Hetek óta igazából egyetlen fontos kérdés várt megválaszolásra a magyar politikában: újabb mutyikhoz, gátlástalanságokhoz vezet-e az, hogy a Fidesz népszerűsége nő, hogy egyre biztosabban legalább hat évre tervezhetnek. Azt tippeltük, hogy igen, de meglepően sokáig csak kispályáztak a szinte megszokott nyúlásokkal, elégnek érezték a földlopást. A héten aztán kitették végre a faszukat az asztalra, így aztán könnyű a következtetés: ezek bármire képesek.
Amikor az egyik legalacsonyabb ész/pozi mutatóval bíró magyar politikus, Kósa Lajos megteheti, hogy saját infantilis magyarázataival védi a védhetetlent, az mindenre magyarázatot ad. Szijjártó pajtás másodvonalbeli teremfocimeccsét közvetíti a köztévé? Nem baj, hogy maga az MTVA kínosan magyarázkodik, küzd, hogy megfeleljen a felső akaratnak, félbites Lajos arról sztendápol, hogy híres emberek tetteire van nézői igény, ha a szoci díszfaszok curlingmeccset játszanának, azt is közvetíteni kéne, ő is megnézné. Míg az MTVA bizonygatja, hogy nem Szijjártó miatt adják a meccset, Kósa beleszarik a lavórba, mondván, ha nem játszik a miniszter, akkor nem is kéne adni a derbit.
Amúgy tök jelentéktelen sztori. Pontosabban: tíz éve botrány lett volna belőle, ma senki le se szarja, ilyen a rendszer, belefásult mindenki. Ami miatt érdekes, az annyi, hogy ez a féleszű már bármit mondhat, nem lehet belőle baj. Pár éve még egy idióta nyilatkozta miatt ő lett forintbedöntő Lajos, ma száz baromság sem tűnik fel senkinek. Önmagában az, hogy ennyire tehetségtelen emberből csináltak frakcióvezetőt, jelzi a trendet. És közben egészen hajmeresztő pofátlansággal nyomták át a parlamenten azt a törvényváltoztatást, amivel egysersmind legalizálták a nagy tételes lopásaikat a közbeszerzéseknél, valamint elérték, hogy a haverok gazdagodását ne lehessen úgy vizsgálni, ahogy eddig.
Az a durva, hogy övék az adóhatóság, odaadták az ország legostobább politikusának, amúgy se nagyon piszkálták volna azt, akit nem illik. De ez is kevés volt. Amikor hatalomra kerültek, az előző éra embereivel leszámoltak a fizetésplafonnal és a pofátlannak mondott végkielégítések utólagos lenyúlásával, most a sajátjaiknál pedig engedik az állampénzből táplálkozó korlátlan gazdagodást.
Tehát: a menekültkérdés gátlástalan, embertelen, de politikai haszonszerzés szempontjából elképesztően profi kihasználásával elérték, hogy újra bármit megtehetnek, ellenfél hiányában nincs az a mocsokság, ami ne gurulna el csont nélkül. Már nem az a kérdés, hogy lesz-e épkézláb ellenfelük 2018-ban, aki hajlandó lesz lelkesen dalolva beszopni a harcifaszt. Egyrészt mert szerencsétlen küldetéstudatos Gyurcsány biztos szívesen újra vállalja a pofozógép szerepét, de főképp azért, mert pont tök mindegy. Igazából csak az nyitott, hogy kontroll hiányában meddig mennek el, mit képesek még letolni a torkunkon. Semmi illúziónk nincs, már a látszatra is egyre kevésbé adnak majd, a demokrácia le-, a klientúra kiépítése pedig magasabb fokozatra kapcsol, újabb és újabb gátlástalan lopások várhatók, egyre több behódoló talpnyalót kell kielégíteni a hatalom hosszú távú megőrzése érdekében.
Ebben csak akkor lehetne változás, ha kapitális népfelbaszó hibákat vétenének (nem fognak), vagy ha a gazdaság hirtelen újra recesszióba fordulna - erre sincs sok esély. Gyors változásban tehát kár reménykedni.
