A függetlenségére oly igen kényes Századvég fiatalkorom meghatározó punk zenekarának két sorát juttatta eszembe: "Ne mesélj nekem a dolgokról/ mert segget csinálsz az arcodból" (poprajongóknak: Prosectura: Ne mondd...). Történt, hogy Kövér "rendet teszek az ülésteremben" László kifejtette, mennyire fasza dolog is lenne, ha a kormány többségében rendeleti úton intézkedne, mert túl sok a törvény, és ez mennyire megkönnyítené a dolgokat. Erre mondjuk az egyszeri ember azt mondaná: akkor ne csináljatok annyi törvényt, basszátok meg, és akkor nem lesz belőle túl sok. Ez nyilván kissé túlzó, tán még hangyányit demagóg hozzá nem értő is, ám némi igazságcsíra mégis van benne.
De mit mond a nagy, önálló véleménnyel rendelkező gazdaságkutató? Részletekbe menően ezt, de most kiragadjuk a lényeget. Az Országgyűlés erőit elviszi a gombnyomkodás, mondják. A parlamenti vitán, bizottsági ülésen a képviselők töredéke vesz részt, a tanulmányokat, elemzéseket is nagyjából ennyien nézik, olvassák, szóval a többség tényleg csak majom módjára gombot nyomkod munkavégzés címén, attól függően, hogy a főmajom a pártból igent vagy nemet ordít be. Mert önmagától azt sem tudja, hogy most neki meg kell szavaznia a rezsicsökkentést vagy sem. Van kábé harminc képviselő, aki agymunkát is végez, persze milyet, ám ez most nem téma.
Mivel a törvényhozás olyan leterhelő - ebből kábé a költségvetés megszavazása az igazán melós, ahol ezer módosítóról kell egyenként szavazni, de talán évente egyszer kibírható -, ezért a Századvég szerint az Országgyűlésnek nincs kapacitása arra, hogy a végrehajtó hatalmat ellenőrizze. Hát itt azt hittem, hanyatt esek. Ugyan ki a tököm ellenőrizné a végrehajtó hatalmat? Amikor Rogán Antal feláll, és kéri a kormányt, hogy csináljon ezt-azt, aztán leül és a kormány helyett benyújt egy törvényjavaslatot? Mi a fasz? Hová gurult a gyógyszer, kedves Századvég?
Igen, egy átlagos, európainak nevezett államban ez az érvelés még meg is állna, de itt? Milyen országgyűlési kontrollról beszélünk? Ilyen nagyjából sose volt, hiszen se Veres Jánosok, se Draskovics Tiborok sem egyéb harmadrendű figurák nem húztak el a vérbe, pedig egy tökös kis elszámoltatós Országgyűlés elzavarhatta volna őket. És most? Vajon ki vonja majd felelősségre Varga Mihályt, mert augusztusig hétszer sikerült a költségvetést átírni? És ne kamuzzunk már azzal, hogy ez azért nem történik meg, mert a képviselők leterheltek.
És ez a másik. Persze, sok a törvény, sokat kell szavazni. De például normális helyeken nem baszakodnak havonta a költségvetéssel és márványszilárdságú alaptörvényeket sem írnak át ötször. Van két csokor, tavasszal meg ősszel, azt letudják és kész. Ja, jöhet egy-két szirszar, amivel még foglalkozni kell, ezek java akár még rendelet is lehetne. De tényleg ez a legjobb megoldás egy olyan kormány esetében, amelyik az alaptörvényt úgy írja át, hogy napi aktualitásokat tesz bele, meg átmeneti rendelkezések mögé dugva tolja vissza az Alkotmánybíróság által elkaszált hülyeségeket?
Megértem én a törekvést, elvégre már most is kvázi rendeleti úton kormányoznak Viktorék. Amit kitalálnak, azt keresztül tolják, kell rá vagy két nap, a majmok szavaznak, tiszta sor. Ja, hát hogyne lenne idegesítő ez a felesleges tiszteletkör, úgyis az lesz, amit akarnak, a 386 fős biodíszlet arra bőven elég, hogy a kétharmad véresre tapsolja a tenyerét Viktor beszéde előtt, alatt és után, a többi lúzer meg üljön, mint a makk ász.