Nem könnyű megtalálni a Hernádi Zsolt egekbe magasztalásáról szóló címlapsztorit a Heti Válasz friss számában, hirtelen elszaporodtak a fizetett oldalak, alig van hely a tartalomnak. Borókai főszerkesztő bizonyára megveregeti a hirdetésszervezők vállát, ez jó mulatság, férfi munka volt.
Mennyi hideg hívás kellett vajon ahhoz, hogy az ország legnagyobb hirdetői horogra akadjanak? Ha csak elképzelem a sales csapat derék munkatársait, amint elkezdik győzködni a Paksi Atomerőmű, vagy az Államadósság Kezelő Központ döntéshozóit, hogy a Heti Válasszal érik el leginkább a kívánt célközönséget, bizony könnybe lábad a szemem. Zsenik dolgoznak ott, nem vitás - kivéve, ha senkit se kellett megkeresni, más miatt durrant be a hirdettési árbevétel.
Már a belső borítón a kényszeredett mosolyú Borbás Marcsi promózza a a digitális átállást, a nagy nemzeti kuffer szerencsére nem látszik. Aztán újabb teljes oldalon Paks köszöni meg a családoknak, hogy sokan vettek részt a fotópályázatán. Zsóti alatt a fél oldalas általános állampapír-reklám csak megágyaz annak, hogy az eurós prémium kötvényt egy teljes oldalon nyomassák, ugyanezen lap másik felén maga a kormány hazudik a pofámba a jobban teljesít kampány egyik különösen gusztustalan szlogenjével: tudta, hogy idén már 4,6 százalékkal emelkedett a reálbér? Igen bazmeg, előtte meg mióta kormányon vagytok, végig csökkent, most is nagyrészt a középtávon már rendkívül káros rezsicsökkentés miatt jön ki az egyszeri szép szám.
Aztán persze Szerencsejáták Zrt. másfél oldalon, Új Széchényi Terv, egész oldalas Gárdonyi emlékév és Operaház, fél oldalt még az is megér, hogy meghívják az olvasókat Sándor István szalézi testvér boldoggá avatására. Magyar Posta, naná, aztán állami karrierexpo, hiszen ki az az idióta, aki ezt a bandát látva a megfélemlített közszférába vágyik? S persze az alfölditlenített Nemzeti Színház is tudja, hol illik hirdetnie.
Összesen kerek tíz oldal ajándék az államtól, a lap médiaajánlata alapján listaáron nagyjából 15 millió forintos szponzoráció ez az ige álintelligens terjesztőinek, a fideszánusz dörzsölt nyelvű suvickolóinak. És ez még csak a kezdet, az Index szerint költés csak most kezdődik, jön még majd a mi pénzünkön az elbaszott útdíj promója és Dávidka is oszthatja az észt, hogy milyen jó lesz nekünk a Moszkva tér feltúrása. Felnyomjuk heti húszasra, kicsit kerekítünk, Gabesz, hűséges NER fegyverhordozónk, havi 100 guriga elég lesz? (Még mielőtt jön a fikusz: tudom, volt hasonló az összes kormány alatt, de nem ilyen látványosan, nem ekkora mértékben és nem kizárólag egy oldalra.)
Úgy tűnik, a sales csapat a versenyszférát már kisebb hatékonysággal tudja csak megszólítani, összesen vagy három és fél oldalnyi hirdetést gereblyézek össze a piacról. Ebben ráadásul már benne van egy 1/1-es Mol-reklám, néhány oldallal a Hernádi-védés után. A cikkből amúgy semmi fontos újdonság nem derül ki, csak az egyértelmű, hogy a lap szerint az ember, aki már parolázott a Vezérrel, defaultból ártatlan. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy közli a lap a Mol-vezér Központi Nyomozó Főügyészség előtt tett vallomását. Nem érdemes elolvasni, semmit sem bizonyít, ki nem szarja le, hogy mikor épp melyik horváttal találkozott, más meg nincs benne. De az érdekelne, hogy a bánatos picsába kerül ki egy szaros sajtótermékhez egy fontos kihallgatási jegyzőkönyv?
Fingom nincs, hogy Zsolt megkente-e Ivo cimboráját, csak az egyértelmű, hogy az eddigi bizonyítékok alapján kultúrállamban nem lehetne bekasztlizni a Mol-vezért. Örülnék, ha egyszer valamikor kiderülne, mi az igazság Ina-ügyben, viszont már most és mindörökkön örökké szarjon farfekvéses óriássünt mindenki, aki az én adófizetői pénzemből tart életben piacról megélni nem tudó seggnyalonc lapokat.
