Miközben az ország miniszterelnöke évek óta nem mer kiállni egyetlen vitára se, kizárólag nyalonc újságírók kérdezhetik, üdítő, hogy van egy ősfideszes arc, aki ki meri tenni a pöcsét az asztalra. És hagyják is neki, hogy beszéljen. Már ezért izgi lett volna az Index Fónagy-interjúja, azért pedig főleg érdemes átfutni, mert kiderül belőle az az őskövület gondolkodásmód, ami a kormány gazdaságfilozófiáját jellemzi.
Emberünk sajnos évek óta a fő közlekedési májer, de max annyit bírok eddig a nevéhez kötni, hogy minden pénzt a vasútba kell önteni, a busz meg max arra jó, hogy a vonatig elvigyen. Nem számítanak az utazási igények, a településszerkezet, semmi. Majd ő megmondja, merre kell utazni, járat rá üres vonatokat, megszüntet buszokat, ami annyira sikeres, hogy az emberek azt mondják, kapjátok be, megyek autóval. A lényeg, hogy az utasérdek nullán, az egy birka, akinek mutatni kell az utat, az se baj, ha drágán, adófizetői pénzen.
Most persze az Uber a fő téma, ami igazából nem egy bonyolult történet. Vannak a taxisok, akik kisírtak maguknak egy szabályozást, ami sok kötelezettséget ró rájuk, cserébe irreálisan magas hatósági áron fuvarozhatnak, kizárva a versenyt. De jön egy szolgáltató, aki egy új üzleti modellel, innovatív technológiákat használva odabasz a begyöpösödött rendszernek és valami újat kínál a fogyasztónak: sok kényelmi funkció mellett bizonytalanabb minőséget, de sokkal kedvezőbb árat. Na mi is egy ilyen helyzetben a kormány feladata?
A válasz előtt leszögezhetjük, hogy az Uber nagy ívben szarik az aktuális szabályokra. De nem árt azt se hozzátenni, hogy hasonló helyzetekben mindig az újonnan érkező van versenyhátrányban szabályozási oldalról, aki a rendszert fel akarja robbantani, kénytelen feszegetni a határokat, sunnyogni, törvényt sérteni. Mert a törvény szar, ha a megváltozott helyzethez nem igazítják hozzá. Előbb-utóbb ez megtörténik, az nyer, aki ki tudja várni, illetve amikor megváltozik a szabályozás, a legerősebbnek bizonyul. Az Uber-modellt próbálták már korábban magyar cégek is, de jófiúk voltak, betartották a szabályokat és megbuktak. Az Uber az első, ami van akkora és olyan agresszív, hogy globálisan nagyra nő, mire a szabályok neki és a fogyasztók számára kedvezően változnak.
Szóval mi is lenne a kormány feladata? Olyan szabályozást alkotni, ami a zembereknek a legjobb. Ami engedi, hogy mindenki választhasson a drága, de szabályozott minőségű taxi és a változó árú, de általában jóval olcsóbb, de bizonytalanabb minőségű alternatív szállítók között. Szarom le, hogy minek hívják őket, a lényeg, hogy vegyék figyelembe a piaci helyzet megváltozását és az első legyen a fogyasztói érdek - persze csakis úgy, hogy keményen adóznak ezek is, itt, ebben az országban. E helyett azt mondja Fóni, hogy idejönnek az amcsik, nagy a pofájuk és basznak a szabályokra, ezért rohadjanak meg. Ami akár igaz is, csak azt nem fogja fel barátunk, hogy egy idejétmúlt szabályozásra basznak. Olyanra, ami a taxisokat leszámítva mindenkinek káros és amit neki illene megváltoztatni a köz érdekében, hiszen pont ezért van ott.
Ez a taxisügy azért érdekes, mert nincs benne mutyi, nem látni benne haveri érdeket, lopdás kényszer nélkül kezelhetnék az ügyet. Így simán megmutatja a fideszes gondolkodásmódot és színvonalat, azt, hogy egy alapvető összefüggés felfogására sem képesek, illetve el vannak tévedve a tekintetben, hogy kiket is kellene szolgálniuk, kiknek az érdekében törvénykezniük. Az üzenet: a spanok kedvéért egyből törvényt módosítunk, de közérdeknél bekeményítünk és a beleállunk a megkövesedett szarba. Fónagy pont ugyanazt a sódert nyomja, mint a taxiscégek vezetői, nagyjából azon a színvonalon is áll.
