A kormánypártok erőszakos munkálkodása, amely a hatalom koncentrálódására irányul, fel kell háborítson minden demokráciában hívő polgárt. Már csak elvi okok miatt is, már csak azért is, mert nem támogatható, ha bárki is visszaél a hatalmával. Persze ne legyünk naivak, mindig lesz rendőr, aki csak azért is meg akarja mutatni, hogy bármit megtehet, mindig lesz hivatalnok, polgármester, jegyző, banki ügyintéző, aki félvállról beszél az ügyféllel, aki keresztbe tesz. De ez valamelyest kezelhető, ha a társadalom egészében elutasítja az effélét, ha égésnek és a renomé lerombolásának minősül az efféle sztorik közzététele a Tékozló Homáron, akkor ez csak bosszantó.
Persze a trafik mutyi minden pillanatban a képünkbe dörgöli a haveroknak szóló tuti üzletet, de aki dohányzik, az vesz valahol cigarettát, aki nem dohányzik, az meg elfordítja a fejét - aki pedig nem tud ebbe belenyugodni, polgári engedetlenségre, szabálysértésre is vetemedhet, hogy kifejtse nemtetszését.
De a történet nem csak erről szól. Nem csak az a tét, hogy Mutyi Matyi most milyen jól jár. A hatalom koncentrálása ugyanis ennél sokkal súlyosabb ügyekben is megnyilvánul, pontosabban sokkal súlyosabb következménye is van. A nagyobb városokban elég sok minden kell ahhoz, hogy az állampolgár a bőrén tapasztalja: ő nem része a hatalomnak, ezáltal ő sokkal kevesebb. Mert ha nem tetszik neki valami, akkor van hová továbbállni. Itt koncentrálódnak a nagy ügyek, mint a kaszinókoncesszió, ahol mindig lesz forrás és kereslet. Ám minél kisebb egy közösség, minél szűkebb a mozgástér annak tagjai számára, annál nagyobb súlyú a kapott hatalom.
A komondoros asszonyverésről elhíresült Balogh József tipikus példája az ilyen túlzott hatalmat kapott figuráknak. Mert mit tud Balogh? (A Magyar Narancs kiváló elemzése itt olvasható róla.) Az kevésbé érdekes, hogy nevelt fia lesz a trafikos a faluban, nyilván kellemetlen lesz nézegetni nap mint nap, de nem kell mindenkit szeretni. Balogh a polgármester, s a hivatalban dolgozik egy-két rokon. Könnyű belátni, hogy például az önkormányzati segélyezésnél ez mit jelent azok számára, akiket nem kedvel a család. Nem feltétlenül arról van szó, hogy ne kapnának támogatást, bőven elég, ha mindez megaláztatással jár.
Balogh emellett koordinálja a helyiek termelte zöldség, gyümölcs piacra juttatását. Vagyis a kistermelők sokkal jobb tárgyalási pozíciót tudnak kialakítani, többet kapnak a terményeikért, s a felvásárlás is zökkenőmentes. Vajon ki kerülhet be ebbe a körbe? Nyilván nem mindenki. Talán nemcsak maga Balogh, hanem a barátai is, néhány rokon, szomszéd. A polgármester egyben parlamenti képviselő is, ami nagyon sokat jelent egy olyan választói körzetben, ahol politikus csak akkor jár, ha eltéved. A képviselő pedig igyekszik magát nélkülözhetetlenné tenni, tanyaprogramért, támogatásért lobbizik, nehogy véletlenül kétségbe vonja bárki is: ő itt a legfontosabb ember. Csodálkozunk még, hogy a nő, akit ver, nem tudja, nem meri és nem is akarja elhagyni?
De van más példa is. Tállai András, a Mezőkövesdről származó egykori polgármester, ma államtitkár. A könyvelőből lett BM-es minden megnyilvánulásában igyekszik jelezni, hogy ő mennyivel fontosabb ember, mint az, akivel éppen beszél. A város kibocsátott kötvényeket (pdf) a Zsóry fürdő korszerűsítésére és egyéb városfejlesztésre, s többször kapott állami támogatást mint nehéz helyzetben lévő önkormányzat. Tállai, mint rajta kívül több politikus, ért a focihoz is, s ezt a szenvedélyt nem is lehetne jobban kiélni, mint azzal, hogy van saját klubja. Jelzi a kvalitásbeli különbséget, hogy annak idején Torgyánnak még az FTC, az akkori legnépszerűbb és egyik legreményteljesebb klub jutott, később Deutsch Tamásnak az MTK, Tállainak pedig a Mezőkövesd. De annyi hatalmat azért össze tudott szedni az évek során ő is, hogy a frissen feljutott Zsóry SE kapott 400 millió forint támogatást. Mert egy újoncnak ez jár - nem emlékszem, hogy a többiek is kaptak volna az elmúlt években.
Az efféle figurák otthon ma már megkerülhetetlenek. Ha ellene vagy, olyan terhet vehetsz a nyakadba, amely alatt könnyen össze lehet roskadni. Olyan közösségben, ahol nincs munka, és nem is lesz, ahol nem lehet eladni semmit, ahol az élet kimerül a létfenntartásban, szinte lehetetlen nem behódolni a hatalomnak. Mert te ellenállhatsz, de a lányodat nem veszik fel dolgozni a postára, a feleséged nem kap hitelt a boltban, a fiadat pedig kiröhögik, ha fűtéstámogatást kér. Te pedig kénytelen leszel eladni a nyomorult kis földed, mert semmi esélyed nincs a Balogh-Tállai féle földbirtokosok mellett. Ha nagy szerencséd van, közmunkásként később a saját földeden kaparhatod a krumplit vagy tetejelheted a dohányt, rosszabb esetben az ő istállóját fogod felújítani.
Lehet-e ezt fokozni? Bizonyosan. Egyrészt minél több hasonló, helyi szinten meghatározó alak bukkan fel és tevékenykedik, a rendszer annál szilárdabb lesz. Ki merne nem rá szavazni, ki merné nem őt támogatni? Emellett a menetnek még nincs is vége. Az aprópénzt jelentő trafikok, a már messze nem filléres földtörvény, amelyen belül az állami mintagazdaságok egyfajta koronaékszerek, mindezek mellett be fog jönni a takarékszövetkezet is. Az állami irányítás alá kerülő hálózat élére lényegében az állam által meghatározott emberek kerülhetnek. S nem nehéz kitalálni, milyen körből kerülnek majd ki. Ezzel szinte teljesen bezárul a kör, hiszen a minden utca végén mindig ugyanazokat lehet majd megtalálni, ami a nemkívánatosak számára maga a pokol lesz.
