Váratlanul vizsgafeladatot kapott az Orbán-kormány: jött a nagy semmiből egy szép kis gazdasági válság. Járvány okozta, nem számíthattak rá, mint ahogy senki nem is számított rá. De most homorítani kell. Ez most nem kommunikációs feladat, nem az van, hogy tematizálunk és kamuzunk, hogy az emberek legrosszabb ösztöneire hassunk. Ezt most nem akarták, de megkapták és kezelniük kell, a lehető legjobban. Most először vizsgáznak.
Mert eddig iszonyat mázlijuk volt. Először jöttek a Bokros-féle stabilizáció után, kedvező világgazdasági környezetben. Aztán mások szopták be a nagy 2008-as válságot, Gyurcsányék tömérdek elkúrása mellett önmagában ez a mázli is szerepet játszott a 2010-es kétharmadukban. Onnantól mostanáig a történelem leghosszabb világgazdasági prosperitása jött. Olyan időszak, amiben a hülyék is aratnak. Tök mindegy, mit csinálsz, annyira úgyse tudod elcseszni, hogy gond legyen. Még teljesen hibbantak se.
Most viszont nincs mese: kiderül, mit tudnak. Tíz év alapján azt már tényszerűen állítható, hogy lopásban és agymosásban felülmúlhatatlanok, de ettől még akár jó szakemberek is lehetnek, kiváló válságkezelők. Gondoltam, hátha kiderül, hogy amire eddig gyanakodni lehetett, hogy a főni küldetéstudatos dilettánsokkal veszi körbe magát, nem igaz, vagy megváltozik, ráfanyalodik a hozzáértőkre. Már látszik, hogy nem teszi. Az eddigi válságkezelésre szinte nincsenek szavak. De ha nagyon mondani kell hármat, akkor elkésett, dilettáns és gonosz.
Csak a gazdasági lépéseknél maradva, a mostani helyzetben az elsődleges cél a munkahelyek, illetve az utcára kerülők védelme, a likviditási válságba sodródott cégek megsegítése kellene, hogy legyen. Az is, szinte mindenhol a világon. De nem Magyarországon, ahol a fő cél, hogy kiegyenesítse a kormány az utat a hatalomban maradáshoz. Első lépés egy nulla szintű csomag, ahol a bankok fizetik a hitelmoratóriumot, meg némi szelektív adó- és járulékelengedés. A második pedig az önkormányzatok kinyírása. Rengeteg többletfeladatuk van a válságban, de elvonni tőlük minél több bevételt, megbüntetni, kivéreztetni őket. Mivel racionális magyarázat erre nincs, marad az, hogy túl sok került ellenzéki kézre, szívjanak. Aki meg narancsos maradt, azt úgyis kisegítjük.
De még mindig lehetne reménykedni, hogy ha rossz helyről szedi is össze a pénzt a nagy mentőcsomaghoz Viktor, legalább a felhasználás megfelelő lesz. De sehol semmi. Nagy dumák, homályos irányok, semmi konkrétum. A világon mindenki legalább két hete bejelentette a mentőcsomagját, mindenki elmondta, akkora a zuhanás, milliók kerülnek utcára pillanatok alatt, hogy minden nap számít. Erre nálunk csak a habosítás, szarakodás, meg alamizsna a nyugdíjasoknak. Akiket a legkevésbé érint a válság, mert a bevételük nem változik, a kiadásuk nagy része meg állandó. Még a legegyértelműbbet, az amúgy is várlázítóan rövid, három hónapos időszakot, amire a munkanélküli segély jár, azt sem bírták három hét alatt meghosszabbítani.
Ami biztos: már matekból megbuktak. Az sehogy nem jön ki, hogy csak kicsit ugrik meg a hiány, miközben a mentőcsomag a GDP 20 százaléka lesz. Még akkor se, ha pluszos növekedéssel számolnak idénre, de ennyire bénák nem lehetnek. Mondjuk az MNB még mindig így kalkulál, de hát tőlük mit lehet várni azok után, hogy éveken át tartó értelmetlen gazdasághevítésükkel, a nullás kamatjukkal bedöntötték a forintot, így most egyszerre kellene kamatot vágniuk a gazdaság segítése érdekében, meg emelni, hogy megállítsák a forint zuhanását. Sajnos erre még az unortodox mágus Matolcsy se képes. Ő tényleg elhitte, hogy a fellendülés idején tovább pörgetni kell, felülírva a anticiklikus gazdaságpolitika bevált receptjét. Hiszen nem igazi unortodox magyar az, aki nem megy szembe az autópályán a sok csöködt lipsivel.
Borzasztó ez a járvány és ez a válság. de talán annyi jó kisül belőle, hogy pár százezren felismerik, mit művelt az országgal ez a ma hatalmon lévő bagázs.
