Amikor karácsonykor az NGM weblapján leszakadt pofával láttam, hogy Doubravszky György pénzügyi biztos lett, azt fogadtam meg, hogy nem írok azonnal, előítéletesen. A Hiteltársulás dicstelen munkálkodását már megörökítettem, de mindenkinek jár egy esély, hátha új poziba kerülve felnő a feladathoz. Beismeri, hogy barom volt és változtat. Elterveztem, hogy megvárom az ember első interjúját, melyből konkrétumok is kiderülnek. Ez jött most meg és keserű a felismerés: kaptunk egy végtelenül dilettáns senkit pénzügyi biztosként.

Amikor az index felkapta a kinevezéses sztorit, jól rekonstruálta emberünk eddigi karrierjét. Az viszont zavart, hogy D. nem volt hajlandó nyilatkozni. Most végre nem állt ellen, s hol máshol teregethette volna ki agyának selejtes szennyesét, mint hivatalos pártsajtóban.

A Magyar Nemzetnek adott interjújából kiderül például, hogy a kilakoltatási moratórium D. szerint überfasza, maradjon is meg sokáig. Pedig tekintélyes szakirodalma van annak a faék egyszerűségű összefüggésnek, hogy a törlesztési hajlandóságot mennyire negatívan befolyásolja az, ha a szabályozó azt üzeni: nyugi, ha nem fizetsz, akkor is maradhatsz a lakásodban. Az erkölcsi kockázat efféle megnyilvánulása annyira egyértelműen bizonyíttatott az elmúlt években, hogy ha valaki 2013-ban pénzügyi biztosként újra a moratóriummal jön, azt nem lehet épnek tekinteni.

Arca az van az ürgének. Most csak az elmúlt három év mulasztásait vizsgálhatja, hát jelzi, megkéri főnökét, írja át a törvényt. Hiszen ez így megy ma. Aztán jön a közérdekű kereset dolog. Az rendben van, hogy ezzel fel lehet gyorsítani az igazságszolgáltatást, én is örülnék neki, ha végre kiderülne: aki felvette a devizahitelt, vállalja is annak a következményeit. De D. rögtön úgy ítélkezik, hogy igaza van Róna Péternek, a devizahitel hibás termék, s az igazságszolgáltatás próbája lesz, hogy miként kezeli a problémát. Magyarul: azt sugallja, hogy semmissé kell tennie ma bíróságoknak a szerződéseket.

Arra a kérdésre, hogy egyáltalán devizahitelnek nevezhető-e egy frank alapú hitel, elmismásolja a választ. Vagyis képtelen azt mondani: naná bazmeg, a gyökér hiteles vállalta az árfolyamkockázatot. Márpedig ennél lejjebb nemigen süllyedhet egy pénzügyi biztos - még szerencse, hogy hétvégi posztunkhoz fűzött kommentjében a törlesztőrészletek fizetésének megtagadására buzdító idiótáktól elhatárolódott. De kedves György, most komolyan, a világ összes deviza alapú hitelét visszacsinálnád, ha azt mondja annak felvevője, hogy nem értette a kockázatot?

Először azt szűrtem le, hogy kár rinyálni, nincs itt semmi látnivaló. Minden miniszter olyan emberekkel veszi körül magát, akikkel jól tud dolgozni, akikben megbízik, s akik az ő nézeteit képviselik. Így aztán D. tökéletes választás volt, egy egyre elborultabban debil miniszternél egyik kiválasztottja sem lehet okosabb. D. vállalta, hogy lesüllyed György szintjére, igazából annyi a szerencse, hogy hatásköre ma még a nullához konvergál.

De félek, itt másról van szó, egy tudatos koncepció része is lehet a kinevezés. Ez a csóka kincset fog érni a kampányban. Most, hogy bukott a regisztráció, a demagógia, az ígérgetések és a hazugságok dózisa döntheti el a választásokat. És itt egy ember, aki nem pártpolitikus, hanem séróból hülye és úgy tolja a kormány által támogatott dumát, hogy maga is elhiszi és észre sem veszi, hogy ő maga csak egy báb. A célcsoport hatalmas, közel százezer családnak van 90 napon túli tartozása.

A következő évben turnézik majd a hibás termék szöveggel, teleokádja a jobber sajtót azzal, hogy a genyó bankok hogy átkúrták szegény devizahiteleseket, de most majd ő, meg a mögötte álló kormány segít. A sok reménykedő devizahiteles meg beveszi, csak ki kell egészíteni a szokásos orbáni hazugsággal, hogy mindenki más a bankok seggét nyalja. Bajnai például nem épp úgy akarja a halába kergetni a devizahiteleseket, ahogy annó a libásokkal tette?

Ördögi terv, de sajnos még működhet is.

Frissítés kommentár nélkül: A Fidesz üdvözli, hogy D. vizsgálja a bankok mocskos gyakorlatát a tranzakciós illeték áthárításáról.