A babapopsikon lévő piros pöttyök, illetve a pogácsa sorsára jutó államadósság (mindkettő megszikkad - muhaha) közvetlenül nem érdekel. De a pöttyös babapopsi és a pogácsa sajnos nemcsak a verbális környezetszennyezésben merül ki. Ez az elemi hülyeség tükröződik ugyanis az úgynevezett törvénykezésben is. Azt most hagyjuk is, hogy egy 850 milliárd forint értékű megszorító csomagot (ami ugye szart se ér már 2014-ben) módosító indítványok benyújtogatásával, meg ki tudja mivel juttatnak az országgyűlés elé, kihagyva ezzel a parlamenti vitát. Tényleg mi a fasznak általános vita egy ilyen pitiáner ügyben, általános vitán amúgy se szokott benn lenni ötvennél több díszpöcs (díszpuncik még kevésbé már az ivararány miatt se).

Ha most megnézzük a már 850 milliárd forintra duzzadt csomeszt, akkor nagyjából azt lehet látni, hogy.... Semmit sem lehet látni. Mint mikor a ZS kategóriás horrorfilmben a jó mellű csaj szembe találkozik a szörnnyel: hirtelen összeszarja magát, utána visítani kezd és elkezdi hozzávagdosni a vattapamacsokat, pemzliket meg tupírfésűt, ahelyett, hogy a jó előre odatámasztott baseball ütővel próbálna meg odasomni párat. Most is ez megy, azzal a roppant fontos különbséggel persze, hogy a történet egyetlen szereplőjének sincs jó melle.

Nem akarom azzal borzolni feleslegesen a kedélyeket, hogy itt a baseball ütő egy elcseszett metaforával maga az szja, amihez a boha úristennek sem nyúlna Ovi és jobbkéz, akkor sem, ha minden mást szanaszéjjel barmoltak már. Érthető az a reakció, hogy mindezek után már senkinek sem hiányzik egy általános szja emelés. Hagyjuk is az szja-t, akad itt más is. Az agyatlanság elég jól megmutatkozik az egyes adónemek metamorfózisán.

Itt van a bankadó. Patain kívül nem hitte senki, hogy ezt tényleg csak három évre hozzák be, elég sokszor előfordult már, hogy tetszőleges kormányok beírták, hogy három év múlva ez és ez lesz, aztán záros határidőn belül kitörölték ezt a szövegrészt a picsába. De az már kínos, hogy három lépésben sikerült lehazudni a csillagokat az égről. Kivezetjük, ja, mégse, egy évig még félgőzzel meghagyjuk. Ja, mégis megmarad teljes összegben, majd jövőre felezünk. Ja, felezget itt a kis faszom, megmarad és kész. Hát kedves. Nem tudom, hogy melyik a rosszabb, ha tudták, hogy ez kurvára megmarad, csak szívóztak, vagy ha komolyan elhitték a fiúk, hogy a nagy kövér semmivel pótolni lehet 187 milliárd forint kiesést. 

Aztán a Robin Hood adó. Már a kiindulás merő ostobaság volt: megadóztatom az energiaellátókat, hogy az egyébként öt százalék áfás távhő versenyképes legyen. WTF? Ja, de csak most, és csak nyolc százalékkal. Aha. Meg jövőre inkább nem szüntetem meg, hanem inkább a duplájára emelem. A lúzerek már épp beárazták, hogy akkor ez hosszú távon ennyi meg annyi lesz, amikor jött Ovi és közölte: az a 16 azért inkább mégiscsak 50 lesz.

És itt álljunk meg egy pillanatra. Én pont leszarom, hogy a Mol, az E.On meg a többi, aki hordja itt nekem az energiát egyébként baromi drágán, ezt hogy fogja kigazdálkodni, az ő árfolyamuk alakulása is totálisan hidegen hagy. De akkor is: hogy a picsába lehet bármilyen, egyébként teljesen normális, szabályos ügyletre 50 százalékos adót kivetni egyik percről a másikra? Elvégre nem kurvákat futtatnak, mi büntetni való van ezen az ágazaton? Mert az 50 százalék adó az büntetőadó, ezt nem lehet másképp értékelni. És kit szokott az állam büntetni? A szerencsejátékot, a piát, a cigit, pornót (vö pornóadó). Na de a delejt, könyörgöm?

A kreténség mintapéldája lehet a közműadó esete is. Alapból semmi értelme nincs megadóztatni azt a rohadt vezetéket, ha az az elemi érdek, hogy minél több ilyen vezetéket tegyenek le a szolgáltatók - azért ezt nem annyira bonyolult megérteni. Mi a faszért fejlesszek, ha ez nekem méterenként száz forintba kerül? Rohadjon meg az a bunkó falusi paraszt, én ugyan nem viszek neki zsineget, ha eddig elvolt infrastruktúra nélkül, majd el lesz ez után is. Nagyjából ez a vidék cserben hagyása: nemhogy nem támogatja a közműfejlesztést az állam - nem neki kell ásnia, de a cégeket ösztönözheti -, hanem még keresztbe is tesz.

És még annyit ehhez, hogy azt is sikerült félig idiótán megcsinálni, hogy kinek is menjen ez a bevétel. Első körben az önkormányzatokhoz ment volna, de meggondolták magukat, mert ha mégis központi adó, akkor az egy az egyben egyenlegjavító. Már önmagában ezzel is kiállították a szegénységi bizonyítványt, de még normálisan sem sikerült megcsinálni ezt a szart. Az eredeti formában helyi adóként a többi helyi adóhoz igazodva március és szeptember 20. volt a fizetési, és március 20. a bevallási határidő. Arra viszont már nem vették a fáradságot a fiúk, hogy központi adóként lehetőleg a társasági adóbevalláshoz, vagy legalább az áfához igazodjék. Nem, majd egy áfa és egy tao bevallás között még ezt is lehet csinálni külön.

Bár elég lett volna a hülyeség bemutatásához a pénzügyi tranzakciós illetéket meglengetni. Mert ugye arra hivatkoznak, hogy ez nem saját találmány, mert ugye az unió is agyal rajta. Igen, csak egy bankmentő alapnak akarnak pénzt elhelyezni a tőzsdei ügyletekre kivetett adóból, amely tőzsdei ügyletek, pontosabban termékek közvetve felelősek a pénzügyi válságért és a bankok megroggyanásáért. Ehhez képest itthon a harmadik körben kerültek be a képbe a tőzsdei ügyletek. A fiúk valójában malacperselyadót vezetnek be, ráadásul a bevételt is csak egyszerűen el akarják baszni minden szarra. És mindezt sikerül négyféle kulccsal abszolválni. Áááá.

Viktor már tavasszal megmondta, beletörött a bicskája a MÁV-ba. Láthatóan azóta se sikerült leölnie ezt az éhes és agresszív dinoszauruszt, pedig ha nem vigyáz, a MÁV dönti be őt és kormányát: kemény 250 milliárdot nyúl le ez az ótvar cég a költségvetésből minden évben. Abból egy fél négyesmetrót meg lehetne építeni – és bár túl sok haszna annak sincs, mégiscsak több a hozzáadott értéke, mint az országszerte sok helyen feleslegesen rohangáló húgyszagú vonatoknak.

„Kedvező változások az új vasúti és autóbuszos menetrendekben” – kezdi közleményét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a saját honlapján. Az oldalon még egy mókás homevideo is látható, amin dr. Fónagy „kormánybiztos” János, - mint egy jóféle nagypapa, aki az unokáinak mesél -, cipzáros pulcsiban próbálja tömöríteni a közleményben foglaltakat. Megtudjuk: tisztább, szárazabb, biztonságosabb, sűrűbb és gyorsabb vonatok lesznek jövőre. És ezzel az NFM kormánybiztosa kommunikál, nem is a vasúttársaság. Láttam én már karón varjút, így mindjárt rosszat sejtek.

Kiderül az is, hogy pl. Budapest-Békéscsaba között 19 helyett 30 vonat fog közlekedni. Ez biztos jó hír annak a pár júzernek, aki arra utazik, de nekem úgy rémlik, hogy fél évvel ezelőtt, amikor hál istennek töröltek több száz vonatot, erről a vonalról is nyírtak egy csomót. Vissza is próbáltam keresni ez ügyben az NFM sajtóhírei között, de a „rossz hírek” onnan eltűntek, - tán soha nem is voltak. Lehet, hogy most is ténylegesen csak a címben szereplő „kedvező” változásokról olvasunk, és a „kedvezőtlenekről” nem?

Mindegy, a MÁV-START honlapján fenn vannak a régebbi menetrendek is, és látszik a különbség: bizony, áprilisban töröltek hat vonatot, most meg beraknak 11-et. Bravó. Megnéztem a másik kiemelt vonalat is, az oroszlányit, és lám, ott is, áprilisban kiszedtek, most visszatesznek négy vonatot.

Most akkor mi van? Meghibbantatok? Ez is az elmútnyócév miatt van? Hát baszki, ti töröltétek a vonatokat egy fél éve! Akkor voltatok hülyék, vagy most?

Egyáltalán, Laci néni még itt a miniszter?...Vagy már az új MÁV vezérbringa, Közgépné Dávid Ilona fújja a passzátszelet? Vagy netán időközi választás volt Csabán meg Oroszlányban?

Mondjuk vasútügyben már akkor rossz érzésem volt, amikor még tavaly ősszel Vityánk Gaskóval parolázott. Egymás tapossák a jelentkezők a közéletben a „legundorítóbb figura” címért, de valljuk be, Gaskót nehéz felülmúlni e téren. Ez a gennyláda még akkor sem hagyta abba a sztrájkot, amikor a halálba kergette vele az akkori MÁV vezért, Sipos Istvánt.

No, a Nagyvezír az ősszel összebratyizott vele, sőt, magához hasonló rendszerváltáskori bölénynek titulálta és gyorsan oda is csoportosított neki 5 milliárdot, hogy ossza szét a vasutasai között. Persze csak éves részletekben, 2013 decemberéig, de addig is kuss legyen a bakterházban.

Nem taktikázott rosszul a törpe, megvette ezt a szarmajmot kilóra, az meg azóta befogva tartja a pofáját, a vasutasok pedig talán dolgoznak is.

Ilyen körülmények között áprilisban akár egy szuszra be lehetett volna zárni a sok döglött vasútvonalat, ezek úgyis csak szociális foglalkoztatók, az ott dolgozó vasutasokon kívül a kutyának se hiányoznak. De hát – és itt jön az erkölcs, érzitek – a vonalbezárás mégiscsak saját maguk szembeköpése lett volna, hiszen ilyet utoljára a csúnya Bajnaiék csináltak, a Fidesz pedig újranyitotta őket rá egy évre. Ezért csak félmegoldásra, a napi 2 vonatra lecsökkentett kínálatra futotta a fülkeforradalom bátorságából. Ami effektíve bezárás, annyi költségtöbblettel, hogy a pályát napi két szaros vonatért is karban kell tartani. A többit meg ugye ráfogjuk az ájemefre.

Közben viszont Fónagy „vonalújranyitó” Jánost kinevezték kormánybiztossá. Úgy tűnik, a nagypapa revizionista hajlamú, sorra teszi vissza az áprilisban törölt vonatokat. Sőt, legutóbb épp az egyik Matolcsy-csomag napján jelentette be, hogy a MÁV kap 25 milliárdot, csak úgy.

Miafasz, ember?  Sokat és joggal szidott Matolcsynk összegugliz pármilliárdot, mire Fónagy rögvest eltapsolja? Pontosan.

Hát, ebbe nem csoda, ha beletörik a Vezér bicskája. Tán maga se tudja mit tegyen ezzel a csődtömeg MÁV-val, és maga se tudja kire bízza. Menetrendek, kormánybiztosok jönnek-mennek, közben meg az adófizetők gatyája rámegy a vonatozásra.

Megtörték az autódat? Jókora cumi volt eddig is, de pártunk és kormányunk elintézi, hogy hamarosan minden eddiginél jobban fájjon. Úgy tűnik, nincs olyan iparági lobbi, vagy kishaver, aki ne tudná érvényesíteni akaratát akkor, ha a másik oldalon az ügyfelek mellett valamilyen pénzügyi intézmény áll. A bankok kötelező szopatását alaptörvénybe lehetne foglalni, most a biztosítók is kapnak a pofájukba. Akik nyernek:a kurva drágán dolgozó szervizek, gratulálunk.

Őszintén szólva azt hittük a blog indulásakor, hogy az agyrobbantó témákat majd össze kell vadászni. E helyett alig győzzük megírni őket. Ez a mostani is annyira tipikus: egy-két szervizes span érdekében kikúrunk bárkivel, de leginkább azokkal a vétlen autósokkal, akiknek a kocsiját összetörik.

Mert mi is van akkor, ha ma beléd durrant hátulról egy vadbarom? Legyünk optimisták, van kötelező biztosítása. Kárt felmérik, mondanak rá egy számot, ha tetszik megkapod, te meg eldöntöd, hogy kivel csináltatod meg. Persze van ügyeskedés, ad a biztosító 400 ezret, vétlen autós fejében pedig megjelennek a dollár jelek: a kerti sufniban számla nélkül a Béla kikalapálja 300-ból, a maradékból meg lesz szép kari ari.

Ez nyilván tarthatatlan állapot volt, a mocskos számlakerülő adócsalók aknamunkája aláássa a nemzeti együttműködés rendszerét. Ezért most kitalálták, hogy csak akkor fizethet a biztosító, ha számlát hoz a javításról a delikvens.

Mit jelent ez? Ha nem akarja a biztosítóval megcsináltatni, előre kell perkálnia a szopóágon levő autósnak a javításért olyan helyen, ahol kap számlát, utána mehet a pénzéért a biztosítóhoz. Az nem lenne baj, hogy a legális javítás, a számlás munkavégzés felé tereljék a népet, sőt. Csak sajna a változásból kurvára nem ez fog kisülni, hanem az, hogy marad a sufni és szerez hozzá illegális forrásból számlát az autós. A számlagyár akár kirendeltséget is nyithat Bélánál, autós megkapja a kamuszámlát, felmarkolja vele a pénzt a biztosítótól, aztán kifizeti a számlagyárost és a kocsit. Így is sokkal jobban jár ugyanis, mint a picsa drága márkaszervizekkel. Persze ha néhány ezer autós úgy dönt, hagyja az egészet a biztosítóra, már megérte - a szerviznek.

De ez még nem minden: a tervek szerint a jármű értékének 80 százalékát el kellene érnie a javítási költségnek ahhoz, hogy totálkárt állapítsanak meg a biztosítók. Vegyünk egy példát. Van egy két éves verda, kis színtévesztő köcsög benézi a piros lámpát, csatt, örülsz, hogy egyben vagy. Autó ért előtte 2 millát, a biztosító szerint másfél gurtni lenne javíttatni. Ilyen esetben eddig működött a totálkár, a terv szerint nem fog.

Sehol Európában nincs ilyen határ megállapítva? Kuss legyen, erre adott felhatalmazást a nép, miénk a kétharmad. Nem lesz esély arra, hogy új autód legyen, például a kapott pénzből vegyél egy másikat, törésmentest. E helyett megjavítják neked a roncsot, mely innentől kezdve kábé eladhatatlan, vagy ha igen, az értéke csökken több százezer forintot. De hurrá, lesz a drága szervizeknek munkájuk.

Az elmúlt években attól rettegett az autós, hogy máv ábe-s delikvens töri össze. Ha ez a szar átmegy, pont mindegy lesz, ki okozza a kárt, a cumi hatványozódik. A biztosítók lájtosan tiltakoznak ugyan, de most kurvára az autósoknak kellene a sarkukra állniuk, ezt a csalánt nagyrészt az ő farkukkal akarják verni a kedves szervizesek és a módosítót várhatóan megszavazó kormánypárti politikusok.

A Népszava szerint a derék jobbkéz jövő márciusban jegybankelnök lesz. Már csak addig kell elviselni ezt a rohadék offshore parasztot ott a Bank utcában, utána jön a Kánaán. Hogy kinek, azt nem tudni. Talán a kis devizatartaléknak, amelynek nem kell majd ott penészednie feleslegesen a pince mélyén, hanem végre kikerülhet a friss levegőre, végre meglobogtathatja a Gyuri és a főnök, hogy nesztek. Mint a gengszterrapperek a videoklipekben. Madafaka, yo! Ennél szofisztikáltabbat most nem nagyon nézek ki belőlük.

De legyünk optimisták. Mert ha jobbkéz MNB elnök lesz, akkor nem lesz miniszter. És ez elég komoly dimenziókat nyit meg. Lehet például olyan költségvetésünk, amit nem a zárószavazás előtt két perccel kell összetákolni, mert addigra izzik be a logarléc. Lesz talán valaki, aki nem úgy ejti ki a Brüsszel szót, mint aki kurvára izgatott, mert ezt a furcsa kis izét megtalálta végre a térképen, sőt arra is rájött, hogy oda vonatok is mennek. Lesz talán valaki, aki nem devalválta magát a végletekig Európában, akit nem csak lesajnálnak, és nem csak azért kap egy helyet a vacsoraasztalnál, mert a protokoll szerint ez illik.

De vegyük ki a kezünket a biliből. Ugyan ki vállalná el ezt a posztot? Ki akarna Ovi pincsije lenni, akinek az a legfőbb feladata, hogy a meccsbelépő továbbra is ingyen juttatás maradjon, aki hétfőn söralátéteket lobogtat, kedden meg nyolc új adót jelent be? Ez a poszt csak akkor lenne vállalható, ha Ovi is találna magának valami neki sokkal jobban passzoló feladatot. Mondjuk lehetne gyúró a felcsúti öregfiúknál. 

Azért a nap elején még nem képzeltem, hogy Pataky Attisnak lesz igaza, amikor ezt nyilatkozta: "El nem tudom képzelni, hogy azt ami most van, miért hazudják valóságnak. Ez nem valóság, ez a mátrix. Nem létezik, hogy ezt érdemeljük. (...) És akkor van ez a lószar, amire ráírják hogy pénz, az sokat ér. Na ennek lesz vége, és attól vannak annyira megvadulva, hogy tudják, hogy ez így van. Ők tudják."

Azon túlmenően, hogy játszhatják az agyukat a skacok, baromira semmi értelme nincs annak, hogy a bankok fizessék a pénzügyi tranzakciós illetéket, vagyis a pütit - jó ezt én találtam ki, de olyannyira mérhetetlenül hülyén hangzik, hogy muszáj volt megosztani. Nemcsak azért értelmetlen ezt a bankokkal megfizettetni, mert ez technikai jellegű kérdés, és úgyis át lesz hárítva ránk a francba. Az egész teljességgel értelmezhetetlen abban az összefüggésben, hogy ez tranzaktorokat terhelő, és amúgy rohadt mód logikus abban az összefüggésben, hogy ez számlatulajdonosokat terhelő adó. És ez adó, Gyuri, akárhogy is hívod.

A helyzet ugyanis a következő. Nyilvánvaló, hogy sumákolni, adót nem fizetni, bevételt eltitkolni, korrumpálni és korrumpálva lenni úgy a legkönnyebb, ha ennek nincs visszakereshető nyoma. Egyértelmű, hogy minél nagyobb a készpénz aránya a tranzakciókban, annál könnyebb ezeket a bűvésztrükköket végrehajtani. Ha pedig sok a készpénzt a rendszerben, akkor azt elég drága kezelni a visszaélésektől függetlenül, elég csak arra gondolni, hány kigyúrt fickó hurcolássza a bankfiókokból ki-be a pénzt.

Kulturált gazdaságban tehát egyértelmű cél, hogy a készpénzhasználat visszaszoruljon. És őrület kimondani, de ebből a szempontból a mi kis közösségünk sem jelent kivételt. Igen, a nagymamánk mindig fémpénzért fog tejet meg kiflit venni és a gyerek is fagyit, a geek haverunk meg hadd bohóckodjon a paypallal az újságosnál, és a Tüzépen is könnyebben vásárol az építkezésről küldött mókus kápéért. De összességében nincs szükség ekkora készpénzhasználatra. A jegybank szerint sárgacsekk nélkül a tranzakciók száma alapján 75, azok értéke alapján 50 százalékos a készpénzes ügylet a lakosság körében - mindez csekkel együtt 80, illetve 75 százalék.

A kormány (és az előző kormányok is) próbált csinálni ezt-azt, hogy ez az arány csökkenjen. A bankok jöttek a nulla forintos számlákkal, a kötelező jellegű alapszámlával, hogy a nyugdíjak arra jöhessenek a postás borítékozása helyett. A kormány jövőre bevezeti ismét a készpénzes tranzakciók korlátozását, vagyis havonta egy számla maximum 1,5 millió forintig egyenlíthető ki készpénzzel - egyéb részletszabályok nehezítik a kibújást ez alól, például a számla értékét nem lehet öt számlára bontani, az akkor is egynek számít.

Hátdekurvajó. Most komolyan. A korábbi korlát, amely bizonyos Gyurcsány nevéhez fűzhető, agyatlanra sikerült: 250 ezer forint volt a limit, ami összességében lószar. Az is mókás azért, hogy nevezett Bajnai ezt nem azzal az indokkal szüntette meg, hogy kérem, ez így faszság, hanem azzal, hogy válságban ne korlátozzuk a vállalkozásokat. Ehhez képest a 1,5 milla hihető és elvárható. Most lehet itt sírni, hogy bezzeg az építőiparban más a helyzet, szokjunk hozzá, csók. A céges oldal tehát megvan.

Ezt erősítené a lakossági oldal megfelelő irányba terelgetése a pütivel. Jóvan, baszod, készpénzezzél, de akkor ez neked többe fog kerülni. Meg csekkezzél, de az is. Ja, hát bődületes nagy szemétség ez a nyugdíjasokkal szemben, akik sosem fognak már kártyát használni, a kis közértekben meg nem is lehet úgy fizetni, de ők meg olcsóbban utaznak, egy-egy. Büntetjük azt, aki nem nekünk tetsző módon tranzaktál - az most más kérdés, hogy azt meg ugyan mi a faszért kell adóztatni, aki meg igen, de ez mellékszál.

Ehelyett meg jön a bankokfizetikésnemerjékáthárítatnimertmegharagszom. Könyörgöm. Egyrészt ugye úgyis mi fogjuk megfizetni, tehát tök felesleges itt még egy kört beiktatni. Másrészt, ha már mi fizetjük, legalább legyen már valami nevelő hatása. Mert az, hogy a geci bank átháríccsa, az elfedi azt a tényt, hogy kevesebbet hárít át, ha átutalsz, mintha készpénzt veszel fel, vagyis érdeked kevesebb készpénzt felvenni.

A másik meg az értékpapíros sztori. Hakapeszi kolléga ezt részletesen leírta, azzal nem is kívánnék foglalkozni, hogy mi lesz most a pesti tőzsdével. Az európai tranzakciós adó régi gumicsont, az értelme nagyjából annyi, hogy szedjünk be egy valag pénzt, hogy ha még egyszer jön egy ekkora gebasz, ne a pia meg a bulipénzt kelljen felhasználni, hanem legyen erre tartalék. És hát mennyire jó onnan beszedni, ahonnan a szar kiömlött. Nevezzük ezt befektetési piacnak. Első körben az átláthatatlan termékek kerültek a célkeresztbe, de végülis megnyugtató valamennyi tőzsdei ügyletet megcsapolni.

Na most nálunk ez a kissé dedós, de amúgy egyszerű vonalvezetésű gondolat sincs meg. Csak a csak, mert csak, mert kell a lé. Hát gyönyörű. Kár hogy nem lehet ezt készpénzzel fizetni.

Az élet bizony mindenkivel kegyes: még az unortodox debil banda is megkapta az újabb lehetőséget, hogy átgondoltan, szakmai alapon hozzon meg egy fontos döntést. Jelentem, bejött a 99 százalékos odds, ezt is elbaszták.

Persze nehéz lett volna azt mondani a tranzakciós illeték kiterjesztése kapcsán, hogy nem. Hiszen ezek  az agyalágyultak már arra is kivetették, amire sehol máshol nem szokás (lásd sárga csekk, atm), most pedig arról szólt a kérdés, hogy amire alapvetően kitalálták, azt is megsarcolják-e? Ebben a helyzetben valóban kellett volna egy kis gerinc azt mondani, hogy nem, nálunk az értékpapír-tranzakciók és a derivatívák pont kimaradnak.

De erre nem volt képes György, mert neki és főnökének sokkal nagyobb para lett volna, ha az arcukba vágja egy parlamenti kommer, hogy a spekulánsokat támogatják. A söralátét egyszerűségű adórendszer legszebb dísze lesz a négykulcsos tranzakciós illeték, ugye? Meg egyébként is, mi baj lehet, legfeljebb kihal a teljes magyar tőkepiac, ki nem szarja le?

Igazából nagyon egyszerű volt ez a szitu. Az uniós tagállamok eldönthetik-e, hogy melyik oldalra állnak. Ahol szorult némi gógyi a döntéshozókba, ott kiszámolják, mi a jobb az országuknak. Nálunk a matek egyértelmű: rövid távon szaros pármilliárd plusz bevétel az egyik oldalon, de a gyorsan kipurcanó befektetési szolgáltatók kieső adói és járulékai a másikon, utóbbi nagyobb összeg. A forgalom távozik Magyarországról, párszáz kitűnő pénzügyi szakemberrel együtt. Hat elemivel kiszámolható, hogy mi a helyes döntés. De ez itt nálunk kurvára nem számít.

Emlékeztet a helyzet arra, amikor a Malév-csőd után földön fetrengő budapesti reptérre barátilag rátoltak néhány milliárdnyi telekadót úgy, hogy épp az érintett fideszes polgármesterek nyomták át a parlamenten a módosítót. Hiába, rohadtul kellett nekik a lé. Fontos adalék, hogy az alaphelyzetet is nagyrészt a kormány okozta azzal, hogy nem tudtak, vagy akartak a csődbe jutó Malév helyébe egy új céget gründolni.

Haldoklóba nagyot rúgni tehát nem ősi komcsi trükk, hanem fideszesek szeretnek erre élvezni. Ezt látjuk ugyanis most is. A tőzsde vegetál, forgalma 10 éves mélypontokra esett vissza, részben épp a kormány miatt. Mind a négy blue-chip céget vagy ezerrel különadóztatják, vagy a gyógyszerkasszával szopatják, a keresleti oldalon pedig emlékezetes módon kinyírták a stabil vevőnek számító nyugdíjpénztárakat. Erre jön most a végső megoldás: elintézni, hogy a maradék befektető is pánikszerűen meneküljön.

Istenem, mi jöhet még? De messze még az a kurva 2014.  

Mi lehet egyszerűbb az adórendszernél? Az azért felelős miniszter. Muhaha. Persze hogy szar vicc, de az legalább ennyire szar vicc, hogy Mató a legegyszerűbb adórendszert akarta létre hozni, és ez lett belőle. Amikor a srácok még ellenzékben voltak, folyamatosan sírtak: összeszámolták, hogy teatyaúristen 52 adónem van pillanatnyilag. És hát tudvalévő, hogy így nem lehet. Ez szar, ez nem hatékony, ez tarthatatlan (amúgy valóban). Erre mi történt? Hát most már hatvan fölött járunk.

A dilettáns középpályás és balfasz haverja úgy gondolja, hogy ha már megy a biciklicsel, akkor nyilván adótörvényt is lehet csinálni, nem lehet az olyan nehéz (ennek örvén többen gondolják például, hogy tudnak verset írni). A lényeg, hogy egykulcsos szja legyen 16 százalékkal, akkor már fasza minden. Hát persze. Csak az a kár, hogy az egész úgy néz ki, hogy a tíz hektáros parlagfüves, labodás és katángkórós gazban van egy négyzetméter kis kertecske, ahol nő három szál tulipán. Mert hogy is néz ki ez a világ legegyszerűbb adórendszere majd 2013-ban?

Társasági adó - valaha egykulcsos volt, most két kulcsa van, tíz és 19 százalékkal, ami önmagában még nem bonyolult, de hát indulásként ennyit az egykulcsos mániáról. Az iparűzési adó eddig egységes szabályozású volt, jövőre az elszámolható költség figyelembe vétele differenciált lesz. Négy kategória lesz az adóalap szerint, így a legkisebbek az elszámolható költség 100, a többiek pedig 85, majd 75, végül 80 milliárdos adóalap fölött a 70 százalékával csökkenthetik az adóalapot. Csak egyszerűen.

Pénzügyi tranzakciós illeték - Mató szerint ezt irigyli a világ. Meg a kis faszt. Mi irigyelni való van azon, hogy minden pénzmozgást megadóztatunk, de négyfajta kulccsal? Mert az alap 0,2 százalék (ez is ugye 0,1-ről indult, ígérve, hogy nem lesz ez megterhelő, mert hát ugye persze, hogy ennyi marad), ám a készpénzfelvétel 0,3, az értékpapírügylet az 0,1, a származtatott pedig 0,01 százalék lesz. Egyébként azokban az államokban, ahol nem a kőbalta vagy a szakóca a legfejlettebb eszköz, utóbbi két ügyletet adóztatják tranzakciós adó néven. Például a franciák, ahol az idén lett bevezetve, vagy a britek, ahol régóta működik - és érdekes módszerekkel próbálják kijátszani.

Béren kívüli juttatás - tény, hogy ez sosem az egyszerűség metaforája volt, a boldog kétezres években az évenkénti módosítás révén volt hogy hatféleképp kellett számolni. Van ugye az adómentes. Az idén a középpályás kedvéért egyedül a meccsbelépő maradt ebben a kategóriában. Ehhez jövőre a néha egészen szimpatikus L. Simon László belobbizta a kulturális eseményekre, tárlatokra szóló belépőket, bérleteket - nagyon helyes, így kell lobbizni, hogy ne csak egy kínos díszfasz legyen, mégse csak tökmagot köpködjünk, rágjunk csepűt is. Emellett van a kedvezményes adózású, szja és jövőre 14 százalék eho, valamint a normál adózású, szja plusz 27 százalék eho. Az külön megjegyzendő, hogy az egyébként méltán utált szuperbruttót (vagy annak valami mocskos kis származékát) itt sikerült megtartani, vagyis az szja 16 százalék ugyan, de 1,19 szeres alapra. És az egyik juttatást ekkora összegig, azt meg amakkora összegig kaphatod kedvezményesen.

Robin Hood adó, távközlési cégek, kiskereskedelmi láncok különadója, bankadó, biztosítási adó, csipszadó, telefonadó. A háromkulcsos áfában folyamatosan egyre több fordított adózás, amit nem a srácok kezdtek el, az igaz, de folytatják nagyjából pont annyira ész nélkül.

Én nem hiszem, hogy egy adórendszer akkor jó, ha egyszerű. Az egyszerűség, bonyolultság ebben a kérdésben lényegtelen, ugyanúgy, mint a relativitás elméletnél. Legyen bonyolult az adórendszer, elvégre nem lehet mindenki olyan szerencsés, mint Norvégia, hogy van három alibi adó, a lényeg úgyis az olajból jön. Nem baj, ha a bevallást csak könyvelő tudja megcsinálni, a villanyvezetéket is villanyszerelő baszkurálja. Csak legyen már valami értelme. Derüljön már ki, hogy mi a faszt akartok, mert ami most van, az tényleg csak egy szar vicc.

Papírunk van arról, hogy jó úton jár a magyar gazdaság, hazudja arcunkba a Vezér, de sajna az ámokfutásáról kiállított legfrissebb európai bizonyítvány nyomán inkább az a kézenfekvő következtetés: kibaszott nagy mákunk van, hogy beléptünk az unióba. Elég röhejes, hogy brüsszeli pöcsfejeknek kell hálát adnunk, de legalább van valaki, aki megvéd minket a fülkeforradalmár csürhe elmeháborodott tobzódásának legdurvább részétől. Egész jó buli gyarmatnak lenni.

Bayer Zsolti és kretén haverjai igazán észrevehetnék, hogy ha kézen állva vonulnak végig a városon, farkukon "ezt kapja be Brüsszel" tetkókkal, az unió akkor is bölcsen és csendesen tovább fogja mogyorózni a Vezért. Kurvára nincs szükségük arra, hogy a gonosz törpe teljesen elszabaduljon, s példája esetleg más húgyagyúakra is átragadjon. Így aztán most már elég jól előre lehet jelezni a választásokig hátra levő másfél év történéseit is.

De előbb két bekezdésnyi múltidézés. Az elképesztően hatékony hazugságkampány segítségével összejött a Vezérnek a kétharmad, annak ellenére, hogy semmilyen programja nem volt. Amint elkezdett kormányozni, kiderült a gazdasági terv: elkezdünk vadul költekezni, hadd szálljon el a picsába a hiány, de Gyuri azt mondta, ettől majd élénkül a gazdaság. Brüsszel akkor intett be először: kiscsávó nyugodj le, ha kell a pénzünk, akkor betartod a szabályokat és  szigorú költségvetési politikát folytatsz.

Az azóta eltelt több mint két év semmi másról nem szólt, mint hogy összetarhálják a hiánycél tartásához szükséges pénzt. Az unortodox megoldások lényege: úgy beállítani a brutális megszorításokat, hogy azt nem az emberek szopják be, hanem gazdag vállalatok. Lenyúlták és felélték a magánnyugdíjpénztári vagyont, kidobtak az ablakon sok százmilliárdot az alacsony kulcsos szja-val, összevissza kapkodnak, kinyírták a jogbiztonságot, a hitelezést és a beruházási kedvet. Nincs mit szépíteni ezen, ekkora romboláshoz még egy Medgyessy-Veres szuperpárosnak is kellett volna legalább egy teljes ciklus.  

Az már rég nyilvánvaló, hogy rettenetesen csúnyán elkúrták a 20 évente felvillanó lehetőséget, hogy kétharmados felhatalmazásukkal végigvegyék a szükséges strukturális reformokat és növekedési pályára állítsák a gazdaságot. Ez a 4 év is már megy a lecsóba, szakadunk tovább lefelé. Ráadásul  következő évekre esély sincs a változásra, a Vezér kényszerpályára szorult, mi meg isszuk a levét. 

Amit konkrétan kimond az országjelentéssel Brüsszel: elfogadjuk, hogy a következő évre egyszeri intézkedésekkel leszorítjátok a hiányt a szükséges szintre, de sajnos mi több éven át szeretnénk stabil, tartós csökkenést látni ahhoz, hogy elhiggyük: komolyan gondoljátok a dolgot. Amit csak sugallnak: amíg mindig az uccsó pillanatban hányjátok össze az épp megfelelő költségvetést unortodox baromságokkal telepakolva, addig felejtsétek el, hogy kikerültök a túlzottdeficit-eljárás alól. De ha hirtelen überfaszába vált át a hiánycsökkentési pálya, azt is leszarjuk.

Brüsszel ugyanis pontosan tudja, hogy a Vezér mire játszik: szeretne szabad kezet a következő, 2014-es osztogató választási költségvetéshez. Ezért most halálba csicskáztatják, elhintik neki, hogy ha megfelelő 2014-es számokat hoz, akkor tavasszal a törpe számára kedvező döntés születhet. De ez csak a mézesmadzag. Nagy tétben mernék fogadni, hogy bármit csinál csórikám jövő tavaszig, úgyis beszopatják. És milyen jól teszik. Ez a legfőbb eszközük a féken tartására és arra, hogy befolyásolni tudják a választási eredményt. Ők is azt akarják, amit minden szemellenző nélküli intelligens magyar ember: hogy a Vezér és bandája 2014-ben eltakarodjon a halál faszára.

Viktor igazi kutyaszorítóban van. Nem mondhatja azt, hogy Brüsszel szíjjon gázt, eresszük csak el a hiányt, én osztogatok, oszt jónapot. Erre ugyanis azonnal bebukná az uniós pénzek jó részét, ami sok narancsos oligarchának nagyon fájna. Nincs más választása, mint folytatni a lobbizást azért, hogy Brüsszel engedékenyebb legyen vele. De ez nem fog menni, utálják, mint a szart, teljes joggal. Politikai döntést hoznak a deficitről? Igen. Kettős a mérce? Naná. Miért? Mert megérdemli. Mert ez Európa és a magyarok érdeke.

Mivel baszhatja az osztogatást, a Vezér más módszerekkel lesz kénytelen választást nyerni. Az oligarchák nem 4 évben gondolkodnak, s az elnöki rendszer kiépítése is a második ciklusra van időzítve. Már csak az a kérdés, hogy ha gazdasági oldalról már most megbukott a kampánya, a választási rendszer átszabása után milyen újabb aljasságokkal kísérletezik majd annak érdekében, hogy hatalmát 2014-ben megtarthassa. És hogy ha nagyon eldurvul, lesz-e a brüsszeli pöcsfejeknek más eszközük is ellene a túlzottdeficites szopatáson túl.

Nemcsak a szerencsejáték-szervezésről szóló törvényt kellene egy nap alatt áttolni, nehogy felpuhuljon, hanem minden olyan módosítást, amelynek köze van Járai Zsigmond biztosítójához. (Azért ez milyen szép, felpuhuljon a javaslat, mintha az egy naspolya lenne, amit berakunk a spájzba. A felpuhulás annak az eufemisztikus kifejezése, hogy hírnévre vágyó, de azt elérni nem tudó, középszerű senkiket kennek meg azért, hogy az orruk elé dugott szöveget kopipasztával módosító indítvánnyá alakítsák.)

Az köztudomású, hogy a kormány jelentősen átalakítaná a biztosítások fogalmát az szja rendszerében, praktikusan lényegük és nem elnevezésük szerint csoportosítaná azokat. Leegyszerűsítve: ha a munkáltató fizeti a munkavállalója kockázati életbiztosítási díját, akkor az a díj legyen adómentes. Alapesetben akkor van kifizetés, ha a munkavállaló meghal, így a díj nem jelent valódi jövedelmet. Minden más cucc, ahol a munkavállaló részesedhet bármilyen kifizetésben, nem kockázati életbiztosítás, hanem megtakarítás, befektetés, fűzfán fütyülő rézangyal. Hát szopcsi, hogy emiatt megszűnik az életbiztosításként árult munkáltatói unit linked termékek adómentessége. A szakma szerint ennek baromira nincs semmi keresnivalója a rendszerben, ez egy kiskapu kihasználása volt, de vége a szezonnak, lehet csomagolni.

Ja, az magánpech, hogy a CIG Pannónia és a Brokernet is ezekből a termékekből produkált a piaci átlag többszörösére rúgó bevételnövekedést - másnak is van ilyenje, de nem ez a leghangsúlyosabb. Tudták, hogy ez nem tart örökké, hát most lehet másban gondolkodni. Gondolta ezt például az, aki részt vett az átalakítást megelőző munkában. Az ötlet a biztosítóktól jött - nem az, hogy kibarmoljanak Zsigával, hanem hogy normális rendszer szerint működjenek a dolgok -, s az általuk kitalált rendszer alapjait a nemzetgazdasági tárca meg is tartotta, s beleépítette azt a törvénytervezetbe. Vagyis unit linked adómentességének annyi - azzal, hogy az idén megkötött biztosításokra három évig nem lesz érvényes ez a szabály.

Szóval volt ez a remekbe szabott javaslat, amit Papcsák mindenhez értek Ferenc kezdett el fúrni. Tőle származik ugyanis egy módosító, amely a tervezetből kivenné azt a passzust, amely szerint megszűnne a unit linked biztosítások mentessége. És mondjuk betenné, hogy a magán egészségbiztosítások díját lehessen fizetni egészségpénztári befizetésekből - utóbbival technikai szempontból nincs baj. Na de kinek van már magán egészségbiztosítási terméke? Igen, a CIG Pannóniának.

Na most akkor vagy az a helyzet, hogy Papcsák valójában egy zseniális elme, aki tökéletesen átlátja az elszámoltatás, a polgármesteri feladatok és a választási törvény lényegét és buktatóit, emellett pedig a pénzügyi, ezen belül is a biztosítási szektor mély ismerője. Vagy az, hogy Zsiga épp őt kereste meg, ugyan legyen már oly kedves ezt és ezt a passzust vegye már ki, azt meg tegye már be helyette. Öööö biztos kapott egy jó befektetési tippet, elvégre csak tisztességes emberekről van szó.

Nemcsak agyatlan bloggereknek jut eszébe effajta összefüggés. József-Polonyi Gábor, a biztosítások adójogi szabályainak szakértője, nem mellesleg az új szabályozást előkészítő és kidolgozó team tagja nyílt levélben fordult a minisztérium helyettes államtitkárához, hogy ezt így ne már (ennél hosszabb és cizelláltabb a szöveg).

Teljesen bizonyos vagyok abban, hogy Papcsák Ferenc nem biztosítási szakértő. Abban is bizonyos vagyok, hogy ő csak a nevét adta ezekhez a módosításokhoz, és az sem lepne meg, ha e módosítások mögött Járai Zsigmond biztosítója, a CIG Pannónia állna, de az sem, ha maga Járai Zsigmond lenne a szálak mozgatója, akinek politikai kapcsolatait, politikai érdekérvényesítő erejét lebecsülni botorság lenne.

(...)

Nem hiszem, hogy Járai Zsigmond Orbán Viktor felhatalmazásával, egyetértésével munkálkodna nemkívánatos eszközök bevetésével a neki, mármint Járai Zsigmondnak és üzleti köreinek fontos célok elérése érdekében. Ezt annál inkább sem gondolom így, mert ha nem tévedek, éppen a miniszterelnök úrtól származik az a üdvözlendő mondás, miszerint nem lesz partner egyetlen olyan szabályozás létrejöttében sem, amely nem a közjót, hanem egyének vagy szűkebb csoportok érdekeit szolgálják.

(...)

Bármilyen trükkös, rafinált kodifikációs megoldás egy pillanat alatt lelepleződik, ha annak végeredménye a mai szabályozási anomália fenntartása, ha a közgazdasági tartalmi jegyei alapján megtakarítási életbiztosítás, az úgynevezett teljes életre szóló kockázati életbiztosítás (amely nem kockázati biztosítás) vállalkozások által fizetett díja a jövőben is adómentes marad. Ebben az esetben mindenki számára világos lesz: Járai Zsigmond célt ért, és a közjó sérült. És ennek eredményeként: marad továbbra is a mellébeszélés, a hazug szó, a zavaros szabályozás - és a zűrös adózói attitűd.

A költségvetési bizottság első helyen kijelölt bizottságként ma kettőkor tárgyalja a tervezetet. Vagyis ma délután kiderül, van-e még minimális szakmaiság a minisztériumban. Ha van, akkor nem támogatja ezt a Papcsák-féle javaslatot, hanem ragaszkodik a sajátjához. Ha szeretné, hogy ennek eredménye is legyen, a kis bólogató kutyusokat is meg kell győzni a bizottságban, vagyis lehet, hogy kompromisszumos megoldást kell ajánlania. Most a kormánynak, na jó az államtitkárságnak drukkolok.

Frissítés: 

A költségvetési bizottság benyújtott egy Papcsákénál kidolgozottabb javaslatot, ám az sokat nem változtatott a helyzeten. A módosító ugyanis meghagyja az ilyen, befektetésnek minősülő életbiztosítások adómentességét, azzal, hogy csak akkor lesz adómentes, ha havonta ugyanakkora díjat fizet a munkáltató. Ha évente tol be adott összeget, akkor adóköteles lesz. A díj mértéke éven belül nem változhat, évente pedig legfeljebb az infláció mértékével lehet emelni. Ez nagy korlátozást nem jelent. 

Azt azonban fontos kiemelni, hogy ha előáll az adófizetési kötelezettség - mert a munkavállaló felmond például, és a munkaadó nem fogja fizetni a továbbiakban a díjat - akkor a hatályos szabályozással ellentétben a munkavállalót nem terheli adófizetési kötelezettség. A már befizetett díjak után a munkaadónak kell adóznia a béren kívüli juttatások szerint, vagyis szja plusz 27 százalék eho - tíz év után 14. Nagy kérdés, hány munkavállaló vállalja majd ezt a kockázatot. Eddig a munkavállalónak nagyon nem volt mindegy, felbontja-e ezt a szerződést, jövőre viszont csak annyit kell mérlegelnie, megéri-e neki, ha a befektetése egy részét elbukja.

Ja, azért összességében természetesen Zsiga nyert.

Nagy valószínűséggel ismét beszopjuk, és nem szűnik meg az ország elleni túlzottdeficit-eljárás, mert Brüsszel elkezdte húzgálni a száját a dupla nem megszorító csomag ellenére. Az országjelentésben azt írta, hogy a majd 800 milliárd forint értékű egyenlegjavítás hangyafing, annak 2013-ban igen, 2014-ben azonban már nem lesz hatása, a hiány jövőre még csak-csak benyomható három százalék alá, két év múlva azonban 3,5 százalék lesz. Viktor már korábban elkezdte a kettős mércézést, hogy persze, cseszegetnek, pedig három százalék alatt lesz ez a szar.

Hát igen, technikailag. Csak hát ez is olyan, mint mikor a dundi lány felvesz egy neki kicsit szűk ruhát. Az kevés, hogy be tudja gombolni állva, levegőt visszatartva. Ha úgy feszül rajta az egész, hogy félünk, hátha a szemünket veri ki a lepattanó gomb, akkor az a ruha bizony kicsi. Ez a hiány meg nagy. Lehet szőrözni, de mindannyian tudjuk, hogy a 2,9 százalék csak az egyenlet gyöke. Márpedig az uniónak az kell, hogy ez a mutató ne erőszak által legyen három százalék alatt, hanem stabilan - ennek fényében meg lehet tippelni, vajon mit gondol a 2,9-ről Brüsszel. Jó hát szar érzés, hogy egyszer épp megvolt, Veres Jánosnak nyilván könnyebb volt, meg a 10,8 meg a 6,6 az aztán kurvára nem három.

És igen, az meg még szarabb, hogy most azért kell szopni, mert 2004 és 2010 között ezt sikerült jól elbaszni. De attól nem lesz jobb, hogy ezen siránkozunk. Azon is jó lenne már túljutni, hogy velünk hogy ki lett kúrva, mert bezzeg a görögök. Igen, ki lett kúrva. A görögök voltak a fő spílerek a kreatív könyvelésben, az ő hülyeségeiket bevette az EU - meg is lett az eredménye -, a mienket meg egyre kevésbé, ez a sztrádatrükknél bukott ki leginkább. Bosszantó. Most meg hiába duzzogunk, hogy másoknak még nagyobb a hiánya, azt azokat mégse baszogatja Brüsszel, mert azok a mások nem állnak folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt, az ő türelmi idejük most kezdődik, a mienk meg most ért véget. 

Ami most zajlik, nagyjából olyan, mint mikor a Manchester United kritikán aluli színvonalon játszik: bekap egy gólt a tizedik percben, az 59-dikben meg egy tizenegyest is befújnak ellenük, aztán úgy a 70. perc tájékán rájönnek, hogy ki is kaphatnak. Aztán mérgezett egérként rohangálnak ide-oda, egy nyomorult passz nem megy pontosan emberhez, minden labdát a kapu felé rugdosnak, persze a kaput még véletlen sem találják el. Próbálnak mindent, és nem értik, miért nem megy, mikor annyira akarják, és a fűcsomótól kezdve az időjáráson át a rohadt bírókig mindenki ellenük van. Kívülről meg az látszik, hogy ez csak szenvedés, és nem lesz ebből szar se.

Még mielőtt. Nem, nem röhögünk se Viktoron, se a haverján. És nem vicces. Ez szánalmas. Szánalmas, hogy olyan támogatottsága van a kormánynak, hogy 800 milliárd forint értékű egyenlegjavító csomagot át tud vinni - vagy ki tudja, mert benyújtani még nem sikerült a törvényjavaslatot -, ám ez a 800 milliárd nem hoz semmi eredményt. Az előző kormányok odáig jutottak, hogy szaros százmilliárdokat próbáltak átnyomni, aztán vagy sikerült vagy nem. Ennek az lett az eredménye, hogy a csomag hatása legfeljebb a következő évben volt érezhető, aztán szeptember-októberben jöhetett a következő, aztán meg a kiengedés a választási évben. Ehhez képest 800 milliárd irreálisan sok pénz. És ez Brüsszel szerint egy év alatt el fog tűnni.

Mégis mi a jó édesanyám térdkalácsára megy el ez a lé? Egyáltalán hogy lehet megcsinálni azt, hogy ez az elképesztően sok pénz nyom nélkül tud eltűnni egy év alatt? Ha vezető közgazdászokat azzal bíznánk meg, hogy vonjanak ki ennyit a gazdaságból de ezt úgy kell felhasználni, hogy annak semmi foganatja ne legyen, valószínűleg beletörne a bicskájuk a feladatba. Matolcsynak viszont tök jól megy. Mint valami valóságshow nyertes vagy lottómilliomos, szórja el szirre-szarra. Ha a rombolást is elismernék, ez megérne neki egy közgazdasági Nobel-díjat.

Epilógus, hogy mégse legyen rossz kedvünk.

Történet írásban:

A nemzetgazdasági miniszter szerint összességében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról az Európai Bizottság, jövőre megszűnhet a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás. Mindezek mellett megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök kérésére a jövő heti kormányülésre előterjesztést kell tennie arra nézve, hogy szükségesek-e még gazdasági intézkedések a szerdai európai bizottsági bejelentések nyomán.

Történet filmen: