Jaj, de izgulok, hogy mi lesz a pálinkaszabadságharc vége: megszűnik-e a szeszipari rezsicsöki vagy győznek a kurucok. Azért nagy reményeket nem kell fűzni a dologhoz, az új bagázs szépen elkezdheti radírozgatni az eu-szabályokat sértő passzusokat. Félreértés ne essék, a vita nem az, hogy Brüsszelben jobban szeretik a snapszot a pálinkánál, ezért most szétszívatják a szegény szilvafával rendelkező honfitársainkat. A csatlakozási tárgyalásoknál sikerült kialkudni egy kedvezményt - a bérfőzetés után csak ötven százalék adót kell fizetni -, amelyre Ovi azt mondta, gyerekek, ez kevés, én nullát akarok. No, ez utóbbi nem tetszett a brüsszeli csókáknak.

Az egésszel amúgy nem lenne nagy baj, ha a házi pálesz előállítás nagyjából akkora arányt képviselne a fogyasztásban, mint a házi sör a teljes sörivásban. A párhuzam annyiban sántít, hogy a házi sört lehet árulni, a házi páleszt viszont nem. Muhaha. Nem a faszt, épp ez a gond. A hivatalosan nem árulható pálinkából ugyanis kábé tízszer annyi gyártódik, mint a boltban eladhatóból. Ha ezt tényleg azok innák meg ezt a tételt, akik lefőzetik, kábé hetente lehetne cserélni a májukat, szóval nagyjából megállapodhatunk abban, hogy ami bérfőzdében készül, azt előbb-utóbb eladják. Iszunk vagy húszmillió liter pálinkát évente, ebből azonban kétmillió liter sincs, amely után adóznak. Király, mi? (Jaja, ötven liter felett már kell adózni, de ebből két fillér jött be, meglepő módon a leadott cefréből ippeg 49,9 liter szesz lesz, vagy apáé és anyáé 50-50 liter, a maradékon meg a gyerekek osztoznak.)

Valami dühöngő szerint ezzel százmilliárd forint esik ki a költségvetésből. Én nem tudom, hogy ez mennyire reális, gondolom, az elmaradt jövedéki adó mellé odaszámolták az áfát, a társasági és iparűzési adót meg minden szart, így jött ki a matek. Az is hozzátartozik persze ehhez, hogy ha tényleg minden adót megfizetnének, minden előírást - a gyártástól az eladásig - betartanának a derék parasztok, akkor finoman szólva sem lenne jóárasítva a cucc. És esélyes, hogy ha nem kétezerért árulnák a flakonos páleszt, hanem négyért-ötért az üvegest, akkor az visszavetné a forgalmat.

Az egész történetben tényleg az sántít, hogy a rendszer lehetővé tette, hogy itt a fogyasztás javát nem a boltban kapható mennyiség adja. Ekkora mennyiséget, ami egyszerűen nem magyarázható meg azzal, hogy saját fogyasztásra készül, nem lehet adómentessé tenni. A kisházban felállított saját főző határeset, ez még simán belefér a házi felhasználásba. Emellett legalább ekkora baromság, hogy a fogyasztást kitevő mennyiség 90 százaléka nem árulható legálisan. Ha mi ilyen pálinkaivó népség vagyunk, akkor a szabályozást kellene ehhez igazítani, hadd vegye a derék magyar a házit ugyanúgy, mint a tejet. Kérdés, mennyiben Brüsszel ügye mindez.