Jaj, de izgulok, hogy mi lesz a pálinkaszabadságharc vége: megszűnik-e a szeszipari rezsicsöki vagy győznek a kurucok. Azért nagy reményeket nem kell fűzni a dologhoz, az új bagázs szépen elkezdheti radírozgatni az eu-szabályokat sértő passzusokat. Félreértés ne essék, a vita nem az, hogy Brüsszelben jobban szeretik a snapszot a pálinkánál, ezért most szétszívatják a szegény szilvafával rendelkező honfitársainkat. A csatlakozási tárgyalásoknál sikerült kialkudni egy kedvezményt - a bérfőzetés után csak ötven százalék adót kell fizetni -, amelyre Ovi azt mondta, gyerekek, ez kevés, én nullát akarok. No, ez utóbbi nem tetszett a brüsszeli csókáknak.

Vicces kis újságot adott kezünkbe a jó szerencse. Le is akadtunk íziben a Heti Válaszról, meg a többi agyhalált okozó csicsás narancsos lapról, a Csali névre keresztelt A/4-es papirusz ugyanis hasonlóan mutatja az irányt, mint a pártközpontból irányított társai. Ezt ráadásul instruálni se kell, a plébános úr szerkeszti hátul a parókián - apróság, hogy némi segítség nem ártana, címben szóismétlés biztos bukás lenne a katkó újságíró-akadémián.

A Csali a Zugligeti Szent Család Plébánia Információs Hetilapja, ahogy önmagát aposztrofálja a címlapon, sajnos hozzánk egy régebbi példány esett be, még január elejéről. Az A/4-es félbehajtásával rendelkezésre álló négy oldalból egy a vízkereszt jelentőségéről szól, érthető, sőt fasza, kevesebb mint egy oldal pedig praktikus infókat tartalmaz arról, hogy mikor van mise, meg hittan. Isten könnyen eltévelyedő híveinek azért felhívják a figyelmét, hogy vízkeresztkor az egyház se szarral gurigázik, a szentmisén a részvétel kötelező. A lényeg azonban eztán jön.

Nagy gratula Gyuri atyának, hogy egy igazi sztárinterjút hozott a lapba, két teljes oldalon nyilatkozik Beer Miklós püspök. A szövegszerkesztő, vagy a fénymásológép ördöge ugyan sokszor megtréfálta a jeles szerkesztőt, de még épp olvasható a szokásos katolikus témákat (keresztény vértanúk, hinni kell és idén jobb világ lesz, Ferenc pápa rulez, stb.) körbenyaló dögunalmas szócséplés. Hanem az utolsó két kérdés és válasz igazán ütősre sikeredett.

Püspök úr szerint a holokauszt sebeinek begyógyítására az őszinte hit és kiengesztelődés kegyelmi ereje nyújthat gyógyírt, amúgy meg "mindkét oldal" részéről provokációk mérgezik a levegőt. Aha. De ez még semmi, a kérdezőt az is érdekli, hogy a hívők miként éljenek áprilisban állampolgári jogaikkal? Vagyis, kire szavazzanak? A válasz: olyan jelöltre és pártra, aki a "keresztény értékeket elkötelezetten vállalja". Értem: a Tintás Pálffy, meg a Tömjén Fővadász és a többi viktornyalonc. Tök mindegy, mit műveltek eddig az országgal, csak mondják, vagy legyen rájuk írva, hogy keresztény. Bölcs javaslat.

Nyilván büdös narkós libsi vagyok, hogy azt várnám, valami ilyesmit mondjon: mindenki mérlegeljen és szavazzon arra, aki szerinte az országot a legjobb irányba vezeti. Hiszen ez a kis püspöki iránymutatás tejszínhabos lófasz ahhoz képest, amit mondjuk a lengyeleknél nyomnak a csuhások: szerintük az egyház törvényei az államéi fölött állnak, utóbbiakat be se kell tartani. Az csak természetes, hogy a kormányt meg kell buktatni és nyíltan hatalomba akarják segíteni a félőrült Kaczynskit. Szóval ezekhez képest tényleg kispályás pásztor a mi püspökünk.

S hogy kedvünk még jobb legyen, Gyuri atyának tréfálkozni is maradt ereje a lap hátulján. Az Atya, a Fiú és a Szentélek nevében az alábbi szakállas vicc olvasható:

Micimackó besétál a heteshez és megkérdi:

-Sonka van?

- Természetesen.

Micimackó felugrik a pultra, előránt egy géppisztolyt és lekaszabolja az ott lévőket.

- Ezt Malackáért.

Még jó, hogy az ötös számú parancsolat csak a való világra vonatkozik, a jó kereszténynek van humorérzéke és a gyilkoláson röhög. De ha a legnagyobb erény az önirónia, a következő számba várjuk az apácás-sekrestyés, majd a pedofil vicceket is. 

Végre itt a friss kutatás, s ahogy azt várni lehetett, szarik a nép magasról Paksra is, profin időzítették a lopós Simont, Viktor előnye még nőtt is. Ez a választás rég eldőlt, regéltünk már róla párszor, de nagyjából most vált az eredmény biztossá. És ez így van jól, aki az ország érdekeit tartja szem előtt, furfangosan azt mondhatja: nyerjen csak most a törpe nagyvezér, hogy aztán sokkal nagyobbat pereceljen.

Normális országban külön-külön is belebukott volna bármilyen színű-faszú kormány az elkúrt gazdaságpolitikába, a demokratikus intézményrendszer kiherélésébe, a nyugdíjvagyon lenyúlásába és felélésébe, a földek haverok közti szétosztásába, a trafikmutyiba, hogy a Közgép tízmilliárdjairól ne is beszéljünk. Az ország hót fölösleges kiárusítása a ruszkiknak csak az utolsó olyan ügy, amitől a jóérzésű polgi sugárban rókázik, de a birkatöbbség továbbra is csak béget, semmi se változik.

Már az is bicskanyitogató volt, amikor Rogántóni nekikezdett a színjátéknak, hogy majd a frakció felkéri a kormányt, hogy csináljon ezt meg azt, foglalkozzon ilyen meg olyan kérdésekkel, például a Fidesz javaslatára a devizahitelesek problémájával vagy a rezsicsökkentéssel. Mintha nem Rogán nyújtogatott volna be a kormány helyett több törvényjavaslatot is, talán volt köztük alkotmánymódosítás is. De amit a minap vitt véghez a frakció-kormány szimbiózis, az nem bicska volt, hanem pallos és nem kinyílt, hanem nyakazott.

Marhára leszarom, hogy ingyen vagy 200 ezerért adta át a Jobban teljesít szlogent a kormány a Fidesznek, és még az sem számítana, ha piaci áron vette volna azt meg a párt - ennek kábé akkor lett volna jelentősége, ha közbeszerzési eljárást írt volna ki a kormány a szlogen értékesítésére, amelyre a Fidesz mellett a nyomorult Összefogás vagy a töketlen LMP és a nem is létező Kisgarázda Párt is meg lett volna hívva. De hát az meg mekkora szopcsi lett volna, hogy Mesterházy Attis, Gordi, Fletó vagy a füvesek tolják majd a fasza kis szöveget - igazi kis tudathasadás lett volna ez mindenkinek.

Ez az egész Fidesz és kormány közti lófaszkodás épp olyan, mint egy tipikus magyar betéti társaság működése. A beltag elmegy a céges autóval, hogy elhozza a balettóráról a kültaggal közösen nevelt kiskorút, leendő ügyvezetőt. A cég házipénztárából elsikkasztott pénzből a kültag kenyeret, tejet, mosógélt, egy rekesz ásványvizet, öt kiló krumplit és egy közepes kacsát vásárolt, a kutyának meg tíz kiló száraz tápot, úgyhogy a beltag kénytelen a kis balerinával a hátsó ülésen a bolt felé kanyarodni, hogy a kültag által vásárolt holmikat a cég székhelyére, a gazdagréti lakótelepen található első emeleti egy és két fél szobás panelba szállítsa.

Persze aprócska különbségek adódnak. Azzal, hogy a kültag céges pénzen vett Purral mosogat, amíg a beltag tagi kölcsönt biztosít a cég számára, hogy az ki tudja fizetni a telefonszámlát - mert az a rohadt kölyök megint jutub diszkót játszott a kibaszott céges ájfonon -, elfolyik ugyan némi adóforint, de azért nem ettől 314 az euró és nulla közeli a GDP. 

Az már egy kicsit más tészta, amikor a kormányzat és a legnépszerűbb párt közösen játszik kandi kamerás játékot, ahol az átbaszandó járókelő momentán a szavazó polgár. Az intézményesített hülyének nézés, s hogy ezt pofátlan módon nekiállnak megmagyarázni, mintha az teljesen természetes lenne, több mint felháborító. Bassza meg, ha az van a házirendben, hogy házi kedvencet a szállodába vinni tilos, akkor az nem jelenti azt, hogy tehenet meg lovat szabad. Ezt a szabályt a hétköznapi gazdasági szereplőknek is illene betartani, egy kormányzópártnak viszont kötelező lenne. De ki a faszt is érdekel mindez.

Szegény Gordon nincs manapság formában, az a gyanúm, hogy szíve szerint hagyná már a picsába ezt az egész politizálósdit. Amikor visszatért, egyértelmű volt, hogy miniszterelnök akar lenni, teszem hozzá, nem is lett volna rossz, legalábbis százszor jobb, mint a mostani Nagyvezér. De kiderült, hogy politikai érzéke nulla, kommunikációban a hazug-demagóg Fidesz leiskolázza, intellektusát a nép nagy tekintélyes része egyébként is magasról leszarja.

Jófejség volt tőle, hogy hátrébb lépett, lehetőséget adva egy komolyabb ellenzéki összefogásra, legalább a két nagyfaszú, Attis és Fletó még nagyobbat buknak majd áprilisban. Egy miniatűr pártocska senkit se érdeklő halk szavú vezetőjeként fog szenvedni a következő Viktor-kormány alatt, kalapemelés tehát azért, hogy noha sokkal többre lenne hivatott, ezt vállalja.

Viszont elég már abból, hogy kurva nagy gazdasági szakértőként ő is hülyeségeket írogat a blogjában. Hagyjuk azt, hogy a jegybankelnököt volt miniszterelnökök se írják kötőjellel, vannak itt nagyobb problémák is. Bajnai hónapok óta szajkózza, hogy a kormány és a jegybank bedönti a forintot, meg hogy a devizahitelesekkel ez mekkora kikúrás. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a devizahiteleseknek leginkább fájó árfolyamveszteséget nem a forint esése okozta, hanem a svájci frank drágulása az euró ellenében, amihez se a Vezérnek, se agyhalott jobb kezének nincs köze.

A mostani forintgyengülést se lehet a kormányra, vagy a jegybankra kenni. A piacnak a jó globális hangulatban elég az alacsony hiány és a pluszos folyómérleg, tesznek magasról a növekedés kinyírására, az ország tartós leszakadására. A friss zakó is nagyrészt külföldi hatást tükröz, a jegybanknak két dolog róható fel: a túlzott kamatcsökkentés már kezd hazardírozássá fajulni, Debil pedig baromságot beszélt, amikor célkeresztet rajzolt a forintra, mondván, spekulánsok, ezt támadjátok (lásd a korábbi posztot). Megmutatta mennyire fingja nincs a dolgokhoz, de összességében eddig mázlijuk volt, nem vészes a gyengülés. Az esélyt növelték meg egy nagyobbra, de jó kommunikációval még lehetne ellen tenni.

Az is baromság, hogy egy hangyafasznyival gyengébb forint mindenkinek fáj az országban, növeli például a magyarországi termelők versenyelőnyét, elősegíti az exportot. Nyilván mindenki hülye a világban, hogy gyengíteni akarják a legnagyobbak is a saját devizájukat. Nálunk sem lenne ez ördögtől való, ha nem lenne a kimagasló devizaeladósodottság.

A növekedési hitelprogival fingom nincs, mi a problémája Gordonnak, mert nincs benne a posztjában, hogy mi a szent faszért kéne felülvizsgálni, felfüggeszteni. Miért nem lehet valós kritikát írni? Ha például kamatemelésre kényszerül a jegybank, akkor durván megnő az ingyenpénz pumpálásának költsége, ezért például joggal lehetne fikázni a Debilt.

Az unortodox gazdaságpolitika középtávon meg fog bukni, a jegybankban egy hasadt elme ül, de ez még nem ok arra, hogy a nagy szakértő Gordon pont olyanokat vágjon az arcukhoz, amiben épp nem ludasak, vagy amiről még nem derült ki, mi lesz az eredménye. Tényleg nincs már egyetlen politikus se, akinek el lehet hinni kettőnél több szavát?

A választások legszórakoztatóbb eseménysorozata a kisgazdák performance-a lesz, ebben teljesen biztos vagyok. A korábbi időszak one man show-ja után, amikor is doktortorgyán adta a fő muníciót ahhoz, hogy a hülyeség biztos és állandó szinten legyen biztosítva az országgyűlésben, ma egy komplett csapat dolgozik megfeszített munkával. Az egész sztori egy furcsa és érthetetlen plakáttal kezdődött:

Kiafaszomazapéter, kérdezhetnénk. Mondjuk talán egy nagyon szar utalás ez Veres Péterre? Vagy ezt a mostani pártelnök, Hegedüs Péter üzeni - tegye fel a kezét, aki tudta, hogy ő a pártelnök? De minek? És mihez képest erősek? Ahhoz képest, hogy most van húsz forintjuk értelmetlen plakátok kiragasztására? Mert grafikusra már nem futotta, az látszik. Mindegy, mert a Bokros-Pusztai kettős plakátja sem jobb semmivel. Az nem nagy kunszt, hogy Bokros Lajos (tovább víve a fenti példát) bemászkál tévékbe és mond mindenféle dolgokat, ezt csinálja évek óta. Ennél sokkal izgisebb, ha Torgyán jelenik meg, elvégre az utóbbi években nem trollkodta szét a médiát, sima öregemberként funkcionált, ingyen utazott a BKV-n, ilyenek. Úgyhogy ha nem is lesz érdekes, amit mond, vicces legalább lehet. Hát az lett.

Az ATV nyerte meg a lehetőséget, hogy az öreg zakófelhajtókájára mikrofont csíptessen. A kirúgott pártelnök sértettségén annyira nem kell meglepődni, Torgyán hosszan részletezte, mekkora ganéság volt, hogy ő a rádióból tudta meg, hogy már nem pártelnök, az új fószer meg illegitim. Az mondjuk már mókás volt, hogy a bizonytalan szavazók szerinte valójában nem azok, csak a kisgazdapárt nélkül nem tudnak kikre szavazni, de a koronát kétségkívül ez tette fel a szereplésre: ebben a mocsokban, a politikában nem akar részt venni, de ígéretet tett arra, hogy az FKgP-t 2014. augusztus 20-án, délelőtt tizenegykor Ópusztaszeren egy nagygyűlésen feltámasztja. Tizenegykor, világos? Tessék pontosan érkezni, mert lemaradnak a feltámasztásról, pedig azt már Lázár (nem ez a kis gyík, hanem az eredeti) óta tudjuk, hogy ez nagy dolog.

Jó, hát normális ember ezen röhög egy jót, elvégre sokkal kellemesebb egy torgyánféle alakítást nézni, mint rezsicsökkentő Szilárd vagy Rogántóni agymenésein zsibbadni. De a kisgazdák sem szarral gurigáznak, közeledve április 6-hoz, ők is emelik a tétet. Fent említett Hegedüs elnök úr ugyanis egy nagyon meglepő közleménnyel spamelte tele a sajtót - a teljes szöveg itt, a lényeget másolom.

"Tegnap este (január 29.) az ATV Egyenes beszéd című műsorában egy láthatóan zavarodott viselkedésű idős ember önmagát Torgyán Józsefnek kiadva a műsorvezető idegeit is próbára tevő zagyvaságok sorozatával lepte meg a nézőket. Több bizonyítékunk van arra, hogy az illető nem az igazi Torgyán volt." Majd hosszas elemzés arról, hogy Torgyán mennyit ártott, torgyáni szalon-kisgazdák vannak a Fideszben, bezzeg az FKgP tele fiatalokkal. És hogy az öreg már tutira szenilis és amúgy is súlytalan és nem kell már senkinek.

Az alábbi forgatókönyvek lehetségesek:

Hegedüs belátta, hogy bármennyire szar is, csak Torgyán nevével tud bekerülni a hírekbe, mert róla, mármint Hegedüsről a kutya sem tud semmit (jó, én a belvárosi bunkó nem tudok róla semmit, ezt vetítem ki az egész országra).

Hegedüs fejébe is beletojtak az ufók, mint neki és neki.

A Monty Python csoport gyakorolja a következő jeleneteket. Utóbbi akkor válik bizonyossá, ha feltűnik Csehmariska is feltűnik.

Debilkével nem sokan barátkoztak az osztályban. Bandzsa volt, mellé még hülye is, de az arca méretes. Akármit kérdeztek tőle, mindig ugyanazokat a faszságokat szajkózta. Amikor kiállt felelni, már mindenki röhögött, mert betéve tudták, mit fog mondani. Mégis megkapta az ötöst, mert a jóságos tanárnéni megszánta. De Manci nénit egyszer csak elvitte a szélütés. Jött helyette Genyabá és minden megváltozott. Kiment Debilke nagy arccal felelni, a tanár pedig a haját tépte. Kapta a kapákat zsinórban, de addig nem volt hajlandó a baromságain változtatni, az orcájából meg visszavenni, amíg apucinak meg nem üzenték: ki lesz baszva a suliból.

Nagyjából így működik a mi jeles jegybankelnökünk is. Mindenki tudja, hogy dilettáns hazardőr, pontosan tudható volt az is, hogy ha egyszer éles szituba kerül, elfüstöl, mint szar a jégen. Csak az volt kérdés, hogy mikor jön el az a perc, amikor már kurvára nem mindegy, hogy mit beszél. Március óta vakarja a seggét a Szabadság téren, azóta egyszer sem volt olyan negatív a külpiaci klíma, mint most. Ugathatott bármit, a világban irgalmatlan pénzbőség volt, senki le se szarta, mint mond a kis szerencsétlen. Ennek lett vége, most vizsgázik ténylegesen MNB-elnökként a legendás feritélkirály, aki miniszterként már jópárszor megfingatta hazája devizáját.

Hónapok óta nyilvánvaló, hogy a magyar kötvénypiaci hozam már egyáltalán nem vonzó, egyre olcsóbb a forint ellen spekulálni, a feltörekvő piacokon pedig folyamatosan nő a feszkó. Nem gond, Gyuri szerint mi büszkén és keményen állunk, mint papfasz a lagziban. Mit nekünk török válság, mit nekünk pénzpumpa-visszafogás (a jenkik éjjel megint vágtak 10 milliárd dollárral), a gazdaságpolitika zseniális, ha meg esik a forint, azt csak az ország elleni, itthonról szított judeobolsevik támadás okozhatja. Véletlenül se az, hogy amikor nyugtatni kellene, idióta nyilatkozatával olajat önt a tűzre, két éves mélypontra lökve a forintot. 

Valami egészen nagy pofára esés kellene ennek a fószernek ahhoz, hogy észhez térjen. Vagy egy maflás felülről. Utóbbira továbbra sincs nagy esély, valószínűbb, hogy a mocsok piac diadalmaskodik. Ha nem lesz olyan mázlija, hogy a hangulat megjavul, addig feszíti majd a húrt, hogy a 340-es forint adja a másikat, aztán pánikszerűen emelheti vissza a kamatot. Szopnak a devizahitelesek, meg amúgy az egész ország, s csak a miatt örülhetünk, hogy a maffiahatalom veszít néhány szavazatot. 

Megéri?

Horváth Istvánné miniszterasszony mindenkit megnyugtatva magyarázta (alliteráció, ecsém) Pakssal kapcsolatban, hogy itt most aztán jön a Kánaán, mert az atomerőmű bővítésből a tisztességes és kellőképpen felkészült magyar kákávék is részesedhetnek, beszállhatnak a tuti bizniszbe. Hát ez kurvajó hír. De mit is mondott pontosan László asszony? "Az orosz féllel kötött megállapodások alapján a Roszatom kész fogadni 40 százaléknyi magyar beszállítói hányadot".

Oké. Értékben vagy darabban? Ez nem derült ki, de van egy fogadásom, hogy itt a darabszámról van szó. Szóval adott lesz egy gigaberuházás 3000 milliárd forintért. Lesz száz beszállító, ezek közül hatvan orosz, negyven magyar. A ruszkik hozzák nyilván majd az uránt meg a reaktort, ez nem vitás, de hogy hogy nem, Dmitrij és Jevgenyin hozza majd a kerítésdrótot és a palát is a tetőre. A negyven magyar meg hozhatja a lábtörlőt, a reggelire való zsömlét és egy marék bodnárszöget. Hát még a hülyének is megéri beszállni.

Már az az összevetés is roppant mókás e tárgyban - legutóbb többen szememre vetették, hogy ótvar nagy bunkó vagyok, aki leír olyat, hogy bazmeg, úgyhogy most decens leszek -, hogy a közbeszerzéseknél a kkv-k aránya nagyjából nyolcvan százaléknál van. Tehát a derék miniszternagyi azt garantálja gálánsan, hogy a magyar közbeszerzési gyakorlathoz képest fele akkora részesedése lesz a magyar beszállítóknak. Jó-jó, a kettő nem ugyanaz. A Közgép nagy kegyesen dob némi koncot a kutyáknak, de Oroszországban még a kutyák is a főnöknek dolgoznak.

Emellett azonban érdemes visszagondolni egy korábbi, hasonlóképpen aranybányaként beharangozott bizniszre, a Gripen ellentételezésre. Az egész arról szólt (papíron), hogy a Gripenek megvásárlásáért cserébe a svédek majd fasza kis megbízásokat adnak magyar cégeknek. És ez benne van az árban és milyen baszott jól jár mindenki. Eredménye nulla lett, részletes sztori itt, de nagyjából ezt már a szerződéskötéskor tudni lehetett. Elméletileg tényleg tök jól mutat, de végeredményben eléggé be lett cumiztatva a magyar állam, hiszen szart se kapott azért cserébe, hogy támogatta a svéd államot a zsíros kis megrendeléssel. Most vagy hagyták magukat megkenni, vagy helyből idióták - mondjuk tekintve, hogy az egész ügy egyik arca maga Selmeczi Nyugdíjmegvédő Gabriella, lehet fogadásokat kötni, melyik verzió a valós.

Én nem értek az atomenergiához (se). De nem igazán értem, hogy ha A elvégez B-nek egy munkát és a szolgáltatás árát maga A biztosítja egy kurva nagy hitel formájában, és B szerint ez neki iszonyat jó üzlet, akkor végül ki lehet az, aki át lett verve?

Zabálja a sok marha a rezsicsökkentést, rágyógyultak a lúzerek az ingyenes kápéfelvételre is, nem picsafüst ötlet a BKV-bérletek árvágása se, tudjuk jól. Ezek után nagy meglepetést nem jelent, hogy a sikerszériát folytatni akarják. Hiába látszik biztosnak az újabb zsíros nyerő, Viktor már többször rácseszett a nagy magabiztosságra, tömni kell még a nép zsebét áprilisig, naná. De nagyon úgy fest, elfogyóban a tudomány: igazi balfaszok próbálják nagy buborékban előfingani a rezsicsökkentés 4.0-t.

A friss agyatlanság, a vasúti mellékvonalakon bevezetendő újabb tarifacsökkentés szerencsére igencsak különbözik az eddigi három nagy dobástól. A siker receptje annyi, hogy ne csak egy huncut Zsiró, vagy egy kivénhedt szőke buksza meséljen róla, hanem valóban csökkenjen a delikvensek fizetnivalója, s lehetőség szerint ne az állam állja a cechet. A más faszával csalánverés egész jól bejött rezsicsökkentés ügyben, nem újdonság, hogy a Viktor népszerűségét emelő akciót a szolgáltatók és a nagyfogyasztók szponzorálják kényszerből. Na de a vasúti bulinál ebből semmi se áll meg, ha nem teszetosza klimaxos díszfaszokból állna az úgynevezett ellenzék, a kormányt akár orcán is baszhatná a bumeráng.

Csak annyit kéne nagy pofával kommunikálni, hogy a vasúti rezsicsökkentés valójában elég durva emelést takar. Béla bácsinak kisebb lesz a szám a sárga csekken, abba nem lehet belekötni, de a vonatért és a buszért szinte biztos többet fizet, ha elutazik valahova kiáztatni az aszott visszeres végtagjait. A gyorspótjegy tavalyi sunyi bevezetése szinte az összes utasnak jókora áremelkedést jelentett, gyakorlatilag megszűnt a 3-6 évesek és a 65 év felettiek ingyen utazása, de a nyuggerek mellett csúnyán ráfáztak a diákok és az ingázók is. Ehhez képest a halódó vicinálisokra vonatkozó tarifacsökkentéssel egészen kevesen spórolnak teljesen elhanyagolható összegeket.

Colos Völner pöröghet, mint majom faszán a stanicli, de ha nem sajtóközleményben kell hazudni, hanem vitára is van mód, meg nem magyarázza, hogy az elmúlt egy évben jól jártak az utasok. Olyan vonalakon csökken az ár, ahol a madár se jár, van, ahol nincs is mivel utazni, mert a menetrend üres. Egerből Szilvásváradra például hétvégén maradt napi egy vonat, Veszprémből Győrbe meg az év 350 napján senki se utazik, amikor meg igen, akkor a bakterek szarnak arra, hogy legyen elég vagon.

Van képük azt leírni, hogy "az intézkedés közlekedésszakmai szempontból is fontos előrelépést jelent, hiszen a vasút versenyhelyzetét erősíti a regionális forgalomban". Sajnos a közlekedésszakma fónagyul valóban azt jelenti, hogy ahol a vasút versenyképtelen, ott ki kell irtani a buszt, mert mi vonatfüttyre élvezünk, a paraszt meg véletlenül se azzal utazzon, ami neki optimális, hanem vonattal, mert nekünk az tetszik, az adófizetők meg perkálnak.

Amilyen nehéz volt tehát fogást találni a joggal károgóknak az eddigi rezsicsökkentéseken (mert arra magasról tesz a nép, hogy középtávon böjtje lesz, elmaradó karbantartás, ellátásbiztonság, meg hasonló huncutságok, a bankok meg önként szarjanak sünt), annyira ezüsttálcán kínálja magát ez a vasutas átkúrás. Egyébként is harsoghatták volna már rég napestig, hogy a rezsicsökkentő kormány mennyire pofátlanul terheli meg az utasokat, de az, hogy a korábban elvett milliárdokból visszaadnak másoknak pár milliót és erre verik a nyálukat, igazi magas labda lehet.

De fogadjunk, hogy nem lövik be. Még mindig egymással vannak elfoglalva, észre se veszik, hogy esik le a bogyó.

Az ócsai sztori bedőléséről most nekem kapásból a Rage Against the Machine zenekar Killing in the name című száma jutott eszembe (ha nincs meg, katt ide, ugye mekkora fenomenális poén volt ez most tőlem, muhaha). Kárörvendés nélkül: ez a történet tipikus példája annak, hogy az eleve kódolt bukást a mélyen tisztelt ötletgazdákon kívül mindenki csipsszel, sörrel a kezében nézte végig azzal a bölcsességet sugalló érzéssel, én-meg-mond-tam.

Nem arról van szó, hogy a devizahitelesek szart se érdemelnek. Ha kiindulunk abból, hogy az otthon nélkül maradt vagy hamarosan erre a sorsra jutó családok megsegítésére el kell különíteni X milliárd forintot, az maximálisan támogatandó. Nem lehet cél a nyomorgók és hajléktalanok számának növelése azzal a felkiáltással, hogy te választottad, baszki, most oldd is meg. De ha már egy valag pénzt, erőforrást és munkát beleöl az állam egy ilyen projektbe, akkor tényleg nem nagy elvárás, hogy az konszenzuson alapuljon és valódi megoldást kínáljon.

Az ócsai agyrém már akkor halálra volt ítélve, amikor kitalálták. És nem az a baj, hogy most kárba ment a pénz - amúgy de, de ennél nagyobb gond is van. Az a probléma, hogy az ötlet megszületése pillanatában is rengeteg érv szólt ellene, és a kormány egyszerűen leszarta ezeket a felvetéseket. Pedig annak nem sok köze van a politikához, hogy egy rezervátumban nem lehet élni. Napi két busz járt be a pusztába baszott telepről Ócsa citybe - anélkül, hogy megbántanám a helyieket, ugyan mit lehet ott kezdeni, milyen életigenlés lapul a mögött, hogy a halál faszáról be tudunk buszozni Ócsára? Ezen túl, vajon egy iskolás gyerek mit kaphat a kis rosszindulatú osztálytársaitól azért, mert ő a rezervátumból jár be tanulni? És a szülei? Azok tuti lúzerek, némá, hol laknak, még házuk sincs. Satöbbi. Az egész programról sütött, hogy egy állatkertet akartak csinálni, ahol az elhelyezett jószágok kibaszott hálásak azért, mert van fűtött akol, zab és víz. Nem csoda, hogy csak az ment oda, akinek semmilyen egyéb lehetősége nem volt.

És ezt kábé hetvenszer elmondták - nemcsak a rohadt szocik meg a füves LMP-sek, hanem a civilek, és lényegében mindenki, aki látott már embert, aki elveszítette az otthonát. Az eredmény megvan, bukta az egész. Kérdés, hogy ezzel a maga részéről a kormány befejezte-e a devizahitel miatt lakásukat vesztett családok támogatását, vagy kitalál valami értelmeset.

Sajnos az attitűd ismerős. A trafik sztori hajszálra ugyanilyen ívet írt le. Adott volt egy elgondolás - most nem számít, hogy az alapelv, mely szerint cigit csak meghatározott boltokban lehet árulni, jó vagy sem. Ezt sikerült úgy megcsinálni, hogy a szakma végig üvöltött, hogy nem lesz jó. Mert egy trafikból nem lehet majd megélni, lesznek olyan helyek az országban, ahol senki sem akar majd boltot nyitni, s csak a fasza helyen elhelyezett egységek hoznak majd jó pénzt. 

A kritikát figyelmen kívül hagyva meglett a leosztás. Eredmény? Több mint ezer trafik kutyának se kellett, az egy-egy trafikot üzemeltetők megszakadnak, a hipermarketekben és benzinkutakon működők pedig elszívják a forgalmat. Megoldás? Utóbbiakat bezárjuk a picsába. Mert mi akkor is jobban tudjuk, mint a dohányosok, mint a kereskedők, mint a piac, mint a trafikosok. És akkor majd jól fog működni. Aha.

Hasonló kategória lesz borítékolhatóan a szociális temetések ügye, ami kegyeleti, technikai és kivitelezési kérdésekben egyaránt iszonyatosan gáz. Itt szintén nem az a baj, hogy rendezik azokat az eseteket, ahol a családnak nincs forrása egy temetés kifizetésére, hanem a módszer. Mintha egy másik galaxisból jönnének az ötletek, annyira nincs köze az emberi, társadalmi, pénzügyi viszonyokhoz. És miután egyértelművé válik, hogy a koncepció szar, akkor sem cél a konszenzusos megoldás, megy tovább a kísérletezés. Csak nekem már baromira viszket a hátam.