Újabb szörnyű baleset világított rá a hétvégén, hogy ami a magyar utakon folyik, az tarthatatlan. Egészen elképesztő, hogy kurva nagy technológiai fejlesztéseket képesek elvégezni a nélkül, hogy a fő problémákat orvosolni próbálnák. Mert mi van most? Ugyanaz, mint már sok éve, nagyjából a következő.

Az autósok kábé háromnegyede normálisan vezet. Kisebb szabálysértések persze náluk is vannak, belecsúsznak a pirosba, kis távolságon basznak bekapcsolni az övet, ilyesmi. De nem tőlük kell tartani. A negyed viszont vagy túl lassú, vagy túl gyors, vagy agresszív. A legtaplóbb típusokat egy éve már összeszedtük, most csak a legveszélyesebbek, a legproblémásabbak. Vannak a részegen, vagy narkózva vezetők, a gyorshajtók, az összevissza cikázók, a kézből telefonálva vezetők, valamint a középső és belső sávban szüttyögők. Sokan ezek közül többet is sikerrel űznek. 

Mi erre a reakció a szervek részéről? Egy kurva drága trafirendszer, ami állítólag mindent lát, ami alapján büntetni lehetne azt is, aki telefonál, meg nincs bekötve. Ehhez képest lapítanak mint szar a fűben, amikor megkérdezték, mennyi büntit szedtek be gyorshajtáson túl, azt mondták, azt bonyolult lenne kiszámolni. Magyarul szartak bele, semmit, baleset meg tavaly is több lett, mint tavalyelőtt.  Marad a bokor mögöttről fotózás, direkt kinn felejtett 30-as táblánál 45-tel száguldók levadászása, a veszélytelenek agyonbüntetése.

Tényleg nem értem, mi akadálya van kiszűrni az idiótákat és a közveszélyeseket. Óriási társadalmi támogatottsága lenne, mert sokan félnek. Igen, bármikor beléd jöhet egy állat 130-cal hátulról, vagy egy cikázó oldalról. Köztudott, hogy gyorsulási versenypályaként használják a Szentendrei utat, meg még az Andrássyt is, amire nulla a rendőrségi reakció.  

Pedig nem olyan bonyolult az, amit tenni kellene. Általában nem vagyok híve a szigorú büntetéseknek, de a közlekedésben most csak ez segítene, kiegészítve az odafigyeléssel és a kontroll áthelyezésével.

Először is: a számokon lehet vitatkozni, talán szigorú azt mondani, hogy hogy lakott területen belül 80 felett, sztrádán pedig 180-nál automatikusan ugorjon azonnal a jogsi, 100/200 felett meg egy sittre velük pár hétre, szappantartó nélkülibe. De valahogy el kell érni, hogy nagy eséllyel bukjon is mindenki, aki ezt megpróbálja.

Az hogy lehet, hogy évek óta látom ugyanazt a sportkocsit 100-zal végigcsapatni a főutcán? Soha nem volt ellenőrzés, mérés? Na ne. E mellett a trafik közti átlagsebesség alapján is büntetni kellene, mert annak semmi értelme, hogy a fix trafiknál mindenki nyom egy satuféket, aztán megy ezerrel tovább, mint a meszes. És az se lenne túl bonyolult, hogy a szórakozóhelyek környékén parkolókat az eddiginél sokkal nagyobb százalékban ellenőrizzék, amikor bevágódnak az autóba és elindulnak.

Másodszor: a többi autóst veszélyeztetőknél kell szigorítás, a sávok között cikázókra kemény egyszer büntetés, másodszor jogsibevonás. Nyilván nem egyszerű ennek a megfogalmazása, meg lehet vita abból, hogy honnan meríti ki a cikázás a veszélyeztetés fogalmát, de csak akarni kell a megoldást. Ha látta a kamera, először balról előzött, aztán jobbról, már megy is a csekk. A lényeg, hogy tudják, menni fog, ezt nem lehet megúszni, s akkor rögtön nem fogják csinálni.

A harmadik, ide kapcsolódik, mert néha az ember kénytelen cikázni. Ha ugyanis egy barom megy a belsőben 40-nel, akkor joggal bassza szét az ideg azokat, akik mögötte jönnek és akkor sem akarnak jobbról előzni, ha az városban nem szabálytalan. A jobbra tarts be nem tartását is kőkeményen kellene büntetni, ami ha csigatempóval társul, szintén veszélyeztetés. Én mondjuk nem hallottam még egyetlen esetről se, hogy az M7-esen a középső sávban 90-nel baszódó majmokat és fostalicskákat akár csak figyelmeztették volna. A háromsávosítás óta veszélyeztetnek ezreket ezek a sötétek, de annyi történt, hogy táblákat raktak ki, aminek pont kibaszottul nincs semmi hatása.    

Még mielőtt félre lennék értve: nem örülnék, ha tömegesen sittelnék le az embereket közlekedési szabálysértések miatt, de úgy látszik, csak ez tudná abba az irányba terelni az életeket veszélyeztető renitenseket, hogy változtassanak vezetési szokásaikon. Meg az, hogy valahogy csökkentsék a korrupciót, azt, hogy az elkapottak ma gyakran meg tudják úszni érdemi büntetés nélkül.

Nem olyan sok tehát az, amit tenni kellene és a büntetésből befolyó bevétel is bőven meglenne, ha a kritikus szakaszokon a renitensek nagy részét kiszűrnék és ez lassan tudatosodna minden szabálytszaróban. Döntés kellene a kormány részéről, hogy beleáll ebbe a harcba. De ez mindig nehéz, hiszen tudjuk, hogy a mindenkori politikusok is szeretik azt hinni, hogy rájuk nem vonatkoznak a közlekedési szabályok (se).