Szögezzük le, a kormányt rohadtul nem érdekli az acélipar, még akkor se, ha jövő héten megint a vas és acél országának víziója merül fel Varga Mihály kopaszodó fejében. Ha düznigyárból, stucnicsiszolóüzemből vagy pöcökfröccsöntő vállalattól akarnának 1500 embert elküldeni, akkor azt vásárolná meg az állam, azt a szektort mentené meg és arról kezdene el dicshimnuszokat megrendelni Fekete György vezetésével. Hejehuja, nemes pöcök, ha nem gyártom, nagyot köpök, csuhajja.
Szarul jött ez nagyon, mert már épp egy hete nem mondta senki, hogy mégis hol van keziccsókolom a beígért egymillió munkahely - hol van bármennyi, de mindegy. Hát most itt bebaszott ez, ez nem is fog elmúlni jövő tavaszig, Dunaújváros ezzel elveszett, viszik majd a szocik, vagy ami még rosszabb a közvélemény kutatós jólfésült teszi rá a kis mancsát. Valamit ki kell találni, mert ha nem, hát akkor az ország szíve kezd el fonnyadni. Nincs más hátra, meg kell venni. A NER-ben nem szűnhet meg 1500 munkahely. Nem azért, mert egy város mehet tönkre ezen, hanem mert baromi rosszul néz ki.
A kormány hozzáállása a Dunaferr sztorihoz álságos és nem lehet eredményes. Álságos, mert korábban nem akarta megmenteni a húsipari cégeket - persze, minek csináljon Lázárnak konkurenciát, elég neki a bankár is. Mórikálta magát kicsit, de hogy megvegye a csirkegyárat? Minek? És tényleg minek, megfelelő döntés volt, hagyni, hogy történjen az, ami történt. Álságos, mert baromira nem zavarja, hogy a Posta a liberalizáció jegyében fű alatt 500 embert küld, küldött el. Csak apránként, nehogy nagy visszhangja legyen. Ezek szerint az állami Posta működhet piaci alapon, az acélgyár nem. Ja, ez még tavaly indult, tényleg, ki a bánatot érdekel ez már 2014-ben.
És nem lehet eredményes, mert - bár eufemisztikusan szólva nem vagyok az acélipar nagy ismerője - ha eddig nem kellett a Dunaferr a piacon, akkor most sem fog kelleni. Az állam szerez egy vállalatot, amelybe végeláthatatlanul önteti a pénzt, mégsem lesz semmi értelme. Egyszer a Tisza cipőgyár, a Zalabaromfi, a Síküveggyár, a kaszagyár sorsára fog jutni. Nem jó hír, de ezen sajnos nem fog tudni változtatni az állam.
Annak sem volt értelme, hogy a Rábába, a Molba bevásárolt, mint ahogy annak sincs, hogy állami irányítású bankhálózatot gründoljon. De ezek az intézkedések legalább csak felesleges fontoskodások, ezek a cégek megvannak, működnek, nem kell őket megmenteni senkinek senkitől. Csak az állam bele akar ugatni. Ehhez képest néhány hónapig, esetleg évig konzerválni egy csődtömeget hatalmas ostobaság. A kérdés csak az, hogy jövő tavaszig fontos a Dunaferr, vagy még pár évig elvegetálgat a cég az állam hozzájárulásaiból. Előbbi mocsokság, utóbbi pedig baromi drága.
