Szar vicc következik: ilyenek ezek a Lémanok, időről-időre odabasznak a pénzügyi szektornak, hol nagyobb, hol kisebb hatásfokkal. A mi Léhmannunk is rendesen beleszart a ventilátorba, lehet reszketni ezerrel, mert most következik... De mi is? Nagyjából ezt kellene tisztázni, hogy akkor ezek után mi is legyen. Nyugodtan hagyhatjuk a semmis szerződéses baromságokat, ez ugyanis lényegében megoldhatatlan problémát jelentene minden fél számára. Mert ha semmis a szerződés, akkor a felvett hitelt egy összegben visszakérheti a bank - mert azt ugye nem tagadja senki, hogy a pénz oda lett adva, el lett költve, ergo azt mégiscsak vissza kellene adni. De vissza tudja adni a polgár? Nem. Akkor? Jó ez neki? 

Jóval több értelme és realitása van annak, hogy amit a bank tisztességtelen és görény módon rátolt az ügyfelekre, azt adja vissza - csökkentse a törlesztőrészletet és írja jóvá visszamenőleg azt az összeget, amit lenyúlt. Mibe lehet itt belekötni? Az árfolyamkockázatba nem nagyon, aláírta a szerencsétlen, és ha semmi mást, ezt tudnia kellett, hogy kockázatos. A nem is volt devizahitel típusú ügyeket is jobb elfelejteni, mert ez megint a semmisség irányába viszi a történetet, ami ugye nem hoz megoldást. Vitatni lehet a devizában elszámolt költségeket, a gennyes módon felnyomott kamatokat, efféléket, úgy tűnik, ezekre vevő is a bíróság.

Fasza, de akkor most én mit csináljak? - teszi fel a logikus kérdést az ecceri devizahiteles. És tényleg, most akkor mi a teendő, 850 ezer (tök mindegy, mennyi) ember indítson keresetet a bankja ellen, és majd egy-két év múlva megkapja a jogerős ítéletet? Ez nyilván irreális, de akkor lesz akinek van ideje, pénze, lehetősége Léhmann klónokat keresni és pereskedni, az jól jár, a többi meg bekaphassa? Ez meg nem tisztességes.

A PSZÁF-nak 2012 óta van lehetősége a Ptk. módosításának köszönhetően úgynevezett közérdekű keresetet indítani, nagyjából épp az ilyen ügyek kezelésére. Az ilyen kereseteknél a pénzintézet valamennyi ügyfele nevében jár el a felügyelet, s ha nyer, akkor automatikusan érvényes lesz a döntés valamennyi érintett ügyfél számára. 

Nagyjából ezt kellene csinálnia most is a... ja, már nincs is ilyen, szóval a jegybank fogyasztóvédelmi alosztályának. Lehet, hogy ezekkel az ítéletekkel is el lehetne érni valamit, ha már a devizahitel-mentés nem nagyon akar összejönni. Nyilván nem baszná a csőrét sem a forinthiteleseknek, sem a hitellel nem rendelkezőknek, hogy az ilyen sumákságok kiiktatásával csökkennének a devizahitelek törlesztőrészletei. 

Ám a PSZÁF, pontosabban ami maradt belőle egyelőre nem nagyon akar kommunikálni ez ügyben. Most vagy nem érzi feladatának, hogy eltakarítsa azt a szarkupacot, amely felgyülemléséért részben ő is felelős, vagy fosik bármit is csinálni, amit nem kapott parancsba a felcsúti mestertől. Mindenesetre az látszik, hogy nálunk nem a bankok különösen rohadékok, hanem a pénzügyi szektor ellenőrzése és kontrollja híg, mint a csirkeszar. és most lehet választani, hogy az egykori finánc vagy a hagymázas álmodozó cselekvőképességében higgyünk.