Miközben Viktor azzal a jóleső érzéssel henyélhet, hogy megnyert egy csatát Brüsszelben, s pár napig valóban ügyesen kezelte a menekültkérdést, a rezsim futószalagon gyártja az ügyeket, melyektől azonnal lesápad a jóérzésű júzer. Sajna az eddig is jellemző mutyik, lopások és az adófizetőknek súlyos veszteséget okozó fasznagyobbító presztízsbankvételek lassan a mínuszos hírek közé kerülnek a sajtóban, annyira nem érdekelnek senkit. Amitől öt éve még kiborult volna az átlag tisztességes szavazó, arra két éve már csak egy csendes "kapjátok be a faszomat tolvajok"-kal reagált, most meg szarik az egészre, csulázik egy istenest, oszt bekapcsolja a Barátok köztöt.
Mi azért szélmalomharcolunk még egy csöppet, így egymás mellé téve az elmúlt néhány nap termését talán jobban látszik, hogy miközben a menekülttémával altatnak, miket művelnek a háttérben. Magabiztosságukat jelzi, hogy szaporodnak az elképesztően pofátlan, pökhendi nyilatkozatok is, tudják, hogy senki nem fog fennakadni ezeken, illetve aki mégis, az úgyse szavazott volna rájuk eddig se. Akkor meg miért ne eresszék ki magukból az igazi büdös taplót?
Itt van például Lázár János, aki egy magasabb demokráciaszintű országban egy ilyen sztori után már a hatóságok elől szaladna, akkora lopodát sikerült fabrikálnia a dohánysztoriból. A legfrissebb üggyel, a hatalmas profitúra duzzasztott nagykerbiznyák sutyiban haveroknak adásával feltette a teljesítményére a koronát, amit pedig az után mondott, hogy a lehetőségről még csak nem is értesített piaci szereplők is bejelentkeztek a sztoriba a haverokénál jóval magasabb árral, az priceless:
A többi dohánycég nem látta meg a lehetőséget.
De van még egy régi nyalonc kedvencünk, aki egy dologhoz ért: minden sztoriból kimagyarázza, hogy attól a Fidesz a király. A dohánymutyera részeként sikerült a rendszer egyik legfőbb kegyeltjét, az adófizetői pénzből fizetett sztárbloggert, Lánczi Tomikát beejtőernyőztetni a dohánycég felügyelőbizottságába, amiről ő maga, kirobbanó szerénységét megvillantva ezt nyilatkozta:
Olyan elismert szakembereket kerestek, akik egészséges életmódot folytatnak, nem dohányoznak, átlátják a hazai társadalmi folyamatokat, szakértelemmel rendelkeznek a szabályozott piacok működésében, ugyanakkor nincs dohányipari előéletük.
Végül emlékezzünk meg az olimpiai fellángolásról, amelyről talán nem is lenne baromság értelmes vitát folytatni független szakértők által elkészített megvalósíthatósági tanulmányok, pénzügyi tervek alapján. Csakhogy amikor azt az elemzést akarta a sajtó kikérni, ami alapján nevetséges számok jöttek ki az olimpiára, persze nem adták. Sőt, Borkai fideszes MOB-elnök nagyjából olyan dumával hárított, hogy mit akartok ti itt közérdekű adatigényléssel, ez tanulmány csesszétek meg, nem adat. A tanulmány csak a forma, amiben az adatok megjelennek, na húzzatok a dolgotokra, nincs itt semmi látnivaló. És fülüket-farkukat behúzva tényleg elhúztak, ügy nem lesz.
(A poszt elkészülte után beesett a mindent überelő nyilatkozat is, Kósa Lajos olyat mondott, ami a no comment kategória, szavazni se lehet rá, mert agyonnyerné magát. A lényeg, hogy olcsó a fapados repülés, miért nem azzal utaznak ezek az elmekárosult menekültek a helyett, hogy pénzsóvár embercsempészeket finanszíroznának. Fááájdalmas!)
De ez csak a felszín, élvezkednek a hatalom elszállt birtokosai, hogy aztán majd nagy legyen pár év múlva a pofára esés. De az még odébb, a következő ügyekre most derült fény:
Borkai röhöghetett, szívózhatott, lehet, hogy tudta, pár nap múlva már nem lehet majd egyszerűen közérdekű adatokhoz jutni. Zavarta a hatalmat, hogy páran akadékoskodnak, hogy tisztán akarják látni a rezsim működését, törvényileg ellehetetlenítik tehát az adatkérőket. Pitiáner, szánalmas, de jól mutatja a rendszer egyik alapját, a megfélemlítést.
A másik pillérre, a mutyira szinte naponta jön példa, most csak egy ide: a mostanság nyomatott oligarchák közül Garancsi zsebét tömik leglátványosabban, megemelték a budapesti vizes vébé létesítményeinek építésére szánt összeget, majd megkapta az uszodaépítést vidispista, több mint 36 milliárdot kap majd érte.
Végül, a szakmaiatlanságra, lóbaszott dilettantizmusra példa az, hogy egyetlen ember nem volt a fiúk környezetében, aki ki bírta volna számolni, hogy mennyit is ér a Budapest Bank. Csak azért kellett megvenni, hogy a farkukkal lasszózhassanak, meg hogy 50 százalék főlé emeljék a hazai tulajdont a bankszektorban. Sikerült őrületesen túlfizetni, amiért egy versenyszférában működő cégnél azonnal repülne a teljes menedzsment, rossz esetben büntetőügy is lenne a dologból. De ugye senki se gondolja, hogy nálunk bármi következménye lesz annak, hogy több mint 50 milliárdot kihajítottak a közösből a kukába?