Éljen, éljen, a jegybank odacsördített végre a biztosítóknak is, nem lehet itt nyugdíjbiztosítás címén a fost eladni a tudatlanoknak. Kijött az ajánlás, meg van mondva, hogy nem lehet a szart is felszámolni költség címén és úgy kell viselkedni az egész szakmának, mintha ama szent cél által vezérelve működne az egész cirkusz, hogy József, ha majd ingyen utazik, akkor is olyan faszán éljen, mint most, legyen neki megtakarítása meg mindene.
Miről is szól a jegybank ajánlása? Legfontosabb része, hogy maximalizálják a teljes költségmutatót, így az tízéves lejáratnál nem lehet több 4,25 százaléknál, 15 évesnél 3,95 és húszévesnél 3,5 százaléknál. Kicsit mást is gondol a jegybank tkm-ről,mint korábban a biztosítók szerettek gondolni, ezt-azt nem lehet beleszámolni csökkentő tételként, de ez nem annyira fontos. Sokkal fontosabb, hogy a plafontól el lehet térni. Eddig is lehetett extra díjat felszámolni, a különbség kábé annyi, hogy jelenleg ezt komolyabban nem kell megmagyarázni. Az új verzióban alá kell tudni támasztani a döntést, vagyis jó kifogás kell, miért üti át a plafont a cucc. De mint tudjuk, a kifogás olyan, mint a segglyuk:mindenkinek van.
Nem tudom, hogy hol kezdenek majd el sikítani a rendszer kritikusai. Ha minden tizedik szerződés ilyen extra és kivételes lesz, vagy ez még bele fog férni, hiszen az ügyfél végeredményben lehet hülye és ha ő mindenképpen devizázásból akar pótnyugdíjat, akkor ugyan ki gátolhatná meg ebben? Még maga Matolcsy György sem. Szóval ez a kitétel elég gumijellegűre sikerült, amivel normális esetben nem is lenne különösebb baj. Normális esetnek ugyanakkor az nem tekinthető, hogy a broki ügynököknek köszönhetően belefulladunk a fasza unit linked biztosításokba, mert ezt lehet a legnagyobb jutalék mellett eladni.
Az ajánlás tartalmaz egy csomó igen remek dolgot, így például azt, hogy az ügyfél csak akkor kapjon nyugdíjbiztosítást, ha tényleg az kell neki, nem pedig fogsorra gyűjt, vagy csak nagy összeget akar elinni az Oktoberfesten. Elvileg az egész szektornak, beleértve az agymosáson átesett ügynököket is etikusan kellene eljárnia, ügyfélérdek meg ilyenek szerint. Mert ha nem, akkor jön az MNB, és széjjelcsap köztük. Aha, tök reális, mindjárt dobok egy tízest Casciai Ritának, a látszólag lehetetlen ügyek védőszentjének (igazából a gugliban a biztosítók védőszentjét kerestem, de nekik ilyen nincs - pedig még a vámszedőknek is van).
Az is igaz ugyanakkor, hogy az volna igazán hatékony, ha az emberek tsztában lennének azzal, hogy a teljes költségmutató azt jelenti, hogy a cuccnak legalább ennyit kell hoznia a nullszaldóhoz - vagyis ha az 6,25 százalék, akkor átlagos infláció mellett 8-9 százalék hozam mellett sincs még sehol a megtakarítás. Emellet még sokkal hasznosabb volna mindenkinek a középiskolában megtanítani az annuitás számítást, vagyis azt, hogy mennyi pénzem lesz húsz év múlva, ha havonta berakok adott megtakarításba tízezer forintot mondjuk öt és tíz százalék kamattal. Mert ez utóbbi elég jót lökne a megtakarítási hajlandóságon, előbbi meg megmutatná, milyen ügylet mellett ér annyit a befektetés, mintha egy köcsögbe dugdosnám azt a havi tízest.