Szerencsétlen pénzügyi biztos még mindig nem veszi észre, hogy rég vége a koncertnek. A zenekar összes tagja levarrt már pár bulát, a roadok is végeztek a melóval, a színpad rég üres, de György még ott ugrál és tökegyedül csápol az első sorban. Pedig legfőbb ideje lenne, hogy fülét-farkát behúzva csendben hazasunnyogjon.

Azt régóta tudjuk, hogy az ember a pénzügyekhez túl sokat nem konyít, a devizahitelekhez pedig különösen nem. A Debilnek, vagy főnökének jól jött egy kretén, aki tele tudja nyilatkozni a fidesznyik médiát a következővel: a devizahitel hibás termék, ha pedig így van, akkor visszamenőleg forintosítható, a felvételkori árfolyamon. Néphülyítésre, szavazatszerzésre kitűnő ötlet volt és még csak felbérelni sem kellett: saját kútfőből löki a baromságot, láthatóan hisz is benne.

De a helyzet nagyon megváltozott. Mentorából jegybankelnök lett, Miska pedig úgy próbálja a szart lapátolni a minisztériumban, hogy közben finoman fikázza a Debilt, s kínosan egyensúlyoz a demagóg faszkodás és a szakértői imázs között. Mivel Doubravszky még egy ilyen figurának is teljesen vállalhatatlan, több üzenetet is küldött felé arról, hogy kár a gőzért kiscsávó, jó lenne leállni.

Miska többször pedzegette, hogy a devizahitelesek mentésére nem várható újfajta megoldás. Ezzel persze elsősorban agyhalott elődjének intett be, mivel a Debil valami devizatartalék terhére végrehajtott forintosításban sántikál, de ennél sokkal reálisabb ötlet a rossz adósok akkora megsegítése, hogy elérhetővé váljék számukra az árfolyamgát nevezetű segédeszköz. De ez D. felé is üzenet volt: ecsém, elfogadtuk ám, hogy a devizahiteles futja az árfolyamkockázatot, kár ezen a hibás termék ökörségen rugóznod.

A Napi cikkéből kiderül, hogy finoman szopatják a stábjával is: máig nem tudta felállítani a csapatát. Egy hónapja nem tudja összehozni a devizahiteles-mentésről szóló háromoldalú tárgyalás második fordulóját se, mert Miskáék basznak megfelelő minőségű szakit küldeni, a bankok meg fetrengve hahotáznak.

A pénzügyi világban mindenki látja, hogy fordult a kocka, a kormány bratyizik a bankokkal. Viktorék ma már nagy ívben leszarják, hogy áthárítják a tranzakciós illetéket, tudják, hogy akár meg is emelhetik röhögve, ha már sokkal kevesebb jön be belőle a vártnál. A nép minden várakozásnál hülyébb, a rezsicsökkentéssel akkora népszerűséget nyúltak, hogy főleg felesleges bűnbakot csinálni a bankokból. Nélkülük bebukott a növekedés, hát beszéljünk titokban velük, hátha segítenek, ha kissé visszaveszünk az adójukból.

Biztos úr, árulja el, miben bízik még? A bankok eddig is körberöhögték, most meg még a legdemagógabb politika is túllépett azon az idióta hozzáálláson, amit maga képvisel. Most még megalázva, de legalább emelt fővel távozhat.