Zárolásról döntött a kormány. Az összeg nem túl nagy - a tekintetben, hogy volt már ennél sokkal izmosabb zárolás is a történelem során -, az érdekes ebben a történetben inkább az, hogy valójában rohadtul nem lett volna szükség 110 milliárd forint összegereblyézésére. És ha már mégis, akkor meg marhára nem volt kötelező így, fűnyíróelv szerűen farigcsálni.

Ha megnézzük a 2014-es költségvetést, akkor azt lehet látni, hogy a tervezés két helyen lett viszonylagosan elkúrva: az inflációnál és a rezsicsökkentésnél - bár a kettő valamelyest összefügg. A tervben az volt, hogy az infláció 2,5 százalék lesz, ehelyett egy öles nulla lett - jó, a maginfláció három százalék, de ez a tényen nem változtat, csúnyán benézték az adatot. A rezsicsöki is hozzájárult az infláció nullázódásához, de mindkét tényező következménye lett a vártnál jóval kisebb adóbevétel, amit csak részben tudott kompenzálni a fehéredés a pénztárgép-csere révén.

Lehet merengeni, hogy ezt mégis hogy lehetett elcseszni, de mindegy, mert ezt kábé ki tudta volna bekkelni a büdzsé, volt annyi rugalmasság a rendszerben - főleg amiatt, hogy az uniós pénzek kiszórása felhúzta a GDP-növekedést három százalékra. Azt azonban már nem indokolta semmi, hogy miért kellett iszonyú sok pénzt beleölni a közfoglalkoztatásba - oké, tudjuk, választási évben kell a fasza mutató a foglalkoztatásról. Szintén nincs értelmes magyarázat arra, hogy miért kellett közműcégeket vásárolni összesen több mint 150 milliárdért. Ezek a tételek, meg az egyéb módon, ide-oda elszart fillérek szépen összeadódtak, a rohadt hiány meg baszott csökkenni magától.

Az első kézenfekvő megoldás az volt - és ezzel nem is volt még baj - hogy a hiányszámot kissé feljebb nyomták, így pricc-pracc-prucc, máris nem az éves terv 80 százaléka jött össze öt hónap alatt, hanem csak akármennyi. De ez kevésnek bizonyult, ezért kellett a zárolás. És hát az is hogyan.

Nem akarok most demagógkodni, majd megcsinálja helyettem más, úgyhogy nem kezdek bele a "bezzeg a stadionokra van pénz, az egészségügyre meg oktatásra nincs" szövegbe. Egyrészt egy négyötödrészt kész monstrumot nem igazán lehet leállítani, másrészt ha a számlák jönnek, azt mégis illik kisebb csúszással kifizetni, harmadrészt a stadionokat összehozni a beteg gyerekek étkeztetésével olyan demagóg, mint a reklámadót azzal legitimálni, hogy a közoktatást fejlesztik a bevételből. Ezzel együtt nyilván teljesen felesleges egy nívótlan futballal rendelkező országban minden sárfészekbe stadiont építeni.

A minden sorból húzzunk tíz forintot típusú fűnyírás eléggé káros, ha mást nem is mondunk, azért, mert ennek semmi köze nincs a spóroláshoz. Ez a pénz be lett tervezve, ezért ez mindenképpen hiányozni fog. Akkor is, ha egyébként az adott intézmény túlköltekezik. Szóval ezt a tételt az adott intézmény előbb-utóbb el fogja költeni, ha nem most, akkor jövőre vagy két év múlva, a feladat így nincs megoldva, csak elodázták a kérdést. Ha már spórolás, akkor sokkal jobb egyszerűen a hülyeségekre nem költeni.

De ez nyilván nem megoldás, hiszen a kormány mentalitás pont olyan, mint a Belga fizetéses számában a sutyerák rácsodálkozása a világra: "Ez a fizetésnap. Fogok venni kenyeret, meg még iPhone-t".