Három olyan arc áll majd pénteken kaján vigyorral a Gellért téren, akik korábban nagyjából a halál faszára kívánták azt a projektet, melyet épp felavatni készülnek. A durva az, hogy alapvetően igazuk is volt: a 4-es metró az elmúlt évtizedek legnagyobb elkúrása, de ha már valakik belekezdtek, mégiscsak be kellett fejezni. Amikor a törpe csodacsatár első ciklusában nem akarta finanszírozni, jól tette. Amikor Vitézy kölök még civil közlekedésguruként elmondta, hogy kapitális faszság a szigetmetró koncepció, jól beszélt. Amikor pedig Tarlós mester úgy döntött, hogy kiköpni már nem lehet, inkább gyorsan lenyeli a szargolyót, igazából nem volt más választása.

Tényleg kár, hogy Demszkyt nem engedik oda a szalagvágáshoz. Ő volt az, akik nyomatta az egészet minden szakmai érv ellenére. Kivárta Viktor első bukását, majd megpróbálta Fletóval finanszíroztatni ezt a kulahalmot a 10 évvel korábbi megvalósíthatósági tanulmány alapján. De nem érdemes lemenni a részletekig: most, hogy az átadás kapcsán mindenki rácuppan a metróra, kérdezzen rá legalább egy tökös firkász Demszkynél, hogy mégis, miért kellett ezt? Ki, hova és mennyit osztott, hogy feltétlen ki kellett szórni az ablakon közel 500 milliárd forintot, hogy a világ rajtunk röhögjön a méregdrága, sehonnan sehova nem vezető metrónk miatt.

Az egésznek ugyebár akkor lett volna valami értelme, ha érezhetően gyorsítja az eljutást, csökkenti az átszállások számát és belátható időn belül esetleg meg is térül. Egy alagútba bújtatott elővárosi vonatos megoldással, kevesebb állomással erre lehetett volna esély, tudta minden szakmabeli. De persze a pofáját senki se merte kinyitni, hiszen az állam dönt és ő adja a megbízást, aki meg akar élni, ezt elfogadja. Most már kezd körvonalazódni a végkifejlet, mely igencsak lehangoló.

Legutóbbi metrós posztunkban leírtuk, kik és mennyire kúrnak rá a felszíni közlekedési hálózat metróhoz kötött átalakításával, s annyi pozitívumot bírtunk felfedezni, hogy legalább kicsit csökken a kapacitás, spórol valamit az állam. Persze az is lófasz lett volna azokhoz a tervekhez képest, melyekkel a metrót tervezték: villamos megszűnése a Szabadság hídon, meg Kiskörúton, ilyenek. De azóta lakossági nyomásra átírták a lájtos terveket is: a 7-es buszt nem ritkítják meg, a Rákóczi úton a Blahától kifelé több járat lesz mint eddig, a 114-es családot mégis meghagyják a Kosztó térig, megatöbbi.

A lényeg, hogy Tarlós úgy döntött, választási évben ne legyen kapacitásszűkítés. Összekutyulták a rendszert, amiben csak annyi a ráció, hogy minél több busz hordjon a metróra, az agglomeráció szálljon át Kelenföldön, a budaiaknak meg ne maradjon gyors hetesük, mert még kiderülne, hogy egy vagány buszsofőr megelőzné a metrót. A Blahától keletre, ahova nem ér el a metró, már maradhatnak a gyorsok. Ebből az lett, hogy például a 107-es járat félúton gyors, félig lassú lesz. Eddig legalább lehetett tudni, hogy amiben E betű van, az kihagy megállókat, mostantól fingja nem lehet az utasnak, hogy amire felszáll, abból nem lesz-e a valahol gyorsjárat.

De a lényeghez vissza: nagy kövér 0, vagyis nulla a spórolás a felszínen. Vagyis: van egy feleslegesen, kibaszott drágán épített és picsa sok pénzért üzemeltethető metró, amit egyáltalán nem kompenzál semmilyen buszos-villamosos spórolás annak ellenére, hogy elég sok lúzer plusz átszállásra kényszerül, vagy csak belassítják a buszát. Ennyit tud a 4-es metró.

De annyira mindegy: Demszky már rég elnyerte méltó büntetését, mondjuk pont kurvára nem a metróért. A narancsosok viszont belövik a ziccert: épp a választás előtt bizonyítják be, hogy igen, ők meg tudták csinálni. Ettől ugyan sokkal több szavazójuk Pesten nem lesz, de nagyon ügyesen kommunikálva néhány billegő körzetet akár át is fordíthatnak. Amikor pedig a pontagyú birkamenetesek az ingyenes hétvégén az automatának szánt, de dupla vezetővel biztosított metrón döcögnek, megerősödhetnek tévhitükben, hogy ezekre a fiúkra van szüksége az országnak. 

Nem fakadok sírva azon, hogy a kormány zseb-gazdaságkutatója vett egy lapot és azt szanaszéttrollkodta, de arról mindenképp meg kell emlékezni, hogy ebben az úgynevezett gazdasági lapban jelent meg egy olyan benyalós Orbán-interjú, amelyhez képest a köztévé híradója egy szauna és egy vágóhíd keresztezése. Ha valaki elolvasná az egészet, hajrá, e helyt csak a legjobb részeket emeljük ki.

Először is a legjobb kérdések:

Egy év telt el a tavalyi gazdasági évadnyitó óta. Hogyan értékeli az akkor megjelölt célok teljesülését? 

Sorsfordító év volt tehát a 2013-as?

Ezek a célok arról szólnak, hogy másokhoz is mérjük magunkat. Mindannak, amit a magyar kormány csinált és csinál nemzetközi környezete is van. Mi zajlott ez idő alatt a világban, milyen folyamatok mentek végbe, és ezeknek mi volt az értelmük, milyen hatást gyakoroltak ezek Magyarországra?

Ezek szerint a nemzeti érdek lenne a kulcs a kormány lépéseinek megértéséhez? Egyáltalán van a gazdaságban olyan, hogy nemzeti érdek?

 Na de gyakran hallhattuk korábban, hogy egy kicsi és egy nagy ország helyzete mégsem ugyanaz. Amit szabad Jupiternek...

Politikai feltételekről beszél. Ebből az következik, hogy egy sikeres gazdaságpolitikának erős politikai fundamentumai kell hogy legyenek?

 Mi lehet egy ilyen innovatív, nemzeti elkötelezettségű gazdaságpolitika célja? Mit várhatunk a következő ciklusban, ha újra önök kapnak felhatalmazást a kormányzásra?

Vagyis egy olyan korban élünk, ahol rendszerek süllyednek el, és a nemzetállamok próbálnak megoldást keresni?

Évtizedek óta fejlődő országból fejlett országgá szeretnénk válni...

 Már ez is szórakoztató, így válaszok nélkül. Ilyen szintű benyalást én még nem nagyon olvastam, láttam. Ennyire szolgai, gondolkodásmentes alákérdezést csak évek óta tartó masszív seggnyalás után lehet produkálni. És kik a szerzők, a honi újságírás legfényesebb üstökösei? A faszi, aki pár éve még megbízható makroelemzőként haknizta végig a médiát, mi pedig még egy miniszteri széket is megjósoltunk neki. A főnökei odatették főszerkesztőnek a Napi Gazdaságba és ő már dörzsölt újságírónak hiszi magát - ennyi erővel végignézve a posztjainak, én és Miki már elemzőnek minősülünk.

Gondolom, Barcza azon viccelődik napközben, hogy a gyurcsányos cikkekbe egy-két bazdmeget csempész, és ettől érzi fasza csávónak magát. A másik nagy interjúvolóra nekem rá kellett keresnem a gugliban, bevallom, én vagyok a bunkó, hogy nem tudtam pontosan, kicsoda, de már megvilágosodtam, a Századvég igazgatója. Politikai gondolkodó. De akkor miért nem gondolkodik? Összességében a kormány tanácsadócége interjút csinál a miniszterelnökkel egy függetlennek hazudott újságban. Ha ez szappanokról vagy teszkós tésztákról szólna, akkor a GVH úgy rúgná valagba az objektivitás látszatát keltő céget, hogy csak recsegne, de ez a kormánykommunikációba belefér.

A kérdések színvonalához jól igazodnak a válaszok. Egy tipikus Orbán-interjútól a hívek elalélnak, a ballerek pedig gutaütést kapnak, ez nagyjából így van 1998 óta. Ebben az anyagban azonban nincs semmi, de tényleg semmi, amin örvendezni vagy amin felháborodni lehet. Tízezer karakter bullshit, ilyen szövegekkel: "A gazdaságpolitika szóban mind a két tag, a gazdaság és a politika is fontos." "Kellő szerénységgel, mégis büszkén mondhatjuk, hogy lábra állítottuk Magyarországot. Azt akartuk elérni, hogy Magyarország megálljon a maga lábán, stabilan, ne imbolyogjon, sőt lépéseket is tegyen a maga választotta irányba. Magyarország ma a saját lábán áll, stabil, nem borul fel saját belső egyensúlytalanságai miatt, mások se tudják felborítani, és megtette az első lépéseket egy igazán biztató jövő felé."

Az egész fárasztó szövegelésből annyi konkrétum derül ki, hogy Viktort csak a hatalom megszerzése érdekli. Erről tanúskodik ez a mondat: "Ha azt kérdeznék tőlem, hogy mit várok a 2014-es gazdasági évtől, akkor azt mondanám, hogy a 2014-es évnek két felfüggesztési pontja van: a politikai stabilitás és az erős politikai vezetés megőrzése". Tehát a gazdaságnak csak a politikától függ. Ezt nem árt észben tartani az elkövetkező négy évben, amely Orbán szerint az előző folytatása lesz. Már alig várom.

Azért titokban örvendezhetünk, hogy a nagy tudású főszerkesztőből nem lett komolyabb figura, nem lett sem miniszter, sem más agytröszt a jegybankban. Ha belegondolunk, hogy Matolcsy mit csinált az első évében és hány komoly szakember menekült el a jegybankból - és korábban a minisztériumból -, azt látni, hogy nagyjából ugyanezt produkálta Barcza is. Hiteltelenné és nevetségessé tett egy újságot, ahonnan elmenekült az értelmesebbje, és azt hiszi, ez jó. Drukkoljunk, hogy 2014-es ciklusban is csak valami hasonló, kamu pozícióval kínálják meg és további, komolyabb károkozás nélkül tűnik el a süllyesztőben. 

Az új Polgári törvénykönyv érdekesen illeszkedik vagy éppen nem illeszkedik a magyarországi hogyishívjákba, nevezzük talán általános társadalmi attitűdnek, elvárásnak vagy hozzáállásnak. Az embereknek ma egyre inkább az az elvárása az állammal szemben, hogy az oldja meg valahogy a gondjait akár rezsicsökkentéssel, akár ingyenes készpénzfelvétellel, akár egyéb beavatkozások révén. Ezzel szemben a Ptk. épp ellenkező filozófiát követ.

Alapvetően abból indul ki, hogy a szereplők úgy állapodnak meg egymással, ahogy akarnak - csak a legszükségesebb kereteket szabja meg a törvény. A felekre bízza, hogyan és miben állapodnak meg, ettől csak akkor tér el, ha a szerződő felek nem egyenrangúak. Tipikusan ilyen a magánszemély és cég közti megállapodás, itt a fogyasztó kap támogatást. Cég nem minősülhet fogyasztónak, így sem fogyasztóvédelemre nem számíthat egy vállalkozás, sem egyéb elnéző szabályozásra. Alapvetően tök érhető, hogy ha egy vállalat megrendel valamilyen szolgáltatást - például telefon és net előfizetést -, akkor tisztában van a megállapodás részleteivel. Mert van a cégnél valaki, aki az apróbetűst is elolvassa, nem csak a szolgáltató logójának színét. Ám ha Családi Pityputy Bt. köt szerződést, az ma lényegében nem jelent mást, mint hogy a könyvelő szerint cégesen jobban megéri a dolog, valójában a kültag akar új telefont. De a szabályok szerint ő már egyenlő fél, mehet a lecsóba, ha nem tanult meg olvasni. Ez minden szerződésre igaz lesz.

Na ja, alapvetően pusztuljon a férgese, éljen az önállóság. Kicsit érdekesebb, hogy az új kódex több esetben is abból indul ki, hogy a cég működtetése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy bevételt és profitot termeljen átlátható módon. Ez remek, de azt is látni kell, hogy az egyórás cégalapítást sem a hirtelen ihletet kapott cégtulajok lovagolták meg, hanem a csalók. Az új Ptk.-ban is vannak olyan passzusok, amelyek esetében a túlzott önállóság könnyen visszaüthet. Alapvetően például tök rendben van, hogy egy fizetésképtelenség környékén nem lesz kötelező elsődlegesen a hitelezői érdekek kiszolgálása. Hiszen ezzel kábé az is múlhat, hogy megmarad a cég vagy sem. Szóval fasza, hogy a társaság fenntartása és megmentése érdekében be lehet inteni a hitelezőknek: maradj és kussolj, később kapod meg a pénzed. 

Csak hát a hazai viszonyok között simán elképzelhető, hogy hasonló helyzetben rohadtul nem a cég megmentése a cél, hanem még egy-két kör letudása, pénz lenyúlás és elhúzás a pélóba. Remek dolog, hogy a cégvezetés felelősségre vonható, keresheted valami dögtemetőben, csókolom. 

Hasonlóképpen necces lesz a zálogjogi nyilvántartás átalakítása is. A hitelbiztosítéki nyilvántartást kötelező lesz használni, bár az nem lesz közhiteles lista. Bárki belenézhet, keresgélhet majd benne ingyen, ez tök jó, csak kár, hogy elég nagy rés is tátong rajta. Gazdája nem lesz a nyilvántartásba, azt a zálogjogot bejegyzők, akár hitelszerződés keretein belül is alakítják. A felek módosíthatják a bejegyzett zálogjogot, akár törölhetik is a nyilvántartásból, ezt nem kell külön engedélyeztetni. A módosítás, törlés ellen tiltakozhat a másik szerződő fél, praktikusan a bank, ám erre csak 30 napja van. Ha elcseszte és nem vette észre, hogy az adós lekamuzta a bejegyzést, megszívta. Nem tudni, pontosan ez mit jelent majd a gyakorlatban, de az elég gáz lenne, ha minden bank havonta csekkolná az összes zálogjogát, hátha a kis genyók stikában törölték azt.

Szóval tényleg ideje volt a Rákosi-korban írt régi szöveget kihajintani és újat írni, az biztos - a régi törvény 1959-es. Kérdés azonban, mennyi gyakorlati gondot okoz majd, hogy a kódexhez több esetben nem igazodnak a részletszabályok, amelyek révén egyértelmű és jól működtethető szabály jönne létre. Jaja, idővel majd kialakul, de attól még törekedhetünk arra, hogy eleve jó legyen. Ahogy a csapot se úgy szereljük fel, hogy hadd csöpögjön egy ideig, amíg össze nem rohad.

Ha majd a kölök felnő és megkérdi, Apa, mi a rücskös faszér gyalázza mindenki a nemrég megbukott Orbán-rezsimet, egy dátumot fogok a figyelmébe ajánlani. Ide skubi skac, ha gyorsan át akarod látni, ugorjunk vissza 2014-be, egészen pontosan március 13. a megfelelő céldátum. Azon a csütörtöki napon szinte mindenre volt példa, ami a Viktor-érát jellemezte, s bónuszként arra is secpec rájössz, hogy noha velejéig romlott volt a rendszer, miért uralkodott a törpe több cikluson át.  

Ordas hazugságok

Heteken át blöfföltek pofátlanul arról, hogy milyen formában finanszírozza az ország azt a beruházást, melyről ráért volna évekkel később dönteni, de az már biztos, hogy picsa drága. A ruszkiktól kellett megtudnunk, hogy tényleg jól beszoptuk Paksot és hogy a témában egy büdös szavuk nem volt eddig igaz a pohos középcsatár embereinek.

Mutyi a haveroknak, családtagoknak

Saját fiának és leendő menyének szavazott meg bérlakás-kiutalást önkormányzati képviselőként egy narancsos luvnya Óbudán. Bözsinek két kecója van, havi egy guriga bevétele, de az volt az indoklás, hogy szűk a kiccsávónak a szülői ház.

Idióták kulcspozikban

Mi újat lehet még mondani a Debilről? Önnön nagyságától elájult dilettáns pojáca, aki könyvet íratott hőstetteiről, csak kiderült, hogy az egyik faszaság konkrétan bűncselekmény. Na rögtön benyögte, hogy ja, akkor a könyv egy része fikció. Ha el se olvasta a könyvet megjelenés előtt, akkor sima balfasz. De ha olvasta és fel se tűnt neki, hogy amit róla leírtak, az mennyire gáz és ekkora botrányt okoz, akkor mezei jegybanki aktakukacnak se alkalmas, nem hogy MNB-elnöknek.

Profi népbutítás: rezsicsökkentés

Semmi új, de egy apróság kapcsán (megjelentek a rendszerhasználati díjak) újra harsogja az adófizetői pénzen fenntartott kormányzati hazugsággyár, hogy áprilistól újra csökken a földgáz ára. Ezt annyira bekajálta a nép, hogy minden nap nyomni kell.

A többségnek tetsző bankszopatás

Amikor már nincs parlament, nem lehet két perc alatt átnyomni valamilyen újabb banki adót, még mindig ott vannak a Debil emberei, akik akkor és olyan jogcímen kúrják meg a zemberek által gyűlölt bankokat, amivel épp kedvük szottyan. Zseniális, hogy nem csak bünti van, hanem az ügyfeleknek is kell pénzt visszaadniuk.

Mi maradt ki? Ja, az ellenfél folyamatos lejáratása, mint minden nap. Tényleg loptak az idióták, de sokkal kevesebbet, mint Viktorék és húszad annyira se szervezetten, felülről irányítva. Mégis sikerrel elhitetik, hogy a vörösök a korruptak, nem ők.

Jól mondod gyerkőc, arról szólt az Orbán-éra, hogy hülyéket termeltek ki, loptak, csaltak, hazudtak, de adtak is egy keveset a népnek, elhitették, hogy fél méteres farkuk van és azokat fingatták, akiket az emberek amúgy is utáltak. És amíg nem állt fel épkézláb alternatíva, az agyhalott átlagszavazónak ennyi pont elégnek bizonyult.

Igazán csudálatos könyvekkel örvendeztetett meg bennünket a kampánytöbbség. A cusi-ügyhöz hülyének érezzük magunkat, hiszen hol vagyunk mi a piacvezető gazdasági napilaphoz képest, ráadásul most nem is akarnánk feltétlenül könyékig a hányadékban turkálni, úgyhogy inkább a másik nagyszerűséggel foglalkoznánk. Matolcsy hű kobzosa megírta az unortodoxia királyának ámokfutását, amelyből egyebek mellett az is kiderül, hogy Matolcsy vajaskenyerezés közben a Goldman Sachs információgyűjtőivel megosztotta a nagy hírt, miszerint Magyarország az IMF-hez fordult aznap reggel nyolckor.

A könyvet úgy harangozták be, mint az IMF-tárgyalások kézikönyvét - nem emlékszem, hogy elsütötték-e a kordokumentum kifejezést. A Matolcsyt ismerők szerint simán lehetséges, hogy a szerencsétlen elpofázta a bankároknak a tárgyalások hírét előre, egyébként a forintárfolyam tényleg kibillent aznap kábé az említett szaxos ebéd után.

Kiindulásként a könyvbemutatón Mató volt a faszagyerek, aki megtanította a pénzügyi gyökereknek, hogy kell fújni a passzát szelet. Aztán mindenféle gazdasági elemzők meg újságírók elkezdték pedzeni, hogy azért ez kicsivel több és súlyosabb, mint a Zuschlag nájlonszatyra, elvégre a pénzügyminiszteri teendőket ellátó figura fontos információkat pofázott ki két pirítós között. Aztán következtek a kételkedő vélemények, hogy az egész csak egy ordas nagy kamu, mert az IMF-nek nem is aznap, de semmiképpen nem aznap reggel szóltak, úgyhogy Mató vagy tök mást mondott a goldmanosoknak vagy egy szó sem igaz az egészből.

Miután Szanyi kapitány is elkezdte, hogy a kormány kárt okozott a magyar államnak a pofázással, a jegybank kiadott egy személyiségzavaros közleményt, hogy az nem is úgy volt. Mondjuk nincs is könnyű helyzetben most az MNB, elvégre a kulcsmondatnak Matolcsy egyszerre az alanya, az állítmánya és a tárgya is. Szóval kiagyalták, hogy az nem is úgy volt, a szerző nem az igazságot írta le - akkor meg mi a faszért nincs ott az elején, hogy kitalált elemeket is tartalmaz, van erre formula. De most akkor ez kézikönyv vagy lányregény? Bármelyik lehet, csak jó volna eldönteni.

Az egész sztoriban persze nem az a legszomorúbb, hogy van egy agyatlan jegybankelnökünk, volt miniszterünk. Hanem az, hogy senkinek nem jut eszébe, hogy egy ilyen történet után az illető pofázógépnek el kellene húzni a büdös francba. Lehet, hogy Matolcsy az a típus, aki simán kikotyog (basszameg, egy miniszter ne kotyogjon, kurvára nem egy kávéfőzőről van szó), de van az a szint, amikor ez már nem elfogadható. De az valahogy senkinek nem jut eszébe, hogy bármi is történt valójában, bármit is mondott vagy hazudozott a kobzos a könyvben vagy most, jegybankelnök ekkora fasz nem lehet, hogy kedden vigyorog a könyvbemutatóján, csütörtökön meg cáfolja a leírtakat.

Csak hogy rögzítsük: olyan bennfentes infóval, amit kipofázott, vagyonokat lehet keresni, talán ott a goldisok a budiban gazdagabbak is lettek pár százezer dollárral. Ennél kisebb ügyekre is rá kellene repülnie a hatóságnak,  de ez csak szaros újságcikkeknél megy. Azért bezzeg ki lehet osztani három misit, hogy mi lenne, ha a Molt kibasznák a norvégok a kis kosarukból, de a tényleg gázos ügyek nem számítanak - vesd össze a Kósa-féle államcsődös sztorival, ott vajon felemeltek egy darab papírt meg egy ceruzát, vagy csak annyira futotta, hogy nem találtunk semmit. Az csak fahéj a narancshabon, hogy Matolcsy ezzel az állítólagos pletyóval épp az azóta már általa vezetett jegybanknak adott infót, plusz egy olyan bagázsnak, amelyet folyton aláz a pocakos focistával együtt. Mert azok ugye mocskosspekulánsok. 

Az a helyzet, hogy a jegybankelnök csinálhat bármit, kiderülhet, hogy nem nyilvános tárgyalásokról fecserészik, kiderülhet, hogy amit igaznak mondott, az csak fikció, nem ellenőrzi ezt már senki, nem fog történni semmi. Nem érzi sem Orbán, sem a bólogatós kutyába átvedlő vezető elemző, sem más kormányközeli izé, hogy ez nagyon gáz. A társadalom közönyébe ez belefér, devalválódott erkölcsének ez megfelel, jaj, hát istenem, hülye egy kicsit. Ennyi erővel az is kiderülhet, hogy Orbán Viktor a pincéjében szűz lányokat darabol fel egészen apró darabokra. Nem történne semmi, menne majd tovább, haknizna egy településen, amelyre rácsodálkozik, nem Romániában van, hanem Magyarországon és szépen csont nélkül nyeri a választást. Tényleg kíváncsi vagyok, mi kell még ahhoz, hogy ezt a társaságot is annyira rühellje és elítélje a társadalom, mint a szekfűsöket.

Szeva Gabesz, ez a Matyi gyerek jól lefináncoligarcházta a Csányit, nem kéne ezt kicsit turbózni nálatok? Dehogynem, Árpád, válaszolt az ember, aki ugyan írni nem tud, de nyalonc főszerkesztőnek tökéletes. Nem is kellett sokat várni, lett szép interjú a Heti Válaszban, melyből kiderül, hogy az OTP-s arc kezében van az ország, Csányié a kétharmad, reszkessen, aki ellen mer szegülni neki. 

Nem tudni, mi ütött Matyi Dezsőbe, de hogy nagyon elgurult nála a gyógyszer, az egyértelmű. Az Alexandrából lett milliárdos, de nemrégiben felpattant a szopórollerre, melyen úgy fest, nincsen fék. A nyilvános adatok azt mutatják, hogy szarban a cégbirodalom, mit lép erre a tulaj? A lap, mely ezt korrekten megírta, csúsztat, a nyilvános cégadatokban banktitok van, amúgy meg mindenkinek a kurvannya, de legfőképp Csányinak. Matyi azt üzeni: a magyar milliárdos is csak olyan, mint az átlagmagyar csóringer: mindenki hülye, csak ő maga a meg nem értett zseni, aki ellen a világ urai összeesküdtek.

Megmaradhat-e a választók képviseleti demokráciába vetett bizalma, ha egy finanáncoligarcha uralja az országot? Ütős kérdés Dezső, de kapitális faszság. De inkább még néhány kétségbeesett mondás a levitézlett könyvgurutól. Az OTP át akarta világítani a cégcsoportot, mielőtt újabb nagy összegű hitelt ad. Hú, a mocsadék. Csányi leszólt a Széchenyi Banknak, ezért ők se adtak a növekedési hitelből. Kac-kac. Csányinak támogatnia kellene a pécsi fociklubot, mert ő az MLSZ-elnök. Aha. A politikai kétharmad az emberek döntésének eredménye, Csányi gazdasági kétharmada viszont nem. Csányi nem képes a kétharmadával felelősen, etikusan bánni, ezért veszélyt jelent a társadalomra. Na itt a baromságcunami vége.

Nos, Dezső, szar lehet végignézni a saját birodalom vergődését, tényleg könnyű a felelősséget másra tolni, bűnbaknak meg tényleg tökéletes választás a vaskos bajszos. De egy tiszta pillanatban figyelembe lehetne venni néhány apróságot. A bank annak hitelez, akitől úgy gondolja, hogy vissza is kapja a pénzét. Az OTP tőzsdei cég, a részvényesek a vezetés faszán ugrálnak akkor, ha felelőtlenkednek, például olyanoknak adnak pénzt, akik túl kockázatosak. Amúgy meg van még egy valag másik bank, ha annyira rózsás minden, akkor tessék tőlük hitelt kérni.

Ami meg Csányi kétharmadát illeti, senki sem kétli, hogy bizonyos ügyekben kihasználta erőfölényét. De csak az elvakult lúzerek nem látják, hogy a valódi hatalom az elmúlt négy évben sikeresen ügyködött azon, hogy letörje Sándor szarvát. Épp Csányi ellenében építik az új banki birodalmat, aki az elmúlt 10 évben nem volt ennyire kispályás játékos, mint most. Az ideg szétbassza, ezért is csinál baromságokat, melyeket mi is dokumentáltunk. Dezsőkém, csak te nem látod, hogy Sándoron már a gatya is rojtokban lóg? A valódi gazdasági hatalom narancsos barátaid háttérembereinél van.

Náluk kéne rinyálnod, hátha kihúznak a szarból, ha már piaci alapon lehúzhatod magad a klotyón. 

A Viktor-féle legújabb agymenést, a szénbányák újranyitását lehetne tök viccesen is tálalni. Hogy például a bányanyitás mellett a lóról hátranyilazást is visszahozhatná a kormány, hiszen ezek azok a dolgok, amelyekben a magyarok igazán jók, s ezt hozta fel érvként Ovi is. Lehetne még javasolni a sírva vigadás intézményesítését a mediterrán szieszta mintájára minden ebéd után kettő és fél négy között, és nemzeti ünnepeken török önkénteseket lehetne a mélybe rántani, mert ezek is baromira mentek a történelem során.

De nem kell mindig röhögni, a sztori tálalható dühöngve is. Mert az ugye teljesen egyértelmű, hogy mi áll az egész ügy hátterében: Orbán papa elunta a homokbányát, mert neki szén kell. Ez az egész már le van zsírozva. Mert a vagyontörvény szerint - na ki módosította, na ki? - a bányászati jog állami monopólium, amelyet koncesszióba lehet adni. Ó hát vajon ki fogja megkapni azt a koncessziót, hát persze hogy a haverok, rokonok, de mit is várunk, trafikmutyi, felszámolómutyi, földmutyi, bányamutyi.

Persze bagatellizálni is lehet. Ez is csak parasztvakítás, basszus, 2011 óta folyamatosan ezt ugatják, hogy így lenne jó meg úgy lenne jó bányákat nyitni, aztán szar se történt három év alatt. Ha annyira bányászkodni akart volna a Viktor, akkor már rég tanulnának serényen a fiatal vájárok. De ez az egész egy baromság, fel se lehet hozni a szén legnagyobb részét, nem tök egyértelmű? Ugyanez volt a nagy földgázlelőhellyel, is: jaja, ott van, azt a kutya se tudja felhozni, akkor meg csak kábítás az egész.

De egyszerűbb, ha csak összeszedjük a rendelkezésre álló infókat. A témát elég jól körüljárták már 2012-ben, amikor még szó sem volt kampányról meg egyéb, a tényeket elnyomó politikai baromságról. Ezek szerint lehet bányát nyitni. Csak éppen összességében százmilliárd körüli beruházásról van szó többek között a szigorú környezetvédelmi előírások miatt. Meg amiatt, hogy erőművet is építeni kell hozzá, a lakosság ellátása ugyanis nem tart fenn egy bányát. Az egész cuccot öt-tíz év alatt lehet megcsinálni, vagyis most kell olyan százmilliárdos döntést hozni a befektetőnek, amelyről tíz év múlva derül ki, megéri-e egyáltalán. 

Erre pénzt befektető adni nem fog, marad tehát az állami beruházás. De tényleg ez a legjobb dolog, amit nem létező költségvetési forrásokkal tenni lehet: felgyújtani a zsetont és beleszórni a ventilátorba? És tényleg kell egy szénbánya plusz szénerőmű Paks kettő mellé? Két baromi kockázatos beruházás, amelyre nincs pénz és amelynek megtérülését nem garantálja semmi? Van ennek értelme, főleg annak fényében, hogy az ország uniós támogatást kap arra, hogy a márkushegyi bányát 2014 végére bezárja és az ottani dolgozókat átképezze, megmentse?

Két hete rendeztek minden gond és balhé nélkül egy fura túrát Budapest környékén. Valószínűleg nem is értesül róla a széles közvélemény, ha egy gusztustalan hájpacni nem arra használja ki az ellentmondásos megítélésű eseményt, hogy üvöltve nácizva rongyoljon neki Tarlós főpolgármesternek. Tudjuk, hogy Schmuck Andor amúgy egy jelentéktelen troll, de amit művelt, annyira alávaló, hogy meg kell örökítsük. Csinálhatta volna más is a baloldalról, biztos sokan irigyelték tettét.

A Kitörés nevű túrát már sok éve rendezi a Börzsöny Akciócsoport nevű banda. A rendezők azt állítják magukról, hogy a Börzsönyt akarják megismertetni a népekkel, a közjó érdekében rendezik a túrákat, estébé. Politika szerintük kizárva, de azért csak próbáltak már pár éve egy Horthy 38 nevű túrát csinálni az "elcsatolt területekre", ami úgy kibaszta a biztosítékot a Teljesítménytúrázók Társaságánál (teljes joggal), hogy kihagyták a túranaptárból. Amin aztán jól besértődtek a rendezők.

Szóval van itt irányultság szépen, a Kitörés is igen megosztó, de mindig is sikerült úgy beállítaniuk, hogy "sport rendezvény és történelmi megemlékezés. Politikai célja nincs! Különlegességét az adja, hogy több ellenőrző ponton is katonai hagyományőrző csapatok mint szereplők, mutatják be a korabeli hadviselő feleket. Az egyenruhákon, pecséteken alkalmanként felbukkanó tiltott önkényuralmi jelképek kizárólag a történeti hűség kedvéért, történelmi érdekességként, bemutató jelleggel szerepelnek!"

Amivel persze nincs nagy baj, de az is nyílt titok, hogy szélsőjobbos körökben kvázi kötelező eseményről van szó, zűrös szervezetek tagjai is végigmasírozzák a távot. Hiába szóltak a rendezők előre, hogy vigyázzatok baszki, csúszik, Idén Novák Előd gigantikus taknyolása is színesítette az eseményt - az máshova tartozik, hogy a fura észjárású képviselő majdnem belehalt a rutinműtétbe a kórházban. Ennyi tehát amit tudunk, sok nem politizáló túrázó is végigjárja a távot, s ez alapján igencsak túlzás lenne a túra betiltását követelni. Attól, hogy valaki az ilyen barom beöltözős játékokra bukik, még nem feltétlen náci, ahhoz pedig amíg törvényt nem sértenek, pont senkinek semmi köze, hogy a náci beállítottságú seggfejek összebeszélnek, elmennek a túrára és teljesítik azt.

Ehhez képest a kétmázsás bérrettegő mivel kampányolt a tévében? Kitúrta, hogy a Kitörés része a Budapest Kupa nevű igen népszerű túramozgalomnak, amit támogat a főváros. Vagyis Tarlós nácikat támogat, nyilván mert ő is az, csakúgy, mint a Budapest Kupát lelkesen szervező Teljesítménytúrázók Társasága - igen, amelyik annyira vigyáz a politikamentességre, hogy kikúrta a naptárból Horthyt. 

Nem kívánva a kőbunkó főpolgit védeni, esetünkben tényleg a hájfejű szocdem csávó az, akit be kéne tenni fél órára a centrifugába. Az ijedt Tarlós egyből kilátásba helyezte, hogy megvonja a támogatást a Budapest Kupától, persze pont egy újabb a nácivád hiányzik neki az után a gyalázat után, amit az Új Színházzal művelt. Ámde Andorkám, a Budapest Kupa a nagyon kevés jó dolog egyike a városban. Összefogja a Budapest környéki szervezett túrákat (teljesítménytúrák hivatalos néven, de mivel a többség 10-15 kilométer, a név túlzó), aki elmegy 10-re, év végén szép névre szóló kupát kap, gyerekeknél 6 is elég. Kiviszi az embereket a természetbe, népszerűsíti a túrázást, motivál, egészségesebbé tesz. Öröm nézni a túrákon a sok boldog kisgyereket és szüleiket. Ezt veszélyezteti egy hazug demagóg politikus azzal, hogy egy létező problémát túlgondol és politikai ellenfele lejáratására használ.

Szóval mondd azt nyugodtan szépfiú, hogy nagyon zűrös a Kitörés túra, mert nácik járnak oda, érdemes rájuk nézni. Ezzel nem is lenne baj, teljesen jogos. De a túlkapással és alaptalan vádaskodással pont olyanoknak ártasz, akik szarnak rád és a hozzád hasonlókra, csak normálisan akarnak élni és szeretnek túrázni, meg túrát szervezni a fővárosban és környékén. Amit csináltál, szánalmasabb, mint a tudatlan kis nácik hagyományőrző lelkesedése.

A röhejesen magasra jutott pénzügyi főkretén pofára esése nyilván örömteli hír, de senki se higgye, hogy pezsgődurrogtatásra és ordenáré lerészegedésre sarkallná a Mentális szerkesztőséget. Valszeg mi ekéztük a legintenzívebben szerencsétlen Doubravszky Györgyöt a blogoszférában, mégse tudunk egy pillanatra sem kacagni most a bukásán.

Miért is? Rendszerszinten a kis dilettáns agysebész távozása nem jelent semmit. Nem a sötét nímand tehet arról, hogy másfél éven át rajta röhögött az egész pénzügyi szakma. Százezres számban élnek ebben az országban olyan szerencsétlenek, akik azt hiszik, hogy mindenhez értenek, akik kívülállóként is megmondják bármelyik szakmabelinek, hogy mit hogy kell csinálni. Persze minősített eset, ha valaki a saját lábszagú összeesküvés-elméleteit helytállóbbnak gondolja, mint a kibaszott tényeket, de nagy az isten állatkertje, a magyarok istenéében pedig különösen sokan röfögnek. A gond ott kezdődik, ha a hatalom annyira dilettáns, vagy aljas, hogy a világmegváltó elszállt kreténeknek pozíciót ad. 

D. úr esetében pont ez történt, s amikor már mindenki számára egyértelmű volt, hogy hova való, akkor is kitartott mellette fő mentora, aki a hóna alá nyúlt. A legnagyobb szopás, hogy nem az X-faktorban vagyunk, ez a segítő-védelmező nem más, mint az ország nemzeti bankjának elnöke. Akinek a helyét persze semmi sem fenyegeti.

Nem árt emlékezni arra, hogy mennyire káros volt D. tevékenysége. Már civil messiásként is behülyített több tízezer embert egy nevetséges baromsággal (ha többen összeállnak kiváltó hitelt kérni, az olcsóbb lesz, brrr), pénzügyi biztosként is agyament ökörségekkel adta a lovat a devizahitelesek alá, ötleteiből semmi se valósulhatott meg. A jegybanki kurfli már csak a jutalomjáték volt, emberünk agyműködésének szerencsére örök emléket állított az index azzal, hogy közölte egyik prezentációját - kihagyhatatlan!

A rendszernek szüksége volt egy olyan lúzerre, aki saját kútfőből nyomja azt a bankellenes demagóg baromságot, amit a nép nagy része hallani akar. De az idő túllépett rajta. A rendszert áprilisban nélküle is bebetonozzák, György pedig mehet vissza oda, ahonnan jött, s ahova való, az ezoterikus könyvei közé. 

Az biztos, és ezt más sokszor leírtuk, a kormány profi módon csűri és csavarja a szót. Akár egy bűvész, aki ha a bal kezével nyúl a labda után, a jobb kezével hadonászik, hogy elvonja a figyelmet a lényegről, illetve nekiáll lobogtatni, hogy majd a kendővel lesz valami, s közben az órát szedi le a kezedről. Csak ugye a bűvész szerencsés esetben nem akarja hazavinni se az órát, se az aprót, se a nődet - bár az is igaz, hogy kettéfűrészelve már számos vonzó tulajdonságából jelentősen veszít, akár meg is tarthatná a cilinderes hapsi a hisztist.

Nagyjából így működik a kormánykommunikáció - nőt itt még viccből sem vágnak ketté, bele sem gondolok, mit csinálna Orbánnal Szabó Rebi, ha ilyesmire vetemedne mondjuk Fónagy János. Beharangozták, hogy itt aztán lesz devizahiteles mentés ezerrel, ne tessék izgulni, szétcsapunk a bankok közt, majd azok fizetnek, tessenek csak perelni, jön az attrakkkkkció. Az egész úgy zajlott, mint egy szar kalandfilm: ahol a krokodil után a főhősre vigyorog a minden bizonnyal bűzös leheletű bandita, aztán a csaj elejti a táskát, amelyben a térkép van, de azt meg már összeszedték az indiánok estébé. Vagy irdatlan balfasz ez a főhős, vagy valójában pontosan tudja, hogy nincs semmilyen kincs, csak ki kell bekkelni hó végéig, amikor megint fizet a megrendelő.

No, azt hivatalból el kell felejteni, hogy a nagy tudományú kormányfő esetleg mégis balfasz lenne, ugye, ez szóba sem jöhet. Akkor sajnos az van, hogy nem volt itt komoly szándék semmiféle mentőcsomag összeállítására. Volt egy árfolyamgát - amelyet ráadásul nem is a kormány, hanem a bankok javasoltak -, ilyen-olyan sikerrel és kihasználtsággal. A végtörlesztés is csak a cimboráknak lett kitalálva, azt a békát meg le kellett nyelni, hogy néhány felkapaszkodott proli is ki tudta használni. Valójában nem volt semmilyen valódi szándék, hogy ennél többet tegyenek az ügy érdekében. Csak hát ez komoly arcvesztéssel járt volna, ki kellett volna állni, hogy emberek, sajnos elbasztátok, mi nem tudunk tenni semmit, és értelme sem lenne, mert rohadt sokba kerülne és nálatok jóval nagyobb tábor pöccene be, ha megcsinálnánk.

Ehelyett jött a mellébeszélés, hogy várni kell a Kúriára, az Európai Bíróságra, jöttek az úgynevezett tárgyalások a szektor szereplőivel. És a látszatintézkedések, mint a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása - valójában alig lakoltattak ki ténylegesen devizahitelest -, a bíróság baszogatása, mert Ovi szerint nem úgy kellett volna dönteni, végül pedig a következtetés: bassza meg, ezt is nekünk kell csinálni, de majd beleírjuk a törvénybe. Hopsz, addig baszakodtak ezek a bíróságok, hogy véget ért a ciklus, nincs már Parlament, ha megfeszülünk sem tudunk csinálni már semmit, bocsi, szavazz a Fideszre.

Azért búcsúzóul még csak sikerült a forintot rommá gyengíteni. Most nem szeretnék bajnaiskodni, hogy bezzeg 2009-ben mennyi volt a svájci frank, mert ez nyilvánvaló baromság, de az azért biztonsággal állítható, hogy az utolsó tíz forint már a srácok sara. A tök értelmetlen utolsó pár alapkamat-csökkentésnek ennyi hozadéka volt, éljen a 250 feletti árfolyam.

Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha tök véletlenül módosították volna a mit is? Mondjuk a Ptk.-t, akkor az hogy nézett volna ki pontosan? Hogy visszamenőleg nem szerepelhet szerződésben, hogy pitymallat, és ha igen, akkor itt tessék a kasszákhoz fáradni? És akkor a bankok szépen átnézik az összes szerződést, kiszámolgatják, hogy mennyi jár Józsinak és Matildnak, oszt az mehet vissza a bankszámlára, de legalábbis ennyivel kisebb a törlesztő? Hű, de valószínű.