Kedves barátaink, népeink örök és megbonthatatlan barátságára hivatkozva egy visszautasíthatatlan ajánlattal szeretnék kedveskedni nektek. Őszintén szólva sose volt az ínyünkre, hogy nagy pofával kiszipolyoztátok a magyar embereket és kivittétek innen a profitot, de valljuk be, jól elcsesztétek a válság előtt, esélyetek sincs arra, hogy nyereségre váltsatok a következő években. Mi most segítünk, megvesszük tőletek az egész hóbelevancot egy euróért és mehettek isten hírével. Hallottunk, hogy már nagyon tipliznétek, de sajnos tényleg nincs olyan agyalágyult, aki magyar bankot vesz. Becsüljétek hát meg az ajánlatunkat. Ti sose adtátok volna meg szegény devizahiteleseknek az elsétálás jogát, mert csak az a fontos, hogy tömjétek a saját zsebeteket. Lássátok jóindulatunkat, mi megadjuk nektek a lehetőséget, hogy elhúzzatok és vissza se nézzetek. Nincs több veszteség, koncentrálhattok olyan országokra, ahol az áruló kormányok kinyalják a seggeteket. Deal? Várjuk gyors válaszotokat. István, Viktor nevében.
Tisztelt István, mondja meg a főnökének, hogy ezt azért ne. Ilyen módszereket mi sose használunk és egyébként is: az unióban lennénk, vagy miafasz? Ez a bank még a rossz hitelekkel, meg minden egyéb elkúrással is ér néhány tízmilliárdot és látjuk, hogy valakinek nagyon kell, beígérte a főnök az 50 százalékos magyar bankrendszert. Tényleg tele a tökünk, de túl sokat feccöltünk ebbe a szarkupacba ahhoz, hogy ingyen odaadjuk. Viccelődés helyett inkább mondjanak egy tisztességes számot és akkor tárgyalhatunk. Rafi.
Itt tartunk most, s ez van hátra:
Na ide skubizzatok mocskos labancok! Tényleg nem tudjátok, hogy megy nálunk az üzletelés, vagy csak jászátok a hülyét, köcsögök? Ha mi azt mondjuk, hogy kell egy cég, akkor ezt nem azért mondjuk, hogy kis pöcsök szívózzanak, hanem mert kár a gőzért, úgyis elvesszük. Arcoskodhattok egy sort, de ha nem adjátok, véletlenül még szarabba fordul a szabályozás. Ha nálunk lesz a bank, nem fizet majd bankadót és nyer egy csomó ügyfelet. Ha hepciáskodtok tovább, kicsit tovább nőnek a terheitek. Rendkívül kreatív módszerekkel tudjuk elérni, hogy térden állva könyörögjetek az üzletért. Egyszer elkúrtátok, amikor hagytátok a kis pöcs szadeszes, majd libás Felcsutit garázdálkodni. Be is dőltetek majdnem. Ekkora mínuszból indulva picsa nehéz ám részt venni az önkéntes közteherviselésben és perkálni a bankadót, meg a tranzakciós illetéket. Különösen, ha például ezeket az R betűs bankoknak a duplájára emeljük, vagy a sárga logós genyáknak a triplájára. Hagyjatok már Brüsszellel, mire hőzöngeni kezdenek, ti már itt nyüszítetek a küszöbünkön. Egyébként meg úgyis megvesszük az MKB-t és ha akarjuk, még másik hármat, a költségvetést meg nem dönthetjük be, a bevétel úgy kőbe van vésve, mint az alaptörvény, a bankadót a megmaradók között oszlik szét. Tudtok számolni, vili, hogy ez mit jelent? Szóval milyen is az ajánlatunk? Pillantsatok rá a közvélemény-kutatási eredményekre és vegyétek inkább megtiszteltetésnek, hogy elsőnek menekülhettek és mások szopnak helyettetek. Lajos, Viktor nevében.