hogy milyen az ország megítélése. Az első most kitűnő, ezért magas hozamelvárás mellett hajlandóak voltak a befektetők megvenni a devizakötvényeket. Az IMF ellenben sokkal olcsóbb lett volna.

Tegnapelőtt óta az egész világ tudja és jól tudja, hogy Magyarország az IMF nélkül is képes megállni a saját lábán.

Régóta mindenki tudja, csak Ti pávatáncoltatok az IMF körül. Aki jól kormányoz, annak csak durva külső sokkok idején van szüksége az IMF pénzére. Ti kurvára szarul kormányoztok, de nagy mákotok van a külső hangulattal. Az persze jogos, hogy Veres Janó is erre alapozva kúrta fel a hiányt, de kit érdekel ez már ma?

A második vita, hogy van-e bizalom a magyar gazdaság iránt. A bizalom úgy kezdődik, hogy rád merem-e bízni a pénzemet?

Nem. Egy ország finanszírozásáról van szó, a bizalom mértékétől függ, hogy mekkora kamatot várnak el azok, akik rád merik bízni a pénzüket. A bizalmat jól lehet mérni a kötvényhozamokon, csődkockázaton. Ezek csökkentek ugyan, de a többi hasonló országéhoz képest igen magasak.

Magyarország iránt óriási bizalom van, hiszen kétmilliárd dollárnyi kötvényt akartunk kibocsátani és tizenkét milliárdnyit akartak megvenni.

Kibaszottul semmi köze a túljegyzés mértékének a bizalomhoz, a szarszag vonzza nemcsak a legyet, hanem a spekulánst is, ha a kulának magas a hozama. A beadott igények egy része mindig kamu, ha megkapom olcsón, nyertem, ha nem, gurítok egy sört.

A harmadik vita, hogy van-e kiszámíthatóság a magyar gazdaságban. Ezeket a papírokat öt, illetve tíz évre vették meg, pontosan előre gondolkodó emberek jelentkeztek itt, akik ilyen időtávon is biztosnak és kiszámíthatónak tartják a magyar gazdaságot.

A nagy faszt, akár már holnap eladhatják őket a másodpiacon. 

A negyedik vita az volt, hogy bóvlinak minősül-e a magyar gazdaság, mert a hitelminősítők időnként ilyet is mondtak.

Nincs vita, tény van. Nem időnként, majom, hanem mindhárom nagy hitelminősítőnél több mint egy éve bóvliban vagyunk és egyiknél sincs felminősítési kilátás.

Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeztek túl, semmiképp sem minősül bóvlinak, mert bóvliért nem szoktak sorban állni.

Ez nem leszakadó fülű plüssmaci a falusi céllövöldében, baszki. Az lehet, hogy bóvli minőség, a Disney meg gyárt jobbat. Magyarország bóvli, ez tény. De ettől még a bóvliért is tolonghatnak a befektetők, minden csak ár kérdése. Szarér-húgyér a magyar papírok is jók nekik.

Az európai válság elvitte azt a GDP-növekedést, amit 2011-ben sikerült előállítani.

Azt a kiskutya vitte el elsősorban, aztán az elmebeteg gazdaságpolitikátok, az uniós belassulás csak aztán jön képbe.

Ez már csak a közismert bónusz, amin Csath Magdit és Bogár Lacát kivéve hanyatt vágta magát az összes közgazdász:

Hat mutatót szoktam nézni a magyar gazdaságról, ebből öt rendben van.

Kár, hogy a tízbe csak ennyi fért hölgyeim és uraim, kedves nertársak, de egy gyöngyszem az interjúból még idefér szintén kommentár nélkül.

A gazdasági minisztérium, illetve miniszter példátlan eredményeket ért. Államadósság-csökkentés, költségvetés, export-import folyó fizetési mérleg, foglalkoztatás tekintetében.Sőt, a devizakötvény-kibocsátás kapcsán is a legnagyobb gazdasági minisztériumi bravúrról beszélhetünk, ütemezés, föltételek, miegyebek.

Valahogy mégis úgy tűnik, mi szopunk, nem a budapesti kiselefánt.