"Remélhetőleg ezt a kormány nyújtja majd be, nem pedig valami balfasz képviselő"

te komolyan azt hiszed, hogy azokat a balfasz izéjavaslatokat a balfasz képviselők egyedül találják ki?
és azok balfaszok meglepik a kormányt?
(persze igazad van, én is tudom, hogy nem vagy ennyire naiv)

"seggbe lesznek rúgva végre azok, akik azért nem fizették a törlesztőt, mert arra bazíroztak, hogy úgyis megússzák a devizahitel törlesztését?"

ez a kérdés talán a legfontosabb az összes közül. nem azért, mert bosszúálló vagyok, vagy kárörvendeni akarok, hanem azért, mert ha létezik káros, az ország szempontjából veszélyes magatartás, akkor ez egészen biztosan az.

@nandras01:
Szerintem egyúttal forintositják az összes hitelt, és a most tartozókat egyszerűen átstuktúrálják, hogy mindenki tiszta lappal indulhasson, későbbre tolva az esetleges nemfizetők problémáját.

Mivel most támadják őket a médiákok, ezért az egészet az önkori választások előtt akarják megcsinálni, lehetőleg már úgy, hogy eredménye is érződjön addigra.
Ebből meg a szokásos fidesztempó és balfaszság miatt megszületik egy életképtelen jogszabály...

Én azt gondolom hogy a már egyszer bevált, könnyű receptet követik majd. 180-on forintosítanak mindent, a különbözetet lenyeletik a bankokkal -akik majd jól ránk hárítanak belőle, amennyit csak tudnak, persze- és a többi aktuális forintkamaton fog ketyegni tovább. Gyakorlatilag az árfolyamgátat kell kiterjeszteni és végteleníteni hozzá, ennyi.
A nagy kértdés az lesz, hogy akík már régen kicsúsztak a 90 napból, végrehajtás alatt van a szerződésük, azokkal mi lesz? Mert ők sincsenek kevesen, ők a leghangosabbak, legakítvabbak és rajtuk már a felvételkori árfolyma sem segítene, mert azt sem tudnák fizetni.

Csak a lakáshiteleknél számolnak évek óta középárfolyamon - a többiek eddig szoptak.

Viszont nagy eredmény, hogy ennyit sikerült elérni, többet csak a csodavárók reméltek...

Én meg azt mondom, ezek a szerződések érvényesen létre sem jöttek, melyre már több jogerős ítélet is született, sőt van amelyik a Kúriát is megjárta, csak a média nem írta meg.
A bejegyzés továbbá több ponton téves infomrációkra alapoz, hogy mást ne mondjak az elévüléssel kezdődően. Miután a Hpt egyértelműen határozza meg a jogkövetkezményt (semmisség, melyre határidő nélkül lehet a FOGYASZTÓ érdekében hivatkozni), így nem is értem honnan ez az öt évezés.

Aztán itt van az egyoldalú kamatemelés kérdése. Ha az emelés törvénytelen és/vagy tisztességtelen úgy annak jogkövetkezménye hatályos jog szerint megint nem lehet "0,2 százalékpont vagy mittudomén", egészen pontosan 0 lehet.

Fentieken túl én nem lépnék túl elegánsan az árfolyamkockázaton sem, mert kiváncsian várom melyik bank tudja majd megvédeni álláspontját miszerint az Uniós jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást adtak. Mert a törvény írásbeliséget követel meg, így utólag ezeket pótolni lehetetlen.

Nyilván a kormányzat bármit megtehet, homokba dughatja a fejét ahogy tette eddig is, lehet hogy lesz még egy bankmentő lépés a kormányzat részéről (persze most is adósmentésnek kommunikálva), amiben az adófizetők pénzén a bankok zsebét fogják tömni, de az is biztos, hogy egy jelentős réteg tartani fogja magát az Uniós joghoz és minél később következik be annál nagyobb lesz a bankok kára, ugyanis sok ember most még kompromisszumot is kötne, de eljön az a pont amikor a most még fizetők is kártérítéssel együtt fogják perre vinni az ügyüket.

Azt pedig ne gondolja senki, hogy nem fogják megnyerni az adósok, minden csak idő kérdése, mi sem bizonyítja jobban, mint a mostani kúriai döntés.

www.hitelsikerek.hu

@ThomBoy: Mennyi hajléktalan lesz itt? És mennyi üresen álló ház?

@ThomBoy: A probléma az, hogy eleve nem kellett volna olyan élhetetlen, buta embereknek (devizában) kölcsönt adni, akik azt nem képesek felfogni, hogy ÁRFOLYAM.
Illetve az alap fogalom még mindig tart: a bank egy szolgáltató. A kölcsön egy szolgáltatás. Senkinek nem tartottak fegyvert a fejéhez, hogy pénzt vegyen fel egy MAGÁN vállalkozástól. Miért nem mentek a falu végi uzsoráshoz?

Hogy is van ez? Aki nyakra-főre, teherbíró képességének felmérése nélkül felvette a devizahitelt, annak most nyaljuk a fenekét?

Aki az alacsonyabb kamatokon, és a jó irányba mozgó árfolyamokon nyert a forinthiteleshez képest, azt a rossz irányú árfolyammozgásnál miért kell kisegíteni az én pénzemből? A kormány ráadásul azzal tenné a legtöbbet, ha nem 305-ön tartaná az euró/Ft árfolyamot.

Kicsit tele a tököm azzal, hogy rendes adó- és számlavezetési díj fizetőként én állom a kretének hülyeségének árát. Felvettél csilliónyi hitelt, és nem tudod fizetni? El lehet adni a lakást, és kisebbe költözni, vagy albérletbe menni. Attól, hogy 2008 előtt mindenkihez hozzávágták a hitelt, attól még ugyanolyan csóró maradt, mint előtte.

@badogosmester: 'A probléma az, hogy eleve nem kellett volna olyan élhetetlen, buta embereknek (devizában) kölcsönt adni, akik azt nem képesek felfogni, hogy ÁRFOLYAM.'

Nem is lehetett volna, ha ezt nem támogatják jogszabályi háttérrel.

@ThomBoy: Ez szerintem is nagyon jó lenne. És akkor majd mindannyian kifizetitek egy összegben a lakásotok árát, vagy mentek az utcára?

@whale:
ennyi.
régóta mondom, hogy felvételkori árfolymon kellene törleszteniük. csak nem a szerződésekben meghatározott fix időtartamon át, hanem amíg le nem telik a teljes tartozás a fix, felvételkori árfolymon.

Aki kitalálta, hogy itt mindenkinek VENNI és nem BÉRELNI kell lakást, az hibázott nagyot.
Kellenének bérházak, ahol lehet évtizedekre is bérelni. Ha kevesebb a pénz, lehet menni olcsóbba, ha több akkor drágábba. Egy csomó nemfizetést meg lehetett volna úszni.
Ezzeh képes még a forint hitelt is devizára cseréltették anno, úgy beállítva, hogy éppeszü ember csak devizát vesz fel.
És amúgy adtak bárkinek. A kérdésre a válasz, hogy ki a felelős, aki kéri vagy aki adja? Tegyük fel úgy, hogy te bárkinek adnál?

@badogosmester: Valami továbbképzésen talulod ezt a sok ostobaságot vagy máshonnan veszed?

Ha bemész a boltba és leveszel egy palack sört a polcról, akkor nyilván van nálad egy mini labor, hogy megvizsgáld a tartalmát, hogy az a termék valóban az amit venni akarsz. Ha meg metil alkohol van benne, hát így jártál, mert senki nem tartott a fejedhez pisztolyt ugye...

@OkoskaTo:rp: Ezért kellene a törvényt betarttatni, hogy ne te fizesd meg! A devizában nyilvántartott hitelek felvevőinek többsége nem kér az állami "mentőcsomagból", csak a FOGYASZTÓVÉDELMI törvényxek betarttatását kéri. Nyilván van aki ész nélkül vett fel hitelt, de ez igaz a forint alapú forint kölcsönökre is.

@oszt jónapot:

1. Miután én az életbiztosítással kombinált ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FORINT hitelemet váltottam át DRÁGÁBB deviza alapúra, így NEM igaz rám, hogy az olcsóbbat választottam.
2. A bank hívott fel, hogy megszűnik az állami támogatás és mivel nem tudták megmondani, hogy az életbiztosítás lejáratkor fedezi-e a tőkét, így akkor jó ötletnek tűnt.
3. A lakás értéke -20% 2007 óta, a tőketartozás +50%-a felvett hitelnek.
4. A törlesztőrészlet 2,5x!!! lett, így nem kérdés miből fizetem ki a lakást, mert semmisség esetén már ki is fizettem.

@ThomBoy:
„Én meg azt mondom, ezek a szerződések érvényesen létre sem jöttek…”
Ezzel az állítással egy nagy baj van, hogy ennek implikációjaként beálló helyzetben, az eredeti állapot nem visszaállítható a nélkül, hogy a devizahitelesek ne veszítsék el lakásaikat.
Mert az ugye nem valószínű, hogy az ingatlan vételárát elő tudnák húzni. Illetve azt sem gondoljuk komolyan, hogy az elmúlt 5-10 évben kamatmentes, és árfolyamkockázatmentes hitel kaphattak volna.
Ezért csakis a szerződési feltételek korrekciója jöhet szóba, csakhogy a Bíróságok eddig nem merészkedtek ilyem messzire. Elég bizarr kimenet lenne, ha a Bíróságok megállapítanák, hogy a szerződések nem a felek kölcsönös akaratát tükrözik (mindannyian tudjuk, hogy itt pusztán a részletek nagyságrendje a vita tárgya –extrém esetektől eltekintve).

„Fentieken túl én nem lépnék túl elegánsan az árfolyamkockázaton…”
Minden bank alkalmazott kockázatfeltáró nyilatkozatot, hiszen ez törvényi és PSZF előírás is volt, anno. Azt kissé nehéz lenne normális Bíróságon elmagyarázni, hogy valaki ne értette volna az árfolyamkockázat rizikóját (vagy csak a kedvezőtlen folyamatok után szembesült vele), amikor a válság előtt a devizahitelesek nagy része megtapasztalta, hogy a törlesztője alacsonyabb az akkori Ft erősödés miatt, mint lehíváskor (és akkor ezét nem reklamált). A fél ország ezzel henceget.
Pláne úgy, hogy a devizaalapú hitel törlesztője alacsonyabb volt, mint a megfelelő Ft hitelé.

„Aztán itt van az egyoldalú kamatemelés kérdése. Ha az emelés törvénytelen é hiszen s/vagy tisztességtelen…”
Normális bankoknál a feni kockázatfeltáró nyilatkozat kitért a kamatokkal kapcsolatos kockázatokra is (ország kockázati felár, likviditási kockázat, stb.), ami tisztességesen áthárítható lehetett.
Az hogy az ország gazdasági helyzete ellehetetlenítette a banki források addig megszokott szinten történő bevonását, az a szerződő felek kompetenciáján kívül álló dolog. Továbbá az extra bankadó terhelés, és annak ügyfeleket hátrányosan érintő vonatkozásai sem lehet tisztességtelen magatartásnak értékelni, a bank részéről (az állam által eddig beszedett a bankadó miatt, 20-30%-kal magasabb minden lakáscélú devizahiteles törlesztője –ha az állam ezt a devizahiteles probléma kezelésére fordította volna, ma nem itt tartanánk-).

Árfolyamrés: A Kúria ezzel kapcsolatos állásfoglalása (miszerint nem állt mögötte szolgáltatás) eleve marhaság, mert a bankoknak az ide-oda konverziók költséget generálnak, hiszen piacon devizavételi, deviza eladási árfolyamokon üzletelnek (majd be kell ballagni egy pénzváltóba és kérni, hogy a középárfolyamon váltson).
Ennek a mértékét kell, kellett volna tisztességesen megállapítania a bíróságnak.

El lehet ezeken jogászkodni az idők végezetéig, és a bíróságok, politikusok is remek döntéseket hoznak ezzel kapcsolatban, de mindenki tudja mi volt a felek szándéka (csak rosszul sült el és szar a felelőséget vállalni, mind két félnek, és nekünk Belgáknak pláne).

Csak egy kérdésem van: van már NÉGY olyan FORINTHITEL, ami ugyancsak semmis lett.

AKKOR A FENTEBBI GONDOLATMENET SZERINT NEKIK UGYE NEM KELL NYALNI A FENEKÜKET? :)

@badogosmester: Csak úgy általában.
X évvel ezelőtt felveszel egy hitelt a válság előtt. Féléves kamatperiódus, kedvezményes kamatidőszak nincs. A banknak oka nincs rá, de félév után úgy megemeli a kamatot, hogy köpni-nyelni nem tudsz, pedig az induló kamat sem volt alacsony, még chf-ben sem. Reklamálsz, írsz a PSZÁF-nek, semmi. Megunod, keresel másik bankot, most már nagyobb körültekintéssel, hogy kiváltsd a hiteled. Az új bank még elszámolást is ad, ha kisbalták is esnek az égből az induló 72 ezres hiteled max 85 ezer lesz a futamidő végéig. Tájékoztatnak, az induló 6,02%-os kamat félév múlva, a kedvezményes periódus lejárta után 7,2%. Hurrá, milyen korrekt! A fizetésed magas, az új bank több hitelt adna neked, de neked nem kell több, ennyire van szükséged. A hitelkiváltáson az előző bank miatt buksz 1millát, mert nem hajlandó bezárni a hitelt, levenni a zálogjogot, mert épp gyengül a forint, és az milyen klassz, miközben már ketyeg az új hiteled. Két hónapig két hitelt fizetsz, miközben az új bank hitele két hónapig fedezetlen. Reklamálsz, írsz a PSZÁF-nek, se bú, se bá, de még a régi bank saját hibájából adódóan is te fizesd kétszer a földhivatali ügyintézést, ha nem akarod hónapokig 2 hitelt fizetni. Írsz a PSZÁF-nek, se bú, se bá, továbbra is. Eltelik fél év, az új bank úgy gondolja neki nem elég 7,2%-os kamat, neki inkább 9,7 kell. Pedig egy 9,7%-os kamat igencsak megdobja a chf-ben számolt havi törlesztőrészletet. Reklamálsz, semmi. PSZÁF semmi. Az idő halad, eltelt még egy fél év, a banknak már a 9,7% sem elég, miért ne lehetne inkább 10,5% (nem a THM). A reklamációdra, hogy még papírt is adtak a max törlesztőre, az a válasz, hogy de nem pecsételték le (ez minden normális országban a bank számára további hátrány lenne egy perben, itthon ügyes jogászkodás). A törlesztőrészlet szépen kúszik fel az eredetileg a kedvezményes periódus után ígért 80-ról immáron 210 ezerre. A késedelmi kamat plusz 13% a chf-es feltőkésített késedelmes összegre.
A csodálatos döntéssel sosem kapom vissza a 7 évvel ezelőtt bukott 1 millió forint árfolyam-veszteségemet a hitelkiváltással. A hitelkiváltás után az új bank még szemétebb, mint a régi. Ha a bank fél évre előre nem tud tervezni, ki kéri számon, hogy az ügyfelek meddig terveznek? Elvileg a banknál a szakértelem, pénzt kérnek a hitelelbírálásért, nem keveset, a swap ügyleteiket elfelejtették megemlíteni a szerződésben. Annak hasznát sem osztották meg az ügyfeleikkel a pénzbőség idején, amikor nagyon olcsón jutottak forráshoz. Az ilyen mértékű induló kamatok elég magasak voltak ahhoz, hogy egy hosszútávú pénzügyi termék futamideje alatt keletkező kamatkilengéseket kisimítsanak, és tisztes hasznot hozzanak a bankoknak. Amikor a bank nehezen jutott forráshoz, plusz megindultak a bedőlések, korlátlanul minden veszteséget az ügyfelekre hárítottak. Ettől függetlenül az én új bankomnak olyan jól ment, hogy nemcsak nyereséges volt a válság éveiben, hanem bankot is vett. Miből?
Engem sikeresen bedöntöttek. Arra azért kíváncsi vagyok, ha az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége bebizonyosodik (amit ugye egyesével perelhetünk), vajon nekem is megítéli a bíróság a 10,5%-os CHF kamatot és 13%-os CHF késedelmi pótlékot a bank által jogtalanul használt összeg után?
Mi történik, ha tisztességtelen és semmis lesz a szerződés. Elszámolunk bankkal. Abból kijön, hol állunk. Én eladom a lakást, marad még pár millió forintom legalább albérletet kivenni. Mi van, ha így marad a dolog? A lakás ér kb 12 milliót, jelenleg van rajta 31 millió tőketartozás, pedig az eredeti tőke 3/4-ét már befizettem. Szerinted érdekel, hogy nem lesz lakásom, ha megszabadulok ettől a banktól, és végre igazságot szolgáltatnak, úgy ahogy az a htp-ből és a fogyasztóvédelmi törvényből bármikor is eddig is levezethető lett volna? Azt már mondani sem akarom, hogy az a kevés bankár, aki szólni mert, hol bankár már, és hol kap állást a bankszférában. Azt meg ugye ne felejtsük el, hogy elég sok adót fizetett elég sok hiteles, arról nem is beszélve, hogy a magánnyugdíj befizetése sem volt kevés, amiből valakik rohadtul elvoltak az elmúlt években, miközben a másik oldalon valahol a mi fajtánknak soha semmi sem jutott a nagy állami bendőből. Kurvára unalmas, hogy csak a bőrünket nyúzzák. Azt pedig végleg érdekes volna látni, hogy a támogatott forinthitelesekre eddig kifizetett "én adómból is" 1500 milliárdnyi támogatást mikor kapnak a devizahitelesek? A szocpolról meg már ne is beszéljünk. Kurvára nem kértünk semmit az államtól, dolgoztunk mint a güzü, és rohadtul le vagyunk tojva, pedig csak jogszolgáltatást kérünk, mert a jogászkodással a hócipő tele. Ezek után meg csak azt kellene megkérdezni mennyire motivált az ember, hogy adózzon, dolgozzon, hajtson, azért, hogy a bankok meg gazdáik továbbra is védve legyenek? Hol várjon az ember igazságot, ha adott politikus is egy bankvezér lakóparkjában növeszti a 100 millás kéróját?

Szánalmas ez az egész. A devizahiteles történet régóta nem a jogról szól és már elveszett minden normális érdekegyeztetés lehetősége is. A megoldás is a helyzethez méltó lesz. Önkényes. A szokásos udvari érdekcsoport előnyben részesítése egy másikkal szemben, némi populista aprópénz osztogatással egybekötve.

@Spiro:

"Ezzel az állítással egy nagy baj van, hogy ennek implikációjaként beálló helyzetben, az eredeti állapot nem visszaállítható a nélkül, hogy a devizahitelesek ne veszítsék el lakásaikat."

Miért is?

"Mert az ugye nem valószínű, hogy az ingatlan vételárát elő tudnák húzni. Illetve azt sem gondoljuk komolyan, hogy az elmúlt 5-10 évben kamatmentes, és árfolyamkockázatmentes hitel kaphattak volna."

Már miért is nem valószínű? A FOGYASZTÓVÉDELMI jogszabályok PREVENTÍV jellegűek, tehát azzal a céllal jöttek létre, hogy szankcionáljanak. Ha egy szerződés semmis, akkor:
- a folyósított összeggel (ez minden esetben FORINT) kell elszámolni
- fentiek miatt nincs is árfolyamkockázat
- sőt, kamat sem jár maximum a Ptk szerinti jegybank alapkamat

"Ezért csakis a szerződési feltételek korrekciója jöhet szóba, csakhogy a Bíróságok eddig nem merészkedtek ilyem messzire. Elég bizarr kimenet lenne, ha a Bíróságok megállapítanák, hogy a szerződések nem a felek kölcsönös akaratát tükrözik (mindannyian tudjuk, hogy itt pusztán a részletek nagyságrendje a vita tárgya –extrém esetektől eltekintve)."

Rosszul látod, Uniós jog szerint TILOS a szerződésekbe beleírni, kiegészíteni, mellesleg a felek akaratát a kötelmi jog miatt sem lehet pótolni.

"Minden bank alkalmazott kockázatfeltáró nyilatkozatot, hiszen ez törvényi és PSZF előírás is volt, anno."

Tudod-e, hogy ezek a feltáró nyilatkozatok mire terjedtek ki? Tudod-e, hogy ezek megfeleltek-e az Uniós jognak? Egy dokumentum megléte önmagában még nem jelenti azt, hogy jogilag elégséges és/vagy tisztességes gyakorlat volt-e.

"Pláne úgy, hogy a devizaalapú hitel törlesztője alacsonyabb volt, mint a megfelelő Ft hitelé."

Én forint hitelt váltottam ki a bank tanácsára és nem volt alacsonyabb.

"Normális bankoknál a feni kockázatfeltáró nyilatkozat kitért a kamatokkal kapcsolatos kockázatokra is (ország kockázati felár, likviditási kockázat, stb.), ami tisztességesen áthárítható lehetett."

Ennek semmi köze a kockázatfeltáráshoz, ez az oklistáról szól. Tudod-e, hogy Uniós jog szerint milyen egy jogszerű, tisztességes oklista? Tudod-e, hogy az OTP elsőfokon (még csak) már elveszítette Daráknénál! a pert és megsemmisítette a bíróság az egyoldalú költségemelésekre vonatkozó bekezdéseit az ÁSZF-nek?

Az, hogy az állam házipénztárnak tekinti a bankokat semmire sem jogosítja fel a pénzintézeteket a FOGYASZTÓKKAL szemben.

"Árfolyamrés: A Kúria ezzel kapcsolatos állásfoglalása (miszerint nem állt mögötte szolgáltatás) eleve marhaság, mert a bankoknak az ide-oda konverziók költséget generálnak, hiszen piacon devizavételi, deviza eladási árfolyamokon üzletelnek (majd be kell ballagni egy pénzváltóba és kérni, hogy a középárfolyamon váltson)."

Miután NEM volt pénzváltás, így nincs mire jutalékot felszámítani. Ha viszont úgy véled mégis lehet, akkor:
- miért titkolták el ezt a rejtett költséget a bankok?
- miért tágították titokban?
- kérlek vezesd le, hogy egy SWAP ügylet esetén hogyan jelentkezik a deviza vételi/eladási árfolyam a képletben

"El lehet ezeken jogászkodni az idők végezetéig, és a bíróságok, politikusok is remek döntéseket hoznak ezzel kapcsolatban, de mindenki tudja mi volt a felek szándéka (csak rosszul sült el és szar a felelőséget vállalni, mind két félnek, és nekünk Belgáknak pláne)."

A bankok szándéka ma már világos. A hitelt felvevő FOGYASZTÓKÉ meg egyedi. Van aki Suzukit vett 0% beufróval, van aki a nyolcadik lakását befektetés miatt, van aki személyi kölcsönt vett fel külföldi nyaralásra, de a többség nem, és aki ki is maradt belőle, mert nincs hitele, vayg éppen az adófizetők pénzén államilag támogatott kölcsöne van, vagy akár a drágább deviza nyilvántartás nélküli hitelet választotta még ne gondolja, hogy nem részese az egésznek.
Részese mert a gazdaság úgy ahogy van, az építőipar, a lakáspiac padlón van, mert az állam az adófizetők pénzén vállalta át az önkormányzatok hitelét, fizette a végtörlesztést és fizeti az árfolyamgátat.
Szerinted nekem és még több ezer embernek mi volt a szándéka amikor átváltotta a hitelét?

Tessék már végre nyitott szemmel járni és az érzéseket kívül hagyva a gondolkodásból a jog oldaláról vizsgálni meg a tényeket.

az eddigiek alapján a kormány egyáltalán nem akarja megoldani a problémát, csak nagyon úgy akar csinálni, mintha akarná.

Nem egészen világos nekem, hogy ez miért is változna meg rövid időn belül?

"Hogy lesz kialakítva, hogy a devizásoknál ne járnak rosszabbul a forintosok?"

MUHHHAHAHAHAHHAAAA!!!! Hat szetrohogom az agyam!
En forinthitelt vettem fel anno, mert abban kaptam a fizetesem es szerettem volna tundi, hogy mondjuk tiz ev mulva mennyit fogok fizetni. Joval magasabb volt a torlesztom, nem is vettem nyakra-fore kastelyokat, meg uj autot, mert az nem telt ki a koltsegvetesbol. Akkor ott villogott az osszes, most meg szepen kisegitik oket, mert tozsdeztek.

En, mint rendesen fizeto forinthiteles, kovetelem, hogy irjak jova a szamlamon az eddigi torlesztesem, es a "jo" arfolyamon tortnet devizahitelfelvetel kozti kulonbseget. A megsegitest meg tessek megoldani mas penzebol!

S

@ThomBoy: "Nyilván a kormányzat bármit megtehet, homokba dughatja a fejét ahogy tette eddig is, lehet hogy lesz még egy bankmentő lépés a kormányzat részéről (persze most is adósmentésnek kommunikálva), amiben az adófizetők pénzén a bankok zsebét fogják tömni, de az is biztos, hogy egy jelentős réteg tartani fogja magát az Uniós joghoz és minél később következik be annál nagyobb lesz a bankok kára, ugyanis sok ember most még kompromisszumot is kötne, de eljön az a pont amikor a most még fizetők is kártérítéssel együtt fogják perre vinni az ügyüket."

Aha. Aztán ezt mégis hogyan a faszomba gondolod? Az adófizetők pénzén. Kurvára nem kellene a kibaszott devizahiteleket nekünk, adófizetőknek finanszírozni. A politika ezt addig nem érti csak meg, ameddig orbán viktor betört és levágott fejével nem kezdenek focizni az utcagyerekek. Onnantól világos lesz az, aminek eddig is annak kellett volna len. NEM KASZÁLOD A MÁSIK FASZÁVAL A CSALÁNLIGETET.

@Szelid sunmalac: Tiszta sor, hogy lövésed sincs, hogy itt egyáltalán miről van szó ...

@ThomBoy: Aki azt hiszi, hogy egy pénzügyi termék ugyanaz, mint egy üveg sör, az annyit is ér . . .

@DevizaAdós: Hat persze hogy nincs kedves deviza ados tarsam. Mondd csak, miert is vettel fel devizaban hitelt? Mert epp jo volt az arfolyam es emiatt kedvezoek a kamatok? Vagy mert pisztolyt tartottak a fejedhez, hogy marpedig most megyunk hazat venni devizahitelbol? Kerlek magyarazd mar meg mirol van szo!

Én azt hallottam, hogy a kúria jogegységi döntése alapján semmis lesz a mohácsi csata is. Most mit nem értesz? Az elején úgy volt, hogy jó lesz nekünk, de látva, hogy mi lett belőle, törvényi határozattal vissza kell állítani az eredeti állapotot.

Ha fontos az ügy, valamelyik párttagot védeni kell, akkor egy nap alatt áttolnak egy törvényt a parlamenten, akár éjszaka is vitáznak.
Most vajon miért nem volt elég 4-5 ülésnap?

Szerzőnek tudom ajánlani az alábbiakat:

Hpt. 213. §

2010 nyaráig:

Hpt 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát,
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

(2) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.
(3) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(4) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.

+

93/13/EGK
www.fogyvedok.hu/93_13_EGK.pdf

+

hitelsikerek.hu/ oldal átbogarászása a bankok elleni perekkel kapcsolatban.

hitelsikerek.blog.hu/ úgy általában a témával kapcsolatban,

@Szelid sunmalac: Szerinted ki akart tőzsdézni? Szerinted mit mondtak el és mit írtak le a szerződésben?

@Szelid sunmalac: a bank kínált egy pénzügyi terméket, egy deviza alapú forintkölcsönt.

Ezt a bankrendszer marketing csapata olcsó forintkölcsönként ajánlotta a potenciális fogyasztók figyelmébe.

A dolog nem jött be, ráadásul a jelek szerint eközben számos rájuk vonatkozó jogszabályt és előírást hágtak át.

Senki nem fogott a bankárok fejéhez, hogy tisztességtelen és törvénytelen üzleti gyakorlatot folytassanak.

@ThomBoy: Draga baratom! Valtottal at mar valaha forintot barmilyen valutara? Hallottal mar arfolyamrol? Tudod, hogy az valtozik? Na, ennyi pont eleg.

@s: "Aha. Aztán ezt mégis hogyan a faszomba gondolod? Az adófizetők pénzén. Kurvára nem kellene a kibaszott devizahiteleket nekünk, adófizetőknek finanszírozni."

Én sehogy. Ha valaki ötletel akkor az a kormány és a média.
Tökéletesen egyet kell értsek veled, egy fillért sem szabad az adófizetők pénzéből a bankok zsebébe dugni!

@ThomBoy: @==T==: Nem...ne masszunk bele. Mindig az a vege, hogy mint az ovisoknal mindig csak es kizarolag mas a hibas. Mi nem tudtuk, nekunk nem mondtak, nem fogtak a kezunk stb. A faszom ki van tole. Hitelt nem vehetnek fel gyerekek, csak felnottek. Szavazojog, kettonnas vasak a kezben 130 km/h-val, de a dontesekert nem felelos senki.
Hadd rohogjelek ki titeket!

@OkoskaTo:rp: a kretének jelen esetben a bankrendszer, mert ők voltak azok, akik birtokában voltak azon információknak, amelyek elkerülhetővé tették volna az egészet. Ide tartozik még a bankrendszert felügyelő PSZAF vezetése is.

@==T==: Hopp! Latod, pont errol beszelek. Tehat mindenki mas, csak a hiteltfelvevo nem. Az nincs megemlitve sehol.

@Szelid sunmalac: Ha a bankok a jogszabályoknak megfelelő terméket kínáltak volna, akkor a bankok követelései jogosak volának, de mivel túlmentek a jogszabályi kereteken, még akkor is cumi nekik, ha egyébként a kölcsönfelvevők egy része is hülye volt.

De ugye a banknak eleve feladata lenne közgazdasági értelemben is a hitelképesség szűrése.

@Szelid sunmalac: A hitelfelvevő csak a saját egyéni kockázataiért figyel, ugyanakkor ő ebben a szituációban egy fogyasztó, akit kiemelt jogosítványok illetnek meg.

Ezzel szemben a pénzintézetre egyfelől szigorúbb jogszabályok vonatkoznak, mint más gazdasági szereplőkre ÉS ők voltak azok, akiknek pontosan ismerniük kellett a mindenkori portfóliójuk pontos kockázatait és persze azt is, hogy nemzetgazdaságilag mit okoznak ezzel.

@==T==: " nem fogott a bankárok fejéhez, hogy tisztességtelen és törvénytelen üzleti gyakorlatot folytassanak."

:D

@Szelid sunmalac: Azt hiszem szerencsés ember vagy mert sosem volt még problémád semmilyen termékkel amit vásároltál vagy szolgáltatásként igénybe vettél.
Ha pedig mégis, akkor picit, csak egy rövid időre gondold végig, hogy mennyire szar volt amikor lesz.rt a szolgáltató és szét szivatott, vagy éppen mennyire jó volt amikor sikerült érvényesíteni a jogaidat.

Borzasztó egyszerűen gondolkodtok amikor leegyszerűsítitek, hogy 1+ millió ember hülye volt, meg nem tartottak fegyvert a fejükhöz.
Az fel sem merül egyikőtökben sem, hogy mi lehet az igazság ha elmarasztaló ítéletek születnek, ha a legfőbb bírói szerv szerint is TISZTESSÉGTELEN volt akár csak egy része a szerződésnek.
Én mérnök vagyok, se nem jogász és se nem közgazdász. Nyilván utóbbiaknak sem kell értenie a villamoságtant ahhoz, hogy vásároljon egy televíziót, ahogyan nekem sem az ő szakmájukhoz hogy igénybe vegyek egy pénzügyi szolgáltatást. Ha valóban prudens módon jártak volna el, akkor nem több, egy okunk sem lenne jogorvoslatért bíróságra menni.

Hogy egy neves jogászt idézzek, hova vezetne a világ ha 10dkg parizer megvásárlásához is ügyvédre lenne szükség.

@Szelid sunmalac: Ha olvastad a fentebbi hozzászólások, akkor olvashattad azt is, hogy részemről a mostani hitelemet megelőzte egy hitelkiváltás a bank etikátlansága miatt.
A sztori úgy nézett ki, hogy a régi banktól megkaptam a hitelkiváltás forintösszegét (mert ugye csak forintban lehetett visszafizetni), az új bank ráhagyott x összeget a biztonság kedvért. A régi bank megadta a végtörlesztés dátumát, és az adott napra elutalta az összeget. Miután a havi törlesztést, ahogy a végtörlesztést is a személyes folyószámlámról vonta a rendszerük, így az új bank a teljes hitel összegét a sima folyószámlámra utalhatta át. A bank cseszett a végtörlesztési tranzakciót végrehajtani. Ha én egy cselesebb ügyfél lettem volna, akkor a folyószámlámról felveszem a teljes végtörlesztés összegét, és elrepülök vele egy olyan országba, ahol nincs kiadatás. A pénz két hónapig hevert folyószámlán simán, még lekötni sem lehetett, hisz mit lehetett tudni mikor óhajtja a bank végrehajtani a végtörlesztést. Ez idő alatt az új bank sem tudta bejegyezni a jelzálogjogát. Miután nagy kegyesen végrehajtották a végtörlesztést, a jelzálogjogot levették, az elidegenítési jogukat nem. Az új bank továbbra sem tudta bejegyezni a saját jelzálog jogát. A sztorit megírtam a PSZÁF-nek, mert ez a prudens banki működés egy súlyos hiányosságát jelenti két bank közötti ügylet viszonylatában. Tényleg csak az én hozzáállásomon múlott, hogy nem léptem le a végtörlesztési pénzzel, de nincs arra garancia, hogy más nem tette volna, a két bank meg vitatkozhatott volna egymással melyik írja le fraud (csalás) veszteségként az összeget. A PSZÁF még erre sem reagált. Ez viszont a PSZÁF alkalmatlanságának súlyos bizonyítéka volt, hisz itt nem is konkrétan az ügyfél vesztesége volt nagy (bár 1 milla nem kevés), hanem ha nem lettem volna jófej, akkor a bank, azaz a betétesek pénze is. Ez egy echte fraud helyzet előidézésére alkalmas ügymenet volt. A hpt ezt elég szigorúan szabályozza, de a PSZÁF ezt is leszarta, pedig hivatalból vizsgálnia kellett volna az ilyen fraud helyzetre abszolút alkalmas ügyemenet. Ez egy nagyon súlyos banki hiányosság volt.
Így utólag meg tényleg, fogalmam sincs miért voltam jófej. Most a banknak lenne problémája nem nekem.

A forinthitelek kapcsán meg annyit, a szüleimnek forint hitele volt, csináltak a 3%-os hitelükből, 30%-ost. Én azért választottam a CHF hitelt, mert a CHF kamata stabil. Az alapkamat azóta a kvázi nullára süllyedt, míg az én hitelem kamata csak emelkedett. Az egyoldalú kamatváltozás az nem egyoldalú kamatemelést jelent, nem ezt írtuk alá, és ez vonatkozik a deviza és a forinthitelekre is. Ha az eredetileg a kedvezményes kamatperiódus utáni hitelkamaton ketyegne a hitelem, még ezen az árfolyamon is 120 ezer lenne a törlesztésem, nem 210 ezer, és valljuk be a 0,025%-os CHF alapkamat esetén nem kicsit túlzás a 10,5%-os chf hitelkamat és a plusz 13%-os chf késedelmi kamat.

@ThomBoy:

„1. Miután én az életbiztosítással kombinált ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FORINT hitelemet váltottam át DRÁGÁBB deviza alapúra, így NEM igaz rám, hogy az olcsóbbat választottam.”

Tévedsz, az olcsóbbat választottad, mert a kockázatmentes alternatíva a drágább Ft hitel lett volna.
(egyébként a bank az olcsóbbat, de kockázatosabbat javasolta neked, ha így volt, de akkoriban nem volt élő ember aki számított volna a világválságra, és ne felejtsük el, hogy mindenki arra számított, hogy 2010 környékére már be lesz vezetve az EUR is.)
Az általad citált arányokból az látszik, hogy te ráadásul nem a kevésbé kockázatos EUR-t (ami akkor picit drágább volt), hanem valami más devizanemre váltottál.

„A Kúria szerint pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahiteles szerződés. Ez a szerződés fő tárgya (a "főszolgáltatás") ezért nem lehet tisztességtelen….” –Index
Szerintem a FOGYASZTÓVÉDELMI szempontok, csak részletkérdésekben relevánsak, és nem fogják a teljes szerződés érvénytelenségét eredményezni, de én ebben nem nagyon hiszek. (nyilván lehetnek egyedi rossz szerződések). Ettől függetlenül, mindenki abban hisz amiben akar.

„- a folyósított összeggel (ez minden esetben FORINT) kell elszámolni
- fentiek miatt nincs is árfolyamkockázat
- sőt, kamat sem jár maximum a Ptk szerinti jegybank alapkamat”

Tévedsz, a devizahitel szerződésben devizában van meghatározva a hitel összege (sőt még a törlesztő részlet is, ha a periódusban rögzített volt a kamat)).
Azt hogy ezt a delikvensek Ft-ban kapták meg a Ft folyószámlájukra az egy konverziós művelet eredménye volt (mint ahogy a törlesztés is). Azonban, ettől függetlenül az adós devizában tartozik (ezt egy deviza hitelszámlán tartják nyalván). Ergo van árfolyamkockázat is.

Már az idők hajnalán is szerepelt kamatfelár a szerződésekben (hiszen adósbesorolás szerint a folyósításkori kamatok meghaladták az akkori devizapiaci kamatokat (ez számszerűsíthető, kimutatható)), így a bíróság állapíthatja meg a kamatot (a magyar törvények szerint attól, hogy a szerződés egy részlete nem megfelelően szabályozott, és/vagy akár tisztességtelen, az nem feltétlenül eredményezi a teljes szerződés semmiségét, és a bíróság megváltoztathatja a feltételeket is ).

A Ft jegybanki alapkamat alkalmazásával a devizahitelesek rettenetesen rosszul járnának, mert ez elmúlt évet eltekintve szinte mindig meghaladta a devizahitelkamatokat, és az annuitásos hitelek törlesztő részletét kamatos kamat függvénnyel számolják, ami exponenciális függvény.
10 évet meghaladó futamidő esetén 1%-nyi kamateltérés 15-25%,-nyi törlesztőrészlet változást okoz, aminek rendkívül romboló hatása lesz. (én, ha devizahiteles lennék, ezt a verziót próbálnám elkerülni)

„- miért titkolták el ezt a rejtett költséget a bankok?
- miért tágították titokban?
- kérlek vezesd le, hogy egy SWAP ügylet esetén hogyan jelentkezik a deviza vételi/eladási árfolyam a képletben”

Szerintem a bankok a konverziót nem titkolták, hiszen ez triviális velejárója ennek a hitelnek. A folyósításkor a devizát Ft-ra kellett váltani (az, hogy a Kúria szerint ez nem szolgáltatás, és az árfolyamrés tisztességtelen, az a tudatlanságuknak köszönhető ostobaság (ha devizában is meg lehetett kapni a hitelt, és lehetett törleszteni is devizában (kinek-kinek milyen szerződése volt), akkor az adós pénzváltóban is megvehette Ft jövedelméből a valutát, és ott is szembesült volna árfolyamréssel (tehát ez miért is tisztességtelen?)

Gondolom azért tágították (ezt én is tisztességtelennek tartom), mert próbálták a rájuk lőcsölt állami terheket szétteríteni.

A folyósított deviza hitel, Ft-ban került a legtöbb ügyfél esetében jóváírásra, ami pénzváltást, konverziót jelent (itt van jelentősége a vételi-, eladási árfolyam differenciának, pongyola megfogalmazás szerint árfolyamrésnek, a SWAP teljesen más okból szerepelhet a storyban).

A SWAP ügyletre azért volt (de nem mindig szükség), mert a bank nem mindig rendelkezett kellő devizaforrással a folyósított devizahiteleihez, így más devizáját, vagy Ft-ot cserélt el, a szükséges devizára. (a swap 2 eltérő deviza cseréjét jelenti (ellentétes irányú hitel-betét művelet egyszerű formája, 2 fél között), ahol a felek a deviza kamatkülönbözetét számolják el a futamidő végén).

Mivel a kérdésedből kiderül, hogy nem igazán érted, hogyan is működött a devizahitelezés, ezért kérlek érd be ennyivel, mert nem szívesen oktatnálak ki.

Kinek-kinek nyílván más volt a motivációja, de a lényeg annyi, hogy a devizahitellel a kockázatosabbat választották (pl. te is választhattál volna nem támogatott Ft hitelt, 0 árfolyamkockázattal (drágább törlesztővel), vagy EUR alapú hitel kisebb árfolyamkockázattal, de a piaci Ft hitelnél alacsonyabb törlesztővel.
Vagy előtörleszthettél volna, vagy beléphettél volna már az árfolyamgátba (tudom, hogy ez nem mindenkinek ment, vagy tetszett, de akárki is beszélt rá a devizahitelre, ez a te döntésed volt).

Na minden jót, remélem sikerrel jársz és én tévedek.

@káeurópaibankoló: A Te eseted is egyedi, de a károgók szemében úgyis Te vagy a hibás. Nem is próbálják megérteni az igazságot.

@ThomBoy: Kedves kommenttars. Epp most keszulok kivaltani a jelenlegi hitelem. 8 banktol kertem be kulonfele ajanlatokat, kulonfele kondiciokkal, havi lebontasban, sot olyan lebontasban mikor mennyit torlesztek kamatra, tokere, kezelesi koltsegre. Minden aprobetus reszt atolvastam, rendszereztem, elemeztem es osszehasonlitottam. Ha valamit nem ertettem, segitsegul hivtam azt a nagy izet (netet), hogy kivulrol fujjam mi a BUBOR, LIBOR, kamatlab, THM, kamatperiodus, futamido stb, es eleve ugy menjek oda az ugyintezohoz, hogy pontosan tudom mit kerek. Reszletes, husz evre szolo penzugyi tervet csinaltam kulonbozo valtozokkal. Mi van ,ha emelkedik a BUBOR, mi van, ha csokken, vagy kieesik egy fizetes, mi van, ha hirtelen egyszeri nagyobb kiadas jelentkezik. Kiszamoltam a valoszinusitheto kamatvaltozasokat 8 evre visszamenoleg es mindegyiknel kiszamoltam akkor hogyan es mennyit nyerek/veszitek a jelenlegi konstrukciohoz kepest. Nem sorolnam tovabb, de hidd el, 14 lapon vannak tablazatok egy faljban, grafikonokkal, tablakkal.
Ha valaki vehet autot, ami egy gyilkos eszkoz, szavazhat, amivel milliok eletet befolyasolja, akkor ez a legkevesebb, amit megtehet, ha evtizedekre adositja el magat es/vagy a csaladjat.
Nem, nem fogod tudni megmagyarazni, hogy mindig, mindenben kizarolag mas a hibas.

@Szelid sunmalac: Ahogy írtam, kaptam ilyen táblázatot én az új banktól, amikor az előző hitelem kiváltásáról döntöttem. Nem ismétlem, hogy már az első félév után szartak rá, az ígért 7,2% helyett, 9,5% lett a kamat. Ez kapásból 40%-kal emelte meg a chf-ben számolt törlesztésemet. Erre jött az árfolyamváltozás. Természetesen a kamat azóta nőtt, a futamidő teljes egészére ígért maximum 85 ezer már az első fél év után 130 ezer lett. Két éve 210 ezer.
Szóval a táblázatokat cseszheted, de talán több esélyed lesz egy perben, ha kérsz rá pecsétet.;)

@ThomBoy: Van ez így. Már 2009-ben sem érették meg. Azóta kicsit javult a helyzet.
Semmi gond, az ország elvesztett egy elég jó adófizetőt, a nemzetgazdaság meg befuccsolt, és ez egy időre így is marad. Holott ha már 2009-ben lép a PSZÁF, nem tartanánk itt.
A huhugók meg addig huhognak míg az ő üzletáguk is bedöglik, és követik a többieket a közmunkahivatalba. Amíg azt is lesz miből finanszírozni.

@ThomBoy: bocs, kimaradt a "fegyvert" szó;)

@káeurópaibankoló: Nem toluk. Magadtol. Nem egyet es nem csak a toluk kapott infokkal. Azt hiszed engem nem hivtak fel CHF-es hitellel kapcsolatban? Mit gondolsz, nem kerdeztem meg tudjak-e garantalni a huf/CHF arfolyamot? Szerinted hazudtak? Nem.
Te csinaltal arrol tablat, hogy mennyi lesz a torlesztod, ha x-szazalekponttal no a kamat az arfolyamvaltozasnak koszonhetoen? Milyen alapon zartad ki a lheteoseget annak, hogy valtozni fog? Mert azt mondta a szomszed, aki szinten vett fel hitelt? Vagy a bank, aki ugyanugy probal neked eladni valamit, mint a piacon a neni?
Nem baratom. Te bizony remenykedtel, hogy annyi marad az arfolyam. Jatszottal, tozsdeztel, ugyanugy, mikor az ember remenykedik, hogy adott reszveny vajon emelkedik, vagy esik-e. Csak azok nem 10-20 evre szolnak.

@Szelid sunmalac: Nem ismétlem, szartam az árfolyamra, még most is csak ezer lenne a havi törlesztőm, ezen az árfolyamon. Szerintem elvárható egy banktól, ha felveszek egy hitelt 6,05% indiló kamaton a kedvezményes kamatperiódus idejére 6 hónapig, utána pedig 6 hónap után 7,2%-ot írnak a szerződésbe, akkor 6 hónap után a kamat legyen 7,2%, és nem 9,5, majd 12 hónap után 10,5. Ha a bank nem tud 6 hónapra tervezni, én honnan tudnék? Úgy számoltam, ha az árfolyam ne adj isten a duplájára nő, akkor a havi törlesztőm megáll 140-150 ezernél, szó sem volt arról, hogy a kamatot emelgetik folytonosan indok nélkül.

Szóval, barátom, nem reménykedtem az árfolyam változatlanságában, nem tőzsdéztem. Eleve a bankok tőzsdéztek, swappoltak, amiről elfelejtettek szólni a szerződésben, ahogy a hozamát elfelejtették megosztani velem, amikor viszont buktak, akkor szépen ránk lőcsölték a veszteségeiket. Szerinted, ha szólnak, hogy swap ügylet van egy hosszútávú klasszikus jelzálog-hitel mögött, szerinted aláírom a szerződést? Ki tőzsdézett itt? csak nem a bankok, amiről elfelejtettek "szólni"?

A tisztességes prudens banki kereskedésben bíztam, amikor is, ha aláírok egy szerződést, hogy 6 hónap múlva 7,2% a kamat, akkor 7,2%, nem 9,5 meg 10,5. Ez, barátom, nem tőzsde (részemről nem, a bankok részéről meg nagyon is az), hanem tisztességtelen kereskedelem, amit a fogyasztóvédelmi és a hitelintézeti törvény szabályoz még ebben az országban is. Arról nem is beszélve, hogy a prudens banki működés a hpt-ből leveztve nem igazán engedné, hogy a számviteli elvek szerint egy hosszútávú kalsszikus pénzügyi terméket, rövid távú spekulációs ügylettel fedezzenek. Ezt a számvitelben agresszív üzleti stratégiának hívják, a legkockázatosabb üzleti magatartás, amelyet elvileg a hpt tilt a pénzintézeteknek. A bankok az agresszív üzletpolitikai stratégiájuk árát most a devizahiteleseken próbálják behajtani miközben túlzott kockázatvállalásukkal kockáztatták a befektetők pénzét. Ez a helyzet.

@Szelid sunmalac: javítás, ez kimarad:
csak ezer lenne = csak 120 ezer lenne

@káeurópaibankoló: Marpedig dehogynem elvezted az elonyet, megha csak rovid ideig is. Es valoban, valutarfolyammal a bankok sem tudnak elore szamolni. Te sem es mas sem. Ezert nem veszunk fel hitelt, csak abban a penznemben, amiben a fizetesunk kapjuk. Ilyen egyszeru. Te hozzam kepest bizony joval alacsonyabb torlesztot fizettel, amikor alacsony volt a kamat. Es bizony elvezted az elonyet, ami lehetett haz, auto stb. De miert? Neked pl. a jegybank szol elore ha kamatot emel? Ne beszeljunk mar hulyesegeket.

@Szelid sunmalac: Miután 2007-ben vettem fel, és 2008-ban cseréltem nem igazán mondhatom, hogy élveztem az előnyét. Viszont fizettem kurva sok adót, hogy más támogatott forinthitelből vehesse a sokadik kéróját, meg a gyerkőcire a szocpolt.
Ha veszek egy olcsóbb autót, mert azt engedhetem meg magamnak, az azért elvárható, hogy attól, hogy nem egy BMW-t vettem még rendelkezzen azokkal a jellemzőkkel, amikkel egy autó általában szokott. Ha hiányzik belőle a motor, kormány, vagy kiderül, hogy gyári hibás, és halálos balesetet okozhat működés közben, fura érv lenne, hogy olcsó autó volt, nem kell megfelelnie az autók általános kritériumainak, vagy teljesen rendben van, hogy gyári hibás.

A 7,2%-os chf hitelkamatot nem nevezném alacsonynak, mert nem volt az. Kb a támogatott forinthitel kamatával volt megfelelő a kamata, csak használt lakásra nem járt. Vehettem volna új sorházat, mert a jövedelmembe belefért, kaphattam volna támogatott forinthitelt. Panellakást vettem, mert megelégedtem azzal, és nem kívántam sorházra dolgozni, meg rongyot rázni. Elég gáz, hogyha veszek egy rohadt nagy sorházat, máig sem lenne több a hitelem mint 100-120 ezer forint, szépen meg lenne támogatva, és igénybe vehettem volna szocpolt is, az adózók pénzéből. Úgyhogy rohadt nagy tévedés, hogy az egy alacsony kamat volt, mert kb 3-4%-os kezdeti kamatmarzzsal dolgozhatott a bank, abba meg bele kellett volna férnie egy kis válságnak. A swappolásukról meg ne is beszéljünk.
Az MNB nekem sem szól előre, ha kamatot emel, de ha aláírok egy szerződést, hogy fél év múlva 7,2%-ot fizetek, akkor kurvára nincs rendben, hogy 9,5-et. A táblázatukról meg ne is beszéljünk, amiben szépen levezették, hogy max 85 ezer lesz. Ha azonban ennyire nincsenek a hivatásuk magaslatán, akkor mi a francért szedtek hitelbírálati díjat? Miért fizettek elemző és kockázatkezelő kollégákat, ha nem képesek elemzeni és kockázatot kezelni még félévre sem? Akkor ki kell rúgni az egész társaságot, és máris alacsonyabbak lesznek az üzemi költségek, lehet egy kis kamatot csökkenteni.
Azonban, ha a logikádnál maradok, ha holnap a te bankod is 3szorosára emeli a hiteled törlesztőjét, akkor azt mondom, szuper, mert az elmúlt öt évben kevesebbet fizettél, mint én, dögöljön meg a te tehened is, légy te is bedőlt hiteles a családoddal együtt. A bank eljárása teljesen rendben van, kívánom a Sóhivatalt az igazad keresésére. Én pedig ujjongok, hogy na, most te is megszívtad. Így jó lesz nekem is, ha nekem sincs, neked se legyen. Szerinted?

Lenne egy javaslatom a devizahitel-lazadok szamara, akik hirtelen radobbentek, hogy akkor oket tulajdonkeppen megeroszakoltak: Aki keri, annak az allam atvallalja a hitelet es egyben kinevez egy hivatalos gyamot az illetonek.

@Borenbukk: Nekem is van egy javaslatom a te fajtád számára. Ha majd az utcán egy tucat vadállat elkap, kirabol és félholtra ver, kapd ingyen az államtól a temetést. Végül is a jog egy írott malaszt, minek betartani, minek mentél utcára így jártál.
A jog és az állam különböző intézményrendszerei nem azért vannak, hogy csak a te seggedet védjék, hanem azért is, hogy olyan ügyekben is igazságot szolgáltassanak, amit a hozzád hasonló egysejtűek nem tudnak értelmezni, de legalább közhelyeket tudnak pufogtatni.

@Spiro: Basszus tételesen megválaszoltam amit írtál, de elveszett. :-/

A lényeget leírom mert most nincs érkezésem újra. Én 2003-ban felvett hitelet váltottam át amire az állam évi 600.000 forint támogatást fizetett az OTP-nek a mi pénzünkből. Ezt váltottam át picit drágább hitelre, mert azt hazudták megszűnik az állami támogatás. 3 nappal az első gyerekem születése előtt írtam alá, mert 1 hónapig élt csak az ajánlat, a szerződést a közjegyzőnél láttuk először, mindenre volt 55 perc mert jött a következő.

Idézek neked egy ítéletet, Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.P.92.439/4. számon meghozott ítélete, ebből érthetővé válik miről beszélünk mi FOGYASZTÓK: „Ez a megoldás (mármint a részleges semmisség, mint szankció – F.B.) azonban nem motiválja a pénzügyi szolgáltatót a fogyasztóvédelmi szabályok betartására, mivel esetleges jogsértése esetén kizárólag a jogsértéssel szerzett előnytől esik el, ennek ellentételezéseként azonban gazdasági és szakmai fölényével eltántoríthatja a fogyasztót (saját ügyfelét) a jogérvényesítéstől, illetve azt jelentősen megnehezíti. A teljes szerződés semmissége, mint az elégtelen tájékoztatás jogkövetkezménye már erősebben motiválja a szolgáltatót a fogyasztóvédelmi szabályok önkéntes betartására. A polgári jogban alkalmazott semmisség valamely alaki vagy tartalmi hiba miatt beállott jogellenes helyzet orvoslása, míg a Hpt. 213- §-ában meghatározott semmisség lényege nem az orvoslás, hanem a fogyasztóvédelem: ez a fogyasztóvédelem eszközrendszerének talán leghatékonyabb, bár kétségkívül drasztikus megoldása. Amennyiben a bíróságnak a fogyasztóvédelem legdrasztikusabb eszközét kell alkalmaznia, úgy ez azt jelzi, hogy a többi fogyasztóvédelmi eszköz nem bírt kellő erővel a tisztességes tájékoztatás kikényszerítésére, így e szankció alkalmazása szükségszerű.”

És végül annyi, hogy nekem, átlagfogyasztónak úgy kell értenem a hitelterméket, amihez a mérnöki diploma se kell, a szakmunkás bizonyítvány elegendő.

Szerencsére ma már ez jogi kérdés, abba pedig eléggé beleástam magam az elmúlt bő másfél évben.

@Szelid sunmalac: Látod, ezt hívnák prudens hitelezésnek, amikor elmagyarázzák a tényleges és várható kockázatot, 10 éves hitel esetén 10, 20 éves hitel esetén 20 évre modellezve. A kockázatfeltáró nyilatkozatban pont ennek kellett volna benne lennie, az oklistának pont azt kellett volna taglalnia, hogy x változása y mértékben z módon befolyásolja a havi törlesztést és zs módon a tőkét. Ja, ez utóbbiról valahogy szó sem volt, hogy a kölcsön tőkéje is változhat. Persze, persze, én is látom így utólag, hogy hát végülis akár logikus is lehet, de frankón mondom ez nekem le sem esett csak amikor először szembesültem vele.

@Szelid sunmalac: Egyébként én valóban hibáztam amikor megbíztam az OTP-ben, óriási hiba volt. Azóta ha orvoshoz megyek és megmondja mi a bajom egyből elmegyek másik 7 orvoshoz, hogy állítsák fel a diagnózist, tételesen, tünetekre lebontva, hogy miből kövekezik és minek mi az oka. A diagnózis apróbetűs részét is elolvasom és mind a nyolcat összehasonlítom. Természetesen én is utána olvasok a neten, mert ez így jó. Így már eleve úgy megyek a műtőbe, hogy pontosan tudom milyen beavatkozást akarok. Elkészítem a részletes tervét a műtétnek, hogy mi van ha komplikáció lesz, ha hirtelen vér kell vagy bármi más. Nem sorolnam tovabb, de NE hidd el, hogy ez így normális.

Egyébként azóta óvatosabb vagyok, mindössze egy rövid futamidejű (2év) autóhitelt vettem fel 2011-ben amivel valóban minden szempontból elégedett voltam, de ettől még az OTP hitelem úgy sz.ros ahogy van, ahogyan a 2010-ben lejárt BB Autó hitelünk miatt egy fél milliós bírságot varrattam a prudens bank nyakába, mert 1580 forintot vitattam (látod ilyen ez amikor elolvassa az ember az apróbetűt).

@Borenbukk: Köszönöm, nekem nem kell semmilyen állami segítség, én csak a jogérvényesítést szeretném egy független bíróság által.

@káeurópaibankoló: "A törlesztőrészlet szépen kúszik fel az eredetileg a kedvezményes periódus után ígért 80-ról immáron 210 ezerre. A késedelmi kamat plusz 13% a chf-es feltőkésített késedelmes összegre."

Ha 6-ról 10%-ra emelkedett a kamatod az csak 80-ról maximum 120-ra emelte volna a törlesztődet. Mivel a törlesztőben van tőketörlesztés és díjak is, így inkább 110 körül lenne az összeg. A többi az árfolyamváltozás miatt lehetett.

A késedelmi kamat minden (nem csak banki) szerződésben általában az alapkamat kétszerese, így a 13% nem sok (amit ugye csak akkor fizetsz, ha nem törlesztesz).

A kiváltás nálad tényleg balul sült el, de csak a kamatemelés miatt nem kellett volna váltanod, mert pl 2008-tól a HUF hitelek kamatai is nőttek. Egyrészt az alapkamat alakulása miatt (ez csak 2008-2009), másrészt a nemfizető adósok számának növekedése miatt (kockázat).

@Valós Kilométer: "Ha 6-ról 10%-ra emelkedett a kamatod az csak 80-ról maximum 120-ra emelte volna a törlesztődet. Mivel a törlesztőben van tőketörlesztés és díjak is, így inkább 110 körül lenne az összeg. A többi az árfolyamváltozás miatt lehetett."
Ha a chf hitel kamatát emelik meg, akkor a chf-ben számolt törlesztőrészlet emelkedik meg. Miután a kamatot a teljes tőketartozásra számolják, amit visszaosztanak a még hátralévő futamidőre (a többségnél ez a futamidő első harmadában történt, amikor is a törlesztés nagy részét még a kamatteher fizetése teszi ki, és a tőketörlesztés alig) a kamatos kamat számításának logikájából következőleg a törlesztőrészlet-emelkedés nem egy az egyben megfeleltethetően arányosan a százalékos kamatemelésnek, hanem a kamatemelés a hátralévő futamidő és tőke nagyságának függvényében arányosan nagyobb.
A megemlkedett chf-ben számolt törlesztőrészletet váltják egy jóval magasabb árfolyamon (az árfolyam-változást nem is vitatom). Ha az eredetileg a kedvezményes periódus letelte után általuk megadott kamaton számolnánk, akkor nem lenne több a törlesztőm a legrosszabb esetben is, mint 120 ezer. A törlesztőrészletem mostani összetételében a kamatemelés dobja meg ennyire a havi fizetendő összeget.

"A késedelmi kamat minden (nem csak banki) szerződésben általában az alapkamat kétszerese, így a 13% nem sok (amit ugye csak akkor fizetsz, ha nem törlesztesz)."
A chf alapkamata 0,025%. Vagyis, ha "chf devizahitelem van" miért is 10,5% a kamata(nem thm!), és miért is 13% a késedelmi kamat? A magyar jegybanki alapkamat 2,4%. A 13% valóban a jegybanki alapkamat kétszerese, de hangsúlyozom chf hitelről van, és amely chf hitel jegybanki alapkamata 0,025%? Ez a késedelmi kamat vajon minek a kétszerese?

"A kiváltás nálad tényleg balul sült el, de csak a kamatemelés miatt nem kellett volna váltanod, mert pl 2008-tól a HUF hitelek kamatai is nőttek."

Ha veszel egy új autót, ami gyári hibás, állandóan lefullad, minden kínja van, visszaviszed a kereskedőhöz, hogy csináljon vele valamit, és tojik rá, te továbbra is annak a kereskedőnek maradsz ügyfele? Elvileg a bankváltás lehetősége is erről szólna, ha egy bank etikátlan, rossz szolgáltatást nyújt, akkor válthass, és átmehess máshoz. A kiváltás azért sült el első körben nálam szarul, mert a régi bank olyan szinten nem volt a banki hivatás magaslatán, hogy a teljes végtörlesztett összeggel a számlámon leléphettem volna. Ez egy nagyon súlyos működésbeli hiányosság, súlyos megsértése a hitelintézeti törvény visszaélések és csalások elkerülésére vonatkozó kitételeinek. A PSZÁF, aminek ezt ki kellett volna vizsgálni az egy dolog, hogy a panaszomra amúgy szintén tojt, de a prudens működés ilyen fokú hiányosságának tudomására jutásakor hivatalból kellett volna vizsgálatot indítania. A gond az, hogy ebben az országban súlyos hiányosságok vannak a fejben arról, mi a tisztességes kereskedelem, mi a prudens banki működés, banki fogyasztóvédelem, az erőfölénnyel való visszaélés tilalma, hogy a pénzügyi ellenőrző szervek azért (is) vannak, hogy a bank rendszer a prudens banki működéssel össze nem egyeztethető agresszív üzletpolitikai stratégia ne sodorjon évtizedes válsághoz a gazdaságban. Ugyanis, ha a PSZÁF már akkor fellép, amikor az első visszaélések kiderültek (2008-2009), akkor az ország gazdasági helyezte nem lenne olyan, amilyen most. Működne.

"Egyrészt az alapkamat alakulása miatt (ez csak 2008-2009), másrészt a nemfizető adósok számának növekedése miatt (kockázat)."

Tehát, a chf alapkamat nem nőtt, hanem csökkent, folyamatosan. Ha tőlem árfolyam-változás miatt szednek be magasabb törlesztőt, akkor a chf kamatcsökkentés miatt csökkentsék. Én a bankkal hitelszerződést írtam alá, nem kockázati társulási szerződést a többi ügyfelükkel. Fizettem folyósítási díjat az elbírálásért, ahogy mások is, ezért a százezer forint feletti összegért pedig elvárhatom, hogy képesek legyenek hitelbírálatot végrehajtani, azaz eldönteni ki hitelképes. Másrészt szintén hitelintézeti törvény, a prudens (okos, óvatos, körültekintő a jelentése, banki fogalom olyan óvatos banki működésre, amely nem kockáztatja a betétesek pénzét, és nem követ olyan üzletstratégiát, mely csődöt eredményezhet) banki működés érdekében a bankoknak olyan kockázatkezelési, hitelkihelyezési szabályzatokat és eljárásokat kell kidolgozniuk, melyek biztosítják, hogy a bank prudens működése biztosított legyen. Ehhez képest a komplett bankrendszer nem felelt meg ennek, miközben azt ellenőrizni és nem-törvényes működést szankcionálni illetve annak kijavításának kikényszerítésére hivatott PSZÁF tétlenül nézte. (Miközben nem a tétlen bámészkodásért kaptak a magyar átlagfizetéseket sokszorosan meghaladó fizetésüket, hanem azért, hogy dolgozzanak.)

folyt.
A nemfizető adósok számának növekedése nem az én kockázatom, hanem a banké. Miután elég magas volt az induló kamat is, aminek kamatmarzsába bőven belefért még egy kis ilyen típusú kockázat is, a banki trehányságot ne az én életem teljes tönkretételével fizettesse meg.
Ha én vagy a családom beteg, vagy munkanélkülivé válok, vagy a jelzálogban, azaz a lakásban kár következik be, a bankot sem érdekli hogy oldom meg, de a késedelmes fizetést 13%-os késedelmi kamattal szankcionálja, azt már nem mondom hány ezer forintot számolnak fel minden egyes kiküldött felszólító levélért. A bank válasza kössek biztosítást. Ha a lakásban tönkremegy az elektromos hálózat, és meg kell javíttatni a bank nem csökkenti a törlesztőrészleteimet, akkor nekem mi közöm ahhoz, hogy a bank működése során (a sajt hülyeségükből adódóan) milyen olyan nehézségek merülnek fel, ami a profitjukat kockáztatja. Kössön rá biztosítást. Ja, hogy annak az árát megspórolta a bank, mert több profitot akart, meg könnyebb zsarolni plusz fizetnivalókkal, azokat, akiknek az otthona a tét. Azt azonban hangsúlyozom, hogy a bank, akinél a hitelem van, nem igazán volt veszteséges, sőt a válság legsötétebb éveiben bankot is vett. Miből? Csak nem abból a pénzből, amit rólunk, ügyfelekről gombolt le mindenféle indokokra hivatkozva nem tartva következményektől, mert a PSZÁF úgysem büntet, majd a még fizetni tudó ügyfeleken bevasalják?
Jó lenne már a banki vadkapitalizmusból eljutni a tisztességes üzletig, és nem emberekek millióinak életét közvetlenül vagy közvetve tönkretenni, aztán mikor már nagy a szar, széttárni a kezüket, hogy de válság volt. Abban, hogy a válság ekkora lett Magyarországon, és még mindig tart a legnagyobb felelősök a bankok voltak mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleket kivéreztetve. Nem kellene ezt bagatellizálni, és az ügyfeleken számon kérni olyat, amiben a bankok jártak el nemcsak etikátlanul, de törvénytelenül is. a környező országokban rövidre zárták a problémát, mindenhol az eredeti kamaton és árfolyamon kell törleszteni a hiteleket, csak valahogy Magyarországon nem bír kialakulni az igazság. Miért?

@ThomBoy:

Ne haragudj meg, de ennek az elsőfokú ítéletnek az indoklása szerintem szánalmasan ostoba.

Ez nyilván egy konkrét ügyről szól így abban kellett ítélkezni, amit az én olvasatomban a részleges semmiség megoldott volna, hiszen a jogsértő magatartás kellett megszűntetni, és a jogosulatlan előnyt visszaszolgáltatni. Esetleg büntetni, a folytatott magatartás minősítése szerint (ez kellő visszatartó erőt jelenthet).

Azzal nem tudok egyetérteni, hogy a teljes semmiség lenne az üdvözítő megoldás, mert ingoványos talajra viszi az ügyet, mind jogi, mind közgazdasági értelembe. (ha hallod a kormányzati kommunikációt, miszerint a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a Ft hitelesek, lehetnek itt még csalódások)

Bár nem tudom, miben volt elégtelen a tájékoztatás, de a mostani Kúriai állásfoglalás szerint az árfolyamkockázat ügyfelek által való viselése nem semmiségi ok. Illetve nehezen tartom valószínűnek, hogy ez a tájékoztatás ne történt volna meg. (az árfolyamrés miatti teljes semmiség aránytalan lenne, hiszen ez marginális költség, stb., most tovább nem találgatok)

Az elégtelen tájékoztatás miatti semmiség, szerintem csak lényegi kérdés esetében lenne kimondható, de én ilyet nem látok.
Ha pedig a részleges semmiség orvosolja a jogsérelmet, akkor aránytalan és indokolatlan a teljes semmiséggel büntetni (hiszen fogyasztóvédelmi bírság is kiszabható, eltántorításként).

Ahogy tudjuk, Mo.-on nincs precedens alapján történő ítélkezés, így okafogyott a bírói érvelés, miszerint az ítéletében megfogalmazottak elrettentőek lennének a bank számára. Szerintem kissé túlterjeszkedett hatáskörén, mert precedenst kívánt teremteni.

„…azonban nem motiválja a pénzügyi szolgáltatót a fogyasztóvédelmi szabályok betartására, mivel esetleges jogsértése esetén kizárólag a jogsértéssel szerzett előnytől esik el, ennek ellentételezéseként azonban gazdasági és szakmai fölényével eltántoríthatja a fogyasztót (saját ügyfelét) a jogérvényesítéstől, illetve azt jelentősen megnehezíti.”

Véleményem szerint a bíróságnak a jogsértést kell orvosolnia, és fejtegetése nem megalapozott, hiszen ő is véleményét fejti ki, de nem bizonyított tény (mi támasztja alá, a jövőbe lát).
Hozzáteszem, hogy a közvélekedéssel ellentétben a bankok nem a hitelek bedőlésében és a fogyasztók kisemmizésében érdekeltek, hanem fenntartható mindkét fél számára elfogadható feltételekben.

Bár már rég nem dolgozom pénzintézetnél, de már a 90-es évek végén forszíroztam, hogy ne a pénzintézetek üzletszabályzatában, hanem központi, törvényileg szabályozott kogens szabályokban legyenek rögzítve, sablonosítva az egyes pénzügyi műveletek, termékek illetve eljárások, mert ez nemcsak a fogyasztók, de a szolgáltatók dolgát is megkönnyíti (és olcsóbbá teheti a szolgáltatásokat).
Ez egyébként viszonylag egyszerű lenne, mert az összes banki termék hitel-betét, és/vagy konverziós művelet kombinációjaként leírható.

Na, sok sikert, remélem jó bírót fogsz ki és leigázod a világot :)

@Spiro: Azt gondolom még mindig nem érted a fogyasztóvédelmet, nem ismered az uniós irányelvet és jogi szabályozást.
Ha az ittas vezetést is így szankcionálná a törvény, akkor mindenki piásan vezetne, mert érdemes próbálkozni.

A nem járhatnak jobban kormányzati kommunikáció meg egyenesen szánalmas, jogilag nem értelmezhető. Tehát ha valakit átb.sznak akkor szopjon tovább, mert neki ez nem jár?
Ha veszel egy fékhibás autót 4 millióért és rommá törik akkor azt nem kell visszavásárolni mert aki 5 millióért vett az rosszabbul jár?

@ThomBoy:

Szerintem rendkívüli csőlátással tekintesz erre a problémára, és részletkérdéseket a hitelszerződés lényeges részének állítasz be. (ha szerinted a problémát generálisan (nem egyedi esetről, és általam ismeretlen esetleges lényegi hiányosságról beszélek) a Fogyasztóvédelmi törvény, alapján kimondott semmiség fogja megoldani, akkor szerintem csalódás fog érni).

Az ittas vezetéses példád, ebben kontextusban marhaság, hiszen ott nincs mód az eredeti állapot visszaállítására (időutazás nélkül), és hiába vannak törvények, attól még előfordul, szabálysértés, bűncselekmény, stb. (ezért hülyeség a PKKB feljtegetése, mert a jogkövetkezmény visszatarthat, de nem szükségszerűen korlátoz (illetve nem csak a legradikálisabb megoldás hozhat eredményt).

Te is tudod, hogyha az autó fékhibás, akkor az adott esetben kártérítés jár, és megfelelő büntetés az okok jogszabályszerinti mérlegelése alapján. Azonban, ez nem jelenti azt - ha a hiba javítható, és ez szavatolja a rendeltetésszerű használatot-, hogy az összes ilyen típusú autót vissza kell vásárolnia a gyártónak.

Az autógyártónak sem kell feltétlenül felhívnia a figyelmet a KRESZ és a termék elvárható racionális használatára a figyelmet.
A fogyasztó minimális tájékozottsága elvárható, függetlenül végzettségétől.
Az indokolatlan költségek természetesen visszajárnak, de nem mindenáron a szerződés érvénytelenítés útján.

@Spiro: Azt hiszem parttalan kezd válni a vita, nem tudjuk meggyőzni egymást de talán nem is szükséges.

"Az ittas vezetéses példád, ebben kontextusban marhaság, hiszen ott nincs mód az eredeti állapot visszaállítására (időutazás nélkül), és hiába vannak törvények, attól még előfordul, szabálysértés, bűncselekmény, stb. (ezért hülyeség a PKKB feljtegetése, mert a jogkövetkezmény visszatarthat, de nem szükségszerűen korlátoz (illetve nem csak a legradikálisabb megoldás hozhat eredményt)."

Tényleg javaslom olvass utána az európai fogyasztóvédelemnek és ne abból indulj ki, hogy a kúria mit maszatol. Szerencsére esetünkben még az eredeti állapot helyreállítása is működik és jogállamban igenis hisznek és alkalmazzák is a preventív jellegű jogszabályokat.

Ahogyan végig hazudtak prudensék az elmúlt éveket úgy fulladnak bele idővel a hazugságaikba. Nekem van kitartásom, elmegyek az uniós bíróságig ha kell. Én csak azokat sajnálom akik nem tudnak perelni.

@káeurópaibankoló:
"Miután a kamatot a teljes tőketartozásra számolják, amit visszaosztanak a még hátralévő futamidőre..."
Hű, ezt nagyon félreérted. Addig rendben van, hogy a bank a kamatot a teljes fennálló tőketartozásra számolja, de a számoláshoz semmi köze a hátralévő futamidőnek.
Ezzel szemben az annuitásos törlesztőrészletben először is megfizetjük legutóbbi törlesztés óta keletkezett kamatösszeget, ami ugye 30 napra eső kamat. Ezen kívül törlesztünk eleinte egy kis összeget, mondjuk x-et a tőkére. A következő 30 napban már egy picivel kevesebb kamatösszeg keletkezik, mivel a fennálló tőketartozás már alacsonyabb x egységgel, így a változatlan havi részletből már több marad a tőke törlesztésére. legyen ez y, ahol y>x, ha nem is sokkal.
Látható, hogy hónapról-hónapra egyre kevesebb a keletkező kamatösszeg, így egyre több jut tőketörlesztésre és egyre gyorsul a tőke fogyása. Ez az annuitásos törlesztés módszere. De ebben a kamatszámításra nincs hatása a hátralévő futamidőnek. Amire hatása van a hátralévő futamidőnek, az a havi tőketörlesztés, vagyis az x, a következő hónapban pedig az y.
A bank különben sem követelhet meg nem szolgált kamatot. És kamatos kamat sem bukkan fel egy annuitásos hitelnél.

@And67: "Hű, ezt nagyon félreérted. Addig rendben van, hogy a bank a kamatot a teljes fennálló tőketartozásra számolja, de a számoláshoz semmi köze a hátralévő futamidőnek."
Ezt komolyan gondolod?
Annuitás képlet beilleszthetően átírva, egyszerűbb, de most megfelel:
PV= C x (1+ (r/m)) * ((1+(r/m) az n x m hatványon) -1) / (r/m))

PV hitelösszeg, C tőke, r piaci kamatláb, m kamattörlesztés gyakorisága, n futamidő.
A képletben van a futamidő, ugye. Szép lenne, ha nem. A kihelyezett tőkének az induló kamattal kiszámolják a teljes futamidőre eső kamatösszegét, képlet átrendezéssel jön ki a havi törlesztőrészletet (a szoftverek automatikusan csinálják), de az alapképlet adott. Pongyolán az annuitás képlet az alap kamatos kamat számításnak egy olyan tovább fejlesztett változata, ahol a mindenkori tőke a már visszafizetett tőke összegével csökken, de a dolog természetéből, illetve a nem lineáris tőketörlesztésből adódóan a futamidő elején főként a kamatteher, a futamidő végén főként a tőketörlesztés teszi ki törlesztőrészlet nagyobb hányadát. Nagyon leegyszerűsítve azt szokás mondani, a futamidő első harmadában inkább kamatot, utolsó harmadában inkább tőkét törlesztünk.
Hogy könnyedén össze lehessen hasonlítani, mekkora kamatterhet kell kifizetni egy felvett hitel után, a legegyszerűbb módszer, ha a törlesztőrészlet összegét a törlesztési periódusok darabszámával szorozzuk, azaz x törlesztőrészlet szorozva az x hónappal. Ha menet közben emelkedik a törlesztőrészlet, akkor a törlesztőrészlet összege szorozva a még hátralévő futamidővel. A kijött teljes visszafizetendő összeg (tőke+kamat) valamint a hitel felvételekor kalkulált teljes összeg (tőke+kamat) különbözete megadja, hogy valójában mennyibe is kerül nekünk a kamatemelés az adósságszolgálatunkban. Minél hosszabb a még hátralévő futamidő a teher annál nagyobb.

Amúgy meg ha nem számítana a futamidő, akkor a logikádat követve, felveszek 1 millió forintot 1 évre 5%-os kamaton, vagy 30 évre 5%-os kamaton, akkor is egyformának kellene lennie a kamattehernek a teljes futamidő alatt a teljes visszafizetett összegben. Valahogy ez azért nem szokott így lenni. Íme a fenti példa az MNB hitelkalkulátorával kiszámolva. A két példa közötti különbség 29 év, kamatteher különbözete 905268 forint:
1,
Devizanem: HUF
Éves kamat: 5,00 %
Éves kezelési költség: 0,00 %
Futamidő: 12 hónap (1,00 év)
Türelmi idő:0 hónap
THM (%): 5,11 %
A hitel összege: 1 000 000 Ft
Ön által összesen fizetendő: 1 027 290 Ft
Ebből tőke (= a hitel összege): 1 000 000 Ft
kamat: 27 290 Ft
Törlesztőrészlet a második hónaptól:* 85 607 Ft
Az utolsó havi törlesztőrészlet: 85 607 Ft

2,
Devizanem: HUF
Éves kamat: 5,00 %
Futamidő: 360 hónap (30,00 év)
Türelmi idő: 0 hónap
THM (%): 5,11 %
A hitel összege: 1 000 000 Ft
Ön által összesen fizetendő: 1 932 558 Ft
Ebből tőke (= a hitel összege): 1 000 000 Ft
kamat: 932 558 Ft
kezelési költség: 0 Ft
Törlesztőrészlet a második hónaptól:* 5 368 Ft
Az utolsó havi törlesztőrészlet: 5 368 Ft

Szerintem az is könnyen belátható, ha egy képlet egyik tagját megváltoztatom, például a kamatot, akkor a végeredmény szintén változik.

A fenti példánál maradva (1 millió, 5%, 360 hó) így alakul az első 6 hónapban a kamat és tőke törlesztés aránya (havi törlesztőrészlet 5 386 Ft):
Hó tőketörl. kamat tőketartozás
1, 1 202Ft, 4 167 Ft 998 798 Ft
2, 1 207 Ft 4 162 Ft 997 592 Ft
3, 1 212 Ft 4 157 Ft 996 380 Ft
4, 1 217 Ft 4 152 Ft 995 164 Ft
5, 1 222 Ft 4 147 Ft 993 942 Ft
6, 1 227 Ft 4 141 Ft 992 715 Ft

Azaz a 6 hónap után a fennálló tőketartozás 992 715 forint. Vagyis mindössze 7 285 forint tőke fogyott az 1 millió Ft-os hitelből. Ha most jelentősen megemelkedik a kamat, mondjuk 10%-ra akkor 8735 forint körül alakul a havi törlesztőrészlet. A teljes visszafizetendő összeg így alakulna kamat emelés nélkül: kamatteher: 932 558 Ft, teljes visszafizetendő összeg a futamidő alatt: 1 932 558 Ft.
Ha történik egy +5% százalékos kamatemelés a 6. hónap után, akkor a futamidő végére a teljes visszafizetendő összeg: kamatteher 2 124 562 Ft
teljes visszafizetendő összeg: 3 124 562.

Azaz a 360 hónapos futamidejű hitel 6 hónapja után 5%-ról 10%-ra történő kamatemelés 1 192 004 plusz kamatterhet eredményezett az eredetileg 1 millió forintos felvett hitel után, vagyis a teljes visszafizetendő összeg 1 932 558 Ft helyett 3 124 562 Ft.

Javaslom tanulmányozd még az annuitás képletét, hogy vajon van-e hatása a futamidőnek (futamidő változtatási művelet kamatteher hatása!!! pl) vagy a kamatváltozásnak a fennálló hitelügyletre. Eleve szerinted mire számolnak kamatot, ha nem a kihelyezés idejére és a kihelyezett tőkére? S vajon miért volt problémás az egyoldalú kamatemelés? Talán nem tettek ilyet a bankok fennálló hitelügyletben? Ha igen, akkor szerinted nem emelkedett a törlesztőrészlet? Igen, ha változatlan törlesztőrészlet mellett, a képlet egy másik változóját, a futamidőt hosszabbítják, de az az adósságszolgálatot még jelentősebben emeli.

@káeurópaibankoló:
Nem ugyanarról beszélünk: én a kamat számításáról, te pedig a törlesztőrészletről.

Csak arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy a kamatot a bank mindig az eltelt időre számolja (megszolgált kamat) és ebben a számolásban nem számít, hogy mi a hátralévő futamidő. Napi kamatszámítás történik, a bank naponta kiszámolja az 1 napi kamatösszeget és nyilvántartásában megszolgált, de még nem esedékes kamatösszegként gyűjti. Amikor eljön a törlesztési nap, akkor esedékessé válik ez a naponta gyűjtögetett kamatösszeg és a törlesztett összegből először a bank ezen kamatkövetelése kerül kielégítésre és a fennmaradó rész csökkenti a tőketartozást. (Egész pontosan késett díjak/költségek, késett kamatok, esedékes díjak/költségek, esedékes kamatok, tőke a kielégítési sorrend, de egyszerű esetben nincs pl. kezelési költség és nincs késedelemben az ügyfél.)

A törlesztőrészlet nagyságát természetesen befolyásolja a futamidő és hosszabb futamidő esetén kisebb a havi részlet, de összességében több kamat keletkezik a teljes futamidő alatt. De nem igaz, hogy kamatos kamatszámítás történne az annuitásos hitelek nyilvántartásában. A bank mindig csak annyi kamatot számol el a törlesztésből kamattörlesztésre, amennyi kamat a legutóbbi törlesztés óta a napi kamatszámítás módszerével keletkezett. És ebben a kamatszámítási műveletben nem számít, hogy még mennyi idő van hátra a futamidőből.
Lehet pongyolán azt mondani, hogy a futamidő első harmadában inkább kamatot, utolsó harmadában inkább tőkét törlesztünk, de ez igazából kamatláb és futamidő függvényében igen változatos lehet. Magas kamatszint és hosszú futamidő mellett az elején alig jut tőketörlesztésre a havi részletből, alacsony kamatszint mellett pedig már az elején is értelmes rész jut tőketörlesztésre, különösen akkor, ha a futamidő sem idétlenül hosszú.

"Eleve szerinted mire számolnak kamatot, ha nem a kihelyezés idejére és a kihelyezett tőkére?"
Nem a kihelyezett tőkére, hanem a mindenkori tőkére, vagyis az aktuális fennálló tartozásra számol kamatot a bank. Már visszafizetett tőkére nem számol kamatot a bank.
A bank valóban a kihelyezés idejére számol kamatot, de fontos pontosan fogalmazni: nem a hátralévő időre, hanem az eltelt időre történik a kamatszámítás.
Persze ha nincs késedelem, nincs részleges vagy teljes előtörlesztés és nincs kamatváltozás, akkor előre is ki lehet számolni a keletkező kamatösszeget, de az csak modellszámítás, a tényleges kamatszámítás a tényleges tőketartozás ismeretében történik.

Most ne menjünk bele az olyan finomságokba, hogy mi számít kamatnapnak (sok banknál a hónap 31. napja nem kamatnap, aznap ingyen van a pénz az ügyfélnél, cserébe 360-nal oszt a bank), vagy abba, hogy ha bankszünnapra esik a törlesztés, akkor miként tér el a történet a modellszámítástól és ezt mikor és miként korrigálja a bank, többféle módszert követnek ebből a szempontból is a hazai bankok. De hidd el, ismerem az annuitást és a gyakorlati alkalmazását is, csak sikerült picit elbeszélnünk egymás mellett. :-)

Akkor még egyszer. Az annuitás képlet két két fontos változója a futamidő és a kamat. A kihelyezett tőke nagysága, a futamidő hossza, ezen belül a kamatfizetés gyakorisága alapján keresik a hiányzó törlesztőrészlet nagyságát. A számítás módjából adódóan a törlesztőrészlet tartalmazza a meghatározott futamidőre és kamatra kiszámolt kamat- és tőketartozás valahányad részét. Könnyedén belátható, hogy mondjuk egy húsz milliós hitel 20 évre kihelyezése esetén, ha a bank a teljes tőkére számítaná fel az első naptól a 30. napig a kamatot, akkor az első törlesztőrészlet az utolsóhoz viszonyítva irreálisan magas lenne. Az annuitás képletből számított havi törlesztőrészlet azon a módon teszi egyforma nagyságúvá a törlesztő részletet a futamidő teljes hosszára, hogy a kamat és tőke törlesztésnek csak mindig bizonyos hányadát törleszti a fizető.

"A bank valóban a kihelyezés idejére számol kamatot, de fontos pontosan fogalmazni: nem a hátralévő időre, hanem az eltelt időre történik a kamatszámítás."

Akkor nézzünk példát: 1 millió forint 1 évre 12 havi törlesztési periódussal így néz ki:

hó tőke törlesztő tőkerész kamatrész tőke
1 1000000 87 916 79 583 8 333 920 417
2 920 417 87 916 80 246 7 670 840 172
3 840 172 87 916 80 914 7 001 759 257
4 759 257 87 916 81 589 6 327 677 669
5 677 669 87 916 82 269 5 647 595 400
6 595 400 87 916 82 954 4 962 512 446
7 512 446 87 916 83 646 4 270 428 800
8 428 800 87 916 84 343 3 573 344 458
9 344 458 87 916 85 045 2 870 259 412
10 259 412 87 916 85 754 2 162 173 658
11 173 658 87 916 86 469 1 447 87 189
12 87 189 87 916 87 189 727 Ft 0

A felvett 1 millió után a teljes visszafizetendő összeg 1 054 991 Ft, a futam idő során megfizetendő összes kamat 54 991 Ft.Most nézd vissza az első hónapot, és azt látod,hogy a teljes tőketartozásra kellett volna kamatot fizetni, vvagy egy arányos részét? Az első hónapban mindösszesen 8 333 Ft kamatrész törlesztése történt, nem a teljes fennálló tőketartozásra.

"Most ne menjünk bele az olyan finomságokba, hogy mi számít kamatnapnak (sok banknál a hónap 31. napja nem kamatnap, aznap ingyen van a pénz az ügyfélnél, cserébe 360-nal oszt a bank), vagy abba, hogy ha bankszünnapra esik a törlesztés, akkor miként tér el a történet a modellszámítástól és ezt mikor és miként korrigálja a bank, többféle módszert követnek ebből a szempontból is a hazai bankok. De hidd el, ismerem az annuitást és a gyakorlati alkalmazását is, csak sikerült picit elbeszélnünk egymás mellett. :-)"

Ahogy írod a bankok napi kamattal számolnak. Csak vajon mit jelent a kiírásukban, hogy a hitel napi kamatozású, amelyet az esedékesség napján tőkésítenek?
Mindemelett a legtöbb bank a hiteleket 365 napos évvel számítja, a 360 napos évet többnyire a lekötött betétek kamatszámításánál alkalmazza.

Bocsánat,eléggé összehúzta a példát a komment, szépítek rajta egy kicsit, hogy átláthatóbb legyen:
hó tőke törlesztő tőkerész kamatrész tőke
1, 1000000 87 916 79 583 8 333 920 417
2, 920 417 87 916 80 246 7 670 840 172
3, 840 172 87 916 80 914 7 001 759 257
4, 759 257 87 916 81 589 6 327 677 669
5, 677 669 87 916 82 269 5 647 595 400
6, 595 400 87 916 82 954 4 962 512 446
7, 512 446 87 916 83 646 4 270 428 800
8, 428 800 87 916 84 343 3 573 344 458
9, 344 458 87 916 85 045 2 870 259 412
10, 259 412 87 916 85 754 2 162 173 658
11, 173 658 87 916 86 469 1 447 87 189
12, 87 189 87 916 87 189 727 0

Így is összehúzza,kiveszem belőle a törlesztőrészletet, ami 87 926 Ft.
hó tőke tőkerész kamatrész tőke
1, 1000000 79 583 8 333 920 417
2, 920 417 80 246 7 670 840 172
3, 840 172 80 914 7 001 759 257
4, 759 257 81 589 6 327 677 669
5, 677 669 82 269 5 647 595 400
6, 595 400 82 954 4 962 512 446
7, 512 446 83 646 4 270 428 800
8, 428 800 84 343 3 573 344 458
9, 344 458 85 045 2 870 259 412
10, 259 412 85 754 2 162 173 658
11, 173 658 86 469 1 447 87 189
12, 87 189 87 189 727 0

@káeurópaibankoló:
"Mindemelett a legtöbb bank a hiteleket 365 napos évvel számítja, a 360 napos évet többnyire a lekötött betétek kamatszámításánál alkalmazza."
Fordítva.
Betéteknél az osztó jellemzően 365, hiteleknél 360. Mert így jár jól a bank.
persze vennak kivételek és nem mindegy, hogy mi számít kamatnapnak.

@káeurópaibankoló:
"A felvett 1 millió után a teljes visszafizetendő összeg 1 054 991 Ft, a futam idő során megfizetendő összes kamat 54 991 Ft.Most nézd vissza az első hónapot, és azt látod,hogy a teljes tőketartozásra kellett volna kamatot fizetni, vvagy egy arányos részét? Az első hónapban mindösszesen 8 333 Ft kamatrész törlesztése történt, nem a teljes fennálló tőketartozásra."
Azért, mert 1 MFt 10%-os kamatlábbal 1 hónap alatt 8.333 Ft kamatot termel. És az első hónapban még 1 MFt volt a fennálló teljes tőketartozás.
Kiválóan tudsz annuitásos törlesztőrészletet számolni, nem értem, hogy kamatszámítással miért nem próbálkozol. :-)

@And67: Te pedig kiválóan tudsz kamatot számolni, de ha ugyanezt a példát levezeted 24 hónapos futamidőre, akkor bizony látszik, hogy míg az első hónapban ugyanekkora a kamatrész, a második hónapban már nem (a törlesztőrészlet 46 145 Ft). A teljes visszafizetendő kamat 107 478 forint lesz,tehát megállapíthatjuk, hogy bizony a futamidő befolyásolja a teljes visszafizetendő kamatteher nagyságát, és innen indultunk. Másrészt, talán abban is megállapodhatunk, hogy a futamidő alatt történt kamatváltozás is módosítja a havi törlesztőrészlet nagyságát, és a futamidő alatt a még fennálló tőketartozásra vetítve az összes kifizetendő kamatteher nagyságát változtatva. A havi tőkésítés során a 360 napos osztóval számolva a havi kifizetendő kamatteher magasabb, mint 365 napos évvel, azaz évi öt nap kamatterhet tőkeként kamatoztat a bank, az egy 20 éves futamidejű hitelnél már 100 nap. Ebben az esetben vajon a tőkésített kamatteher milyen módon kamatozik? Mert így jár jól a bank?
Amikor az ügyfél késedelembe esik a késedelmes összeget tőkésítik, késedelmes összegre plusz késedelmi kamatot számítanak fel. Minden egyes késedelmes hónap után a kint lévő késedelmes összeget tőkésítik és a teljes késedelmes összegre számítják fel a késedelmi kamatot, plusz a feltőkésített kint lévő tőke kamatozik az alapkamattal. Vajon ez már nem kamatos kamat?
A hozzászólásom nem olyan alap klasszikus hitelre vonatkozott, ahol a bank a futamidő alatt nem emel kamatot. Hanem olyanra,ahol a devizában számolt a bank egyoldalú kamatemelése a törlesztőrészletet is jelentősen emeli. A megemelkedett devizában számolt törlesztőrészletet az árfolyamemelkedés miatt még extrémebb mértékben emeli a forintban fizetendő törlesztőrészletet,kétszeresére, háromszorosára a forintban fizetendő terhet. A jelentősen megemelt törlesztőrészletet sokan késedelmesen tudták törleszteni, vagy sokan már sehogy. Ebben az esetben a késedelmes összeg a fizetési határidőn túl késedelmei kamattal sújtott,amely késedelmi kamattal sújtott összeg a következő törlesztési periódus esedékességének napján tőkésítésre kerül. A feltőkésített kintlevőség, mint tőketartozás kamatozik az aktuális kamaton, a további késedelmek késedelmes kamattal együtt ismét tőkésítésre kerülnek, és kint lévő tőkeként kamatoznak. Akkor ez mi, ha nem kamatos kamat?

@káeurópaibankoló:
Nem a késedelmes törlesztést kellene alapesetnek venni, az már sajnos nem szerződésszerű teljesítés a hitelfelvevő részéről. Éppen ezért a késedelmi kamat felszámítása nem a kamatos kamat fogalmi köre még akkor sem, ha a késedelmes kamatösszeg után is jár a hitelezőnek a késedelmi kamat.
Sose vitattam, hogy hosszabb futamidő esetén több kamat keletkezik, csak azt, hogy a hátralévő futamidőre számolna a bank kamatot. A törlesztőrészletnél számít a hátralévő futamidő, a törlesztőrészlet mindig változó része kamattörlesztésre fordítódik, de az az annuitásos képlet csodája, hogy ki lehet számolni egy olyan állandó havi részletet, ami biztosítja, hogy a legutóbbi törlesztés óta keletkezett kamatösszeg folytonos megfizetése mellett a futamidő végére éppen elfogyjon a tőketartozás, miközben mindig csak az aktuális fennálló tőketartozás kamatozik a napi kamatszámítás szabályainak megfelelően. Eközben a bank mindig csak az eltelt időre számol kamatot. Látom, hogy ezt nem akarod megérteni, ezért részemről itt a vége az ismeretterjesztésnek, különben is indulok nyaralni.